Az ártalmatlannak gondolt tünetek mögött azonban komoly probléma is állhat, ezért mindenképp érdemes felkeresni egy szakembert annak érdekében, hogy időben kizárjuk a komolyabb betegség lehetőségét.

„Sokan nem is sejtik, hogy egy ártatlan viszketés vagy szemvörösség hátterében sérülés, a szem mélyebb részeinek gyulladása, vagy súlyosabb esetben akár zöldhályog is állhat. A tüneteket okozhatja allergia, idegen test, maró anyag, de baktérium és vírus is, így előfordulhat, hogy fertőző betegséggel van dolgunk. A vírusos megbetegedések közül a legkomolyabb a járványos kötőhártya-gyulladás, amelynek gyógyulása gyakran hosszú időt vesz igénybe. Ezért nagyon fontos, hogy a legapróbb tüneteket is felismerjük, és a szemünk védelme érdekében időben szakorvoshoz forduljunk” – mondta dr. Nagy Mária, a Budai Egészségközpont szemész és gyermekszemész szakorvosa.

Tünetek

A kötőhártya-gyulladás során az egészséges szemen átlátszó, alig erezett kötőhártya erei megtágulnak, ez okozza a szem vérbőségét. A vírus okozta kötőhártya-gyulladások között az egyik legsúlyosabb a szaruhártyát is érintő, igen fertőző, úgynevezett járványos kötőhártya-gyulladás (orvosi nevén keratoconjunctivitis epidemica). Ez a típus általában késő ősszel és télen jelentkezik, rendkívül fertőző, és így időnként jelentős számú megbetegedést (járványokat) okoz. A kötőhártyára kerülő vírus 5-12 nap lappangási idő után okoz panaszokat. A betegség bármely életkorban általában az egyik szemen hirtelen fellépő idegentest érzéssel, erős könnyezéssel, fokozott fényérzékenységgel, a kötőhártya vérbőségével, a szemhéj enyhe duzzanatával, váladékozással (általában híg, színtelen, enyhén nyálkás váladék) kezdődik, és hamar megfertőződik a másik szem is. Általános tünetei is lehetnek, ilyenek a fejfájás, a hőemelkedés vagy a nyirokcsomó érzékenység. Súlyos esetekben a szaruhártyán is kialakulhatnak apró homályos foltok, amelyek ritkán a gyógyulás után is megmaradhatnak, és látásromlást okozhatnak, ezért járványos szaru- és kötőhártya-gyulladásnak is hívják.

Terjedés, védekezés

A védekezés nagyon nehéz ellene, ugyanis ha az erősen könnyező beteg hozzáér a szeméhez, majd megfogja a kilincset, a törölközőt vagy a tömegközlekedési eszközök fogantyúját, akkor az a tárgy is fertőzötté válik, és így a betegség gyorsan továbbterjedhet. A járványos kötőhártya-gyulladás a tünetek kezdetét követő 10-12 napig a legfertőzőbb. Zárt közösségekben – mint például iskola, munkahely – különösen gyorsan terjed. Hogy elkerüljük a megbetegedést, nagyon fontos a szemhigiénia szigorú betartása. Fokozottan ügyeljünk a kézmosásra! Amíg nem tudunk kezet mosni, ne nyúljunk a szemünkhöz, különösen tömegközlekedési eszközön, vásárláskor! Az egy háztartásban élők se használjanak közös törülközőt! A beteg lehetőség szerint papír zsebkendőt és papírtörlőt használjon, a fertőző váladékkal szennyezett papír zsebkendőt, papírtörlőt pedig külön gyűjtsük, és mihamarabb dobjuk ki! Ne használjunk közös szemcseppet, kozmetikai terméket, szemceruzát vagy szemfestéket! Ha betegek vagyunk, ne menjünk uszodába, közösségbe, amíg nem gyógyulunk meg teljesen, ugyanis a tünetek megjelenésétől kezdve még 2 hétig is fertőzhetünk! „Vörös szemű”, könnyező, náthás beteggel való találkozáskor kerüljük a kézfogást, a közvetlen kontaktust, illetve törekedjünk a mielőbbi alapos kézmosásra!

Kezelés

A vírusos gyulladás magától – sajnos néha nagyon lassan, elhúzódóan – meggyógyul. Mivel a járványos kötőhártya-gyulladás antibiotikumra, illetve antivirális kezelésre nem reagál, így a panaszok enyhítésére tüneti kezelést alkalmaznak. A szaruhártyát is érintő súlyosabb esetekben a szakorvos helyi gyulladáscsökkentő kezelést javasolhat.

Forrás: Budai Egészségközpont

Kép: marin, freedigitalphotos.net