Az Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének tanára szerint azoknak, akik csak a böjti időszakban mellőzik a húst, nem kell attól tartaniuk, hogy hiánybetegségeik lesznek, ám ennél hosszabb időszak esetén már érdemes átgondolni, hogyan pótolhatjuk a nélkülözhetetlen fehérjét és vasat. Időseknek, gyerekeknek, várandósoknak, és bizonyos krónikus betegségekben szenvedőknek nem ajánlja a hosszabb ideig tartó böjtöket.

Mivel a hús gazdag fehérjeforrás, amely a többi között az izmok, a kötőszövetek, a csontok és a haj építésében játszik szerepet, ezért mellőzése esetén mindenképpen oda kell figyelnünk a pótlására. A tej és a tojás is képes biztosítani a létfontosságú aminosavakat, ám ha ezeket is kiiktatjuk az étrendünkből, akkor nehéz a mindig kopó izmokat újraépíteni. A szója, a dió és a mogyoró is gazdag fehérjében, de ezekre sokan allergiásak, számukra bizonyos fokig a szárazbab, a csicseriborsó és a lencse is alternatíva lehet – mondja a dietetikus.

A tejtermékek elhagyásakor a fehérje mellett a kalcium pótlására is oda kell figyelni, ez az ásványi anyag ugyanis alapvető a csontoknak és a fogaknak, és az izomösszehúzódásban is fontos szerepet játszik. A kalciummal dúsított tejpótló növényi italok – például rizs, szója vagy mandula-, pontosan annyi kalciumot tartalmaznak, mint a tej; de ha szezámmagot, mákot, mandulát, diót vagy zabpelyhet fogyasztunk, azokból is hozzájárulnak a szükséglet kielégítéséhez.

Ha nem eszünk húst, a vas pótlásáról is gondoskodnunk kell. Ez ugyanis az oxigénszállító hemoglobin egyik alkotója, így ha kevés van belőle, az agyunk és az izmaink nem jutnak elegendő oxigénhez, ez szellemi és testi fáradtságot okoz, a gyermekeket pedig akár a fejlődésben is visszavetheti. Ha hosszú időn át nem fogyasztunk húst, mindenképpen érdemes többet ennünk azokból a növényekből (pl. mák vagy cékla), amelyekben bőségesen van vas, de nem árt tudnunk, hogy ezekből csak igen kis mennyiség hasznosul. Ma már kapni vassal dúsított müzlit, ez is jó választás – javasolja a dietetikus. Negyven napos húsmegvonás esetén azonban még nem feltétlenül kell attól tartanunk, hogy jelentősen megcsappan a vaskészletünk.

Ha valaki hosszabb és szigorúbb böjtbe kezd, mindenképpen tartsa be a fokozatosság és a mértékletesség elvét – javasolja a dietetikus. A koplalás ugyanis nagyon megviseli a szervezetet, ráadásul várandós nőkre, gyerekekre, idősekre, daganatos- és inzulinos cukorbetegekre kifejezetten veszélyes. Veresné Dr. Bálint Márta szerint az első két-három napon erős éhség jelentkezik, majd a szervezet a zsírszövetet használja energianyerésre, vagyis a ketózis irányába tolódik az anyagcsere, ami megterhelést jelent a szívre és a vesékre. Azoknak, akiknek nem egészségesek ezek a szervei, kifejezetten veszélyes hosszabb ideig ilyen életmódot folytatniuk. Ha több héten át keveset eszünk, akkor tápanyaghiány alakul ki: esszenciális zsírsavakból, fehérjéből, szénhidrátból kevesebb juthat a szervezetünkbe, mint amennyire szükségünk van.

Forrás: Semmelweis Egyetem
Fotó: condesign/pixabay.com