Szeptember utolsó vasárnapja a Szív Világnapja

A Szív Világszövetség (World Heart Federation) 1998-ban alakult a Nemzetközi Kardiológiai Társaság (International Society of Cardiology) tagjaiból. A 2001-ben kiadott nyilatkozatuk szerint egy hosszabb és jobb minőségű élet eléréséhez segítik az embereket a szívbetegségek és a stroke megelőzése és gondozása által, különös tekintettel a szegény és a közepes jövedelmű országokra. Az egyesület azóta a WHO-val együttműködve életre hívta a Szív Világnapját, amelyet 2000 óta tartanak meg, minden szeptember utolsó vasárnapján.

Mi „öregíti” a szívet?

Az amerikai férfiak közel felének legalább öt évvel „idősebb” a szíve, mint a valós életkor, ez az arány valamivel kedvezőbb a nőknél – áll az U.S. Centers for Disease Control and Prevention közleményében.  A szív „életkorát” a következő értékek alapján számították ki: vérnyomás, testtömeg- index, a cukorbetegség és a dohányzás megléte. Az eredmények egyes szélsőséges esetekben komoly eltéréseket is mutathattak: egy 45 éves férfinak például “75 évesnek” bizonyult a szíve, mert dohányzott, kezeletlen magas vérnyomással és diabétesszel élt. A szív ilyen értelmű elöregedése pedig növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a szívinfarktus és a stroke kockázatát – hangsúlyozzák a szakemberek.

Mit lehetünk magunkért, mit tehet a kardiológus?

- A legfontosabb teendő az egészségesebb életmód kialakítása. Ennek öt alapeleme az egészséges vérnyomás, a koleszterinszint és testsúly beállítása, a rendszeres fizikai aktivitás és a dohányzás elhagyása. Sokan úgy vélik, 50-60 évesen már túl késő változtatni, holott ez nem igaz. Már 3 leadott kilónként jelentős vérnyomáscsökkenést, cukor- és zsíranyagcsere javulást tapasztalhatunk, csakúgy, mint a minimum 3 hónapja tartó rendszeres testmozgás mellett – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa.
Ugyanakkor megelőzni mindig könnyebb a bajt, mint a kialakult helyzetet visszafordítani. Éppen ezért fontos, hogy különösen, akiknél a családban már előfordult szív- és érrendszeri betegség, infarktus vagy stroke, esetleg nagyobb fizikai és/vagy pszichés stressz terhelésnek vannak kitéve, legalább kétévente panaszmentesség esetén is vegyenek részt szív- érrendszeri szűrővizsgálaton.
Ugyanígy fontos felfigyelni a kisebbnek tűnő panaszokra is, mint pl. a fáradékonyság, a korábbinál nehezebb teljesítőképesség. Természetesen az ismert, típusos panaszokkal is feltétlenül szükséges a kivizsgálás, mint például a terhelés során jelentkező mellkasi, gyomortáji vagy toroktáji akárcsak enyhe, pár perces nyomó, szorító fájdalom, légszomj, szívdobogásérzés, bevezető tünetek nélküli eszméletvesztés.

Mikor kell mindenképpen orvoshoz fordulni?

A szív-és érrendszeri betegségek az 50 év alatti személyek esetében, férfiak körében jelentkeznek gyakrabban, míg 50 éves kor táján, a menopauza időszakához  kapcsolódó hormonális változások nők esetében  olyan gyorsan nő a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága, hogy  az meg is haladja az azonos korcsoportú férfiakét, sőt, például szívinfarktus esetén annak súlyossága, halálozása a férfiakéval összevetve gyakran súlyosabb. Így a teljes élettartamra vetítve a kockázat a két nem tagjai között végső soron közel azonos. A szív-és érrendszeri betegségeket egyéntől, súlyosságtól és jellegétől függően már korai stádiumban is jelezik bizonyos tünetek, így ha korábban nem is tettük, az alábbiak észlelésekor forduljunk mielőbb szakorvoshoz!

• Ha légszomjat, fulladást vagy esetleg nehézlégzést tapasztalunk.
• Mellkasi, gyomortáji, toroktáji, állkapocstáji fájdalom esetén (még akkor is, ha ez sokszor csupán rövid, enyhe kellemetlen érzésként jelentkezik a mellkasban).
• Amennyiben szívdobogás-érzés, magas pulzusszám jelentkezik.
• Szokatlan gyengeség, kimerültség érzés, fáradékonyság esetén.
• Amennyiben a vérszerinti rokonságban szívbetegség előfordult már.
• Cukorbetegség, hormonális (pl. pajzsmirigy) betegségek, alkohol problémák fennállásakor panaszmentesség esetén is érdemes szűrni, mert a vegetatív és érző idegrostok esetleges károsodása miatt a fájdalomérzés kieshet, amely miatt például a szívinfarktus diagnózisa késhet, növelve ezzel a halálozási kockázatot.

Forrás: Budai Kardioközpont 
Fotó: geralt / pixabay