Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által nyilvántartott adatok szerint a dohányzás több embert öl meg, mint az alkohol, a különböző balesetek, a kokain és az AIDS együttvéve.

A WHO előrejelzései szerint 2025-2050 között előreláthatóan évi tíz millió ember hal majd meg dohányzás következtében. Jelenleg, hozzávetőlegesen egy Finnországnyi, azaz mintegy  5 millió  ember veszti életét e káros szenvedély miatt. Ez azt jelenti, hogy 6 percenként esik valaki áldozatául a dohányzásnak.

Magyarországon évtizedek óta kiemelkedően magas az egy főre jutó cigarettafogyasztás. Az 1990-es évektől, az átlagot tekintve még ma is a világ vezető dohányfogyasztói közé tartozunk. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több, mint háromezer szál. Ezeket, ha egymás mellé helyezzük, mintegy 250 métert tesz ki, ami annyit jelent, hogy a magyarok közel 2 millió kilométernyi "rudat" – az egyenlítő hosszának mintegy negyvennyolcszorosát – füstölik el évente.

Felmérések szerint a  dohányzás felel a tüdőrákos halálozások 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért, valamint a koszorúér-betegségeknek mintegy 30 százaléka írható a füstölgés számlájára. A dohányosok nagy többsége 18 éves kora előtt már kipróbált valamilyen dohányterméket. A 13 évesek között már 50 százalékos az arány, 10 kezdő középiskolásból pedig már 7 cigarettázott. A 12-14 éves lányok 7, míg a fiúk 12 százaléka dohányzik, a szülő korban lévő, 18-30 éves nőknek pedig a  42 százaléka.

Prof. Dr. Merkely Béla - az MKT elnöke - mint mondta, Magyarországon a felnőtt lakosság egyharmada dohányzik rendszeresen, valamint évente mintegy 30 ezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében.

Az MKT elnöke hangsúlyozta, leszokni a dohányzásról való igaz csak kevesen tudnak, holott a felmérések szerint 10-ből 4-en szeretnének megszabadulni káros szenvedélyüktől. Mindenképpen érdemes letenni a cigarettát – fűzte hozzá – hiszen ha időben abbahagyjuk, az általa okozott károsodások még visszafordíthatóak, a kedvező hatások szinte már azonnal jelentkeznek, és ez a folyamat a későbbiekben is folytatódik.

A tapasztalatok szerint, aki 35 éves kora előtt leszokik, annál a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának az esélye olyan, mintha soha nem dohányzott volna. 20 perc múlva vérnyomása és pulzusa visszatér a normális szintre és már egy nap elteltével jelentősen csökken a hirtelen szívhalál kockázata. 3 hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, 9 füstmentes hónap után a krónikus köhögés megszűnik, 1 év múlva 25%-kal csökken a heveny szívizom elhalás kialakulási lehetősége, és 10 év múlva a tüdőrák kockázata fele akkora, mint dohányzó embertársaink esetében. Tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek- fejezte be gondolatait.

A dohányzás korlátozását nem csak a Magyar Kardiológusok Társasága, hanem az egészségügyi, közoktatási és más közintézményekben is támogatják dohányzók és nem dohányzók egyaránt. A nemdohányzók többségének, több mint 60 százaléka egyetért azzal, hogy a szórakozóhelyeken,  kocsmákban tilos a dohányzás, és ezzel a lépéssel még a dohányosok közel 25 százaléka is egyetért. Az éttermekre, játszóterekre, közlekedési eszközökre és munkahelyekre vonatkozó tilalmat a nemdohányzók 80%-a, ugyanakkor a dohányosok fele is  támogatja. Ebből is látszik, hogy az utóbbi időben az emberek jobban oda figyelnek saját és mások egészségére.

Egy biztos, mindenkinek, dohányzóknak és nem dohányzóknak egyaránt, közösen kell fellépniük, s  mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy megálljt intsenek az egész társadalmat sújtó szenvedélybetegségnek. Érdemes fontolóra venni, hogy ne csak ezen a napon, hanem egész évben tartson a füstmentes időszak, hiszen minden egyes slukknak egészségkárosító hatása van. Ha nem teszünk ellene, akkor a korunk pestisének tartott szenvedélybetegség okozta mérhetetlen pusztítás a XXI. században tovább fogja szedni áldozatait.

A tradícióvá növekedett nap alapötletét 1971-re tehető, amikor is  Massachusetts állam kormányzója, Arthur P. Mullaney arra kérte a polgárokat, hogy egy napig ne dohányozzanak, és abból a  pénzből, amit aznap dohányárura költöttek volna, egy helyi középiskolát támogassanak. Az ötlet meghallgatásra talált , így 1976. november 18-án már az Amerikai Rákellenes Társaság (ACS) is csatlakozott a kezdeméynezéshez.. Sikerült közel egymillió embert meggyőzniük, hogy egyetlen napra bírják ki dohányzás nélkül. 1977-ben már minden állam csatlakozott a mozgalomhoz, ami ekkor kapta az egységes „Smokeout Day” elnevezést. A WHO kezdeményezésére november harmadik csütörtökét nemzetközi szinten is füstmentes  nappá nyilvánították.