A vénymentesen, bárki által megvásárolható gyógyszerek is rendelkeznek természetesen betegtájékoztatóval, amelyben részletes leírás szerepel a gyógyszer egyes tulajdonságairól (javallat, adagolás, ellenjavallat, figyelmeztetés, kölcsönhatás, mellékhatások stb.)

A vénymentes elérhetőséget minden esetben a gyógyszerhatóság (nálunk az OGYI) dönti el és nyilván ebbe a kategóriába azok a gyógyszerek kerülhetnek, amelyek alkalmazása kevésbé veszélyes, szakorvosi (vagy háziorvosi) ellenőrzést nem igényelnek, és a beteg, megfelelő információk birtokában azokat egyes panaszaira saját maga is képes alkalmazni.

Gyógyszerek hatása a járművezetésre

Természetesen a vénynélküli gyógyszerek alkalmazásának is vannak kockázatai. Ezek közül az egyik a gépjárművezetésre gyakorolt hatás. (Csak hogy lássuk a többit: pl. májműködésre, veseműködésre gyakorolt hatás, alkalmazás terhesség és szoptatás idején, laktóztartalom, alkalmazás gyermekkorban, időskorban.)

Az amerikai (USA) gyógyszerhatóság, az FDA egyik szakértője így nyilatkozik a vény nélkül kapható szerekről: "Ami a gépjárművezetésre gyakorolt gyógyszerhatást illeti, előfordulhat, hogy rövid időn belül jelentkezik és lecseng a hatás, de lassú felszívódású készítményeknél hosszú ideig eltarthat. Egyes esetekben a másnapossághoz hasonló érzést kelt az illetőben, és valóban még másnap is érezhető ez az elhúzódó hatás."

Egyébként is fennálló alvászavar mellett a gyógyszer okozta álmosság még fokozhatja ezt a problémát a nappali álmosság- és fáradtságérzés felerősödhet. A volán mögött álmosnak lenni igen veszélyes.

Járművezetők: mi a jó gyógyszerválasztás titka?

Mit érdemes tehát figyelni egy vény nélkül kapható gyógyszer leírásában, betegtájékoztatójában?

1. Hatóanyagok: ha valaki esetleg más gyógyszert is szed/kap, meg kell nézni, hogy a hatóanyag nem azonos-e. Ez azért fontos, mert ha igen, a járművezetésre gyakorolt esetleges álmosító hatás éppúgy összeadódhat, mint minden egyéb hatás és mellékhatás.

2. Figyelmeztetés: nézzük meg alaposan ezt a részt. Ha egyéb betegségekre, állapotokra hívja fel a figyelmet, tehát mikor NEM javasolt alkalmazni, vagy mikor kell abbahagyni a kezelést, ennek tisztázására érdemes orvossal, egészségügyi szakemberrel konzultálni.

Főként az alábbi megállapításokat kell figyelni a járművezetőknek:

- a gyógyszer álmosságot okozhat,
- szedése közben jelentős mértékű álmosság, fáradtságérzés fordulhat elő
- gépjárművezetők és veszélyes gépen dolgozók számra fokozott óvatosság ajánlott
- a gyógyszer szedése idején nem ajánlott/nem javasolt/tilos a gépjárművezetés, vagy veszélyes gépek üzemeltetése

Feltüntetésre kerül általában, hogy a gyógyszer kölcsönhatást mutat-e alkohollal, nyugtatókkal, egyéb álmosító (központi idegrendszeri működést mérséklő) hatású szerekkel.

Ha mindezek szerepelnek a betegtájékoztatóban, és mindenütt említésre kerül a (fokozottabb) álmosság, fáradtságérzés, érdemes átgondolni, és másik vénymentes gyógyszert keresni ugyanolyan főhatás mellett. Bizonyára találunk olyan szert, vagy kombinációt a vénymentesek között, amely nem befolyásolja a gépjárművezetői képességeket.

Lássuk, a gyakrabban használt vény nélküli szerek közül melyek okozhatnak ilyen mellékhatást!

• Antihisztaminok: a szénanáthával kapcsolatos tünetek kezelésére (orrdugulás, orrfolyás, könnyezés, szemvörösség, torokkaparás stb.) alkalmazott szerek. Egyes antihisztaminok a megfázással kapcsolatos köhögést is csillapítják. Szokás együtt alkalmazni ezeket a megfázás ellen alkalmazott készítményekkel (köhögés-, láz-, fájdalomcsillapítók). Egyes antihisztaminok álmosító hatásúak, és csökkentik a reakciókészséget.

• Hasmenésgátlók: a hasmenés csökkentésére alkalmazott szerek némelyikének is lehet álmosító mellékhatása. Érdemes elolvasni a tájékoztatót e tekintetben!

• Hányáscsillapítók: a hányinger, hányás tüneti kezelésére adott szerek, mivel pl. a mozgásbetegséget (tengeribetegséget) is kezelik, okozhatnak álmosságot, fáradtságérzést.

A vénynélküli (és természetesen a vényköteles) gyógyszereknél tehát fokozottan kell figyelnünk a gépjárművezetéssel kapcsolatos megjegyzésekre, figyelmeztetésekre.
Adott esetben ugyanis nemcsak magunk, hanem utastársaink, utasaink, és a közlekedésben részt vevő más partnerek egészségét is veszélyeztethetjük.

Szerző: dr. Székely Gábor
Forrás: Egészségkalauz
Fotó: Hans/Pixabay.com