A felnőttek felét érinti a gyomorégés

A gyomorégés vagy reflux egy olyan betegség, amely kapcsán a gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, sőt, akár a garatba, szájüregbe is felkerül. A magyar felnőttek több mint a fele különböző gyakorisággal, de küzd a reflux-szal, különösen negyven éves kor után. A rizikót növeli az elhízottak, a légúti betegségek megléte, a túlzott alkoholfogyasztás, a terhesség és a dohányzás.

- A reflux kezelése a savas pH normalizálásán alapszik – hangsúlyozza dr. Mármarosi István, az Oxygen Medical gasztroenterológusa. – Ha nem túl súlyosak a tünetek, elég lehet, ha kiiktatjuk az étrendből a túl savanyú, fűszeres ételeket, az alkoholt, kávét, csokoládét, és a dohányzást. A növényi zsiradékokkal és a vajjal is mértékletesen kell bánni. A szénhidrátok közül a keményítők - pékáru, keksz, rizs, tészta, burgonya – ajánlottak, mert bár rövidebb ideig tartózkodnak a gyomorban, nagyon jó savkötők. A zöldség- és főzelékfélék, gyümölcsök egyéni érzékenység szerint ajánlottak, főként a rosttartalmuk miatt.
 

Miért ősszel?

A gasztroenterológusok régi megfigyelése, hogy ősszel és tavasszal többen fordulnak hozzájuk hasfájással, gyomorégéssel, feltételezett fekélybetegségekkel. Az időzítés oka nem ismert pontosan, de valószínűleg hozzájárul az ilyenkor fokozódó munkahelyi, iskolai nyomás, a nehezebb ételek fogyasztása és a kevesebb mozgás.

Az tény, hogy a fekélyek kialakulásában a már ismert rizikófaktorokon túl szerepet játszik bizonyos gyulladásgátló, fájdalomcsillapító gyógyszerek szedése és egy Helicobacter pylori nevezetű baktérium is. Ez utóbbi elsősorban a nyombélfekély kockázatát növeli, míg a fájdalomcsillapító szerek kontrollálatlan szedése a gyomorfekély kialakulásának kockázatát emeli negyvenszeresére. Ugyanakkor a stressz is önálló rizikófaktor.
 

Gyomorégésből fekély?

A hasfájást, gyomorégést sokan a gyomorfekéllyel azonosítják, holott a fekélybetegségeknek csupán 10 százaléka gyomorfekély, a döntő többség nyombél- vagy patkóbélfekély. Jó tudni, hogy a nyombélfekély soha nem rákosodik el és a gyomorfekélynél is csak 0,5 százalékban lehet rosszindulatú szöveti elváltozás. Ennek kizárása végett fontos a gyomortükrözés elvégzése, a szövettani mintavétel, gyomorfekély esetén 3-6 hónap múlva a kontrollvizsgálat. 

A nyombélfekély eredője valóban gyakran a reflux. A tartósan erős savas-maró hatás ugyanis károsíthatja a gyomornyálkahártyát, és kialakulhat a gyomorfekély, illetve a nyombélfekély.  

A gyomorfekély tünetei:
 

• közvetlenül étkezés után jelentkezik a gyomortáji teltség- és nyomásérzés,
• ritkábban felböfögés, nyelési nehézség, gyomorégés, émelygés.

A nyombélfekély tünetei:
 

• reggeli étkezés előtt jelentkező éles, szúró fájdalom, amely kialakulhat étkezés után kb. 2 órával és éjszaka is.

A kivizsgálás alapja a gyomortükrözés, amely során az elváltozásokat monitorozza az orvos.  - Ha szükséges, mintavétel is történik, hogy szövettani vizsgálattal meghatározhassuk, milyen mélységig érinti a folyamat a nyálkahártyát, nincs-e rosszindulatú elfajulás – hangsúlyozza dr. Mármarosi István, az Oxygen Medical gasztroenterológusa. - Veszélyes állapotot jelent, hogy a fekély sok esetben, leginkább idős korban nem jár panasszal, így figyelmeztető tünetek nélkül is bekövetkezhet akár a vérzés, akár az átfúródás. Amennyiben bárki késszúrásszerű hasi fájdalmat, szapora pulzust érzékel magán, esetleg vérhányással, vagy véres, fekete széklettel együtt, azonnal forduljon orvoshoz, hívja a mentőket!

Forrás: http://www.oxygenmedical.hu
Fotó: stockimages/FreeDigitalPhotos.net