SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Lélegezzen könnyebben! - Mit tegyek, ha COPD betegségem van?

Családinet [cikkei] - 2012-11-21
A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) progresszív, azonban mégis kezelhető kórkép, mely korlátozza a betegek életét, továbbá világszerte a halálozás és a rokkantság jelentős oka. Most utánajárunk, hogyan vehetjük fel a harcot ellene.

A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) progresszív, azonban mégis kezelhető kórkép, mely korlátozza a betegek életét, továbbá világszerte a halálozás és a rokkantság jelentős oka. Tünetei többek között: köhögés, nyákos köpettermelés, fizikai megterheléskor jelentkező légszomj. E tünetek heveny súlyosbodása, vagyis a betegség exacerbációi gyakoriak és akadályozhatják a beteget szokványos, mindennapi teendőinek ellátásában. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adatai jelenleg 210 millióra becsülik a COPD-ben szenvedő betegek számát. Ebben a betegségben több mint 3 millió ember hal meg évente, ami több mint az emlőrákos és a cukorbetegség okozta halálozás együttesen. A COPD legfőbb tüneteként jelentkező, jellegzetesen makacs és egyre súlyosbodó nehézlégzés (légszomj) nagymértékben kihat a betegek életminőségére. Legsúlyosabb formájában még az egyszerű teendők elvégzésében (pl. a mosakodásban és öltözködésben) is korlátozza a beteget.

Mi történik valójában a COPD-s tüdőben?

A COPD hosszú évek alatt alakul ki. Rendszerint a légutak nyálkahártyáját tartósan irritáló kémiai anyagok okozzák, melyeket cigarettafüsttel vagy a szennyezett levegőből lélegzünk be.

A por- és füstszemcsék folyamatos izgató hatása miatt a légutak nyálkahártyája károsodik és megduzzad, a beszűkülő légutakon keresztül nehezebben áramlik a levegő a tüdőkbe. A légúti nyálkahártya nagy mennyiségű váladékot termel, amelyet köpet formájában köhögünk fel. A légutakat körülvevő izmok összehúzódása tovább fokozza a légutak szűkületét, így a tüdőbe lélegzett levegő csapdába kerül, nehezebbé válik annak kilégzése. Egyre több elhasznált levegő reked a tüdőkben, ezért kevesebb friss levegőt leszünk képesek beszívni.

Mindezek együttes jelenléte miatt a COPD-ben szenvedő emberek gyakran érzik úgy, hogy szorít a mellkasuk, és nem jut elég levegő a tüdejükbe, ezen kívül a fokozott váladéktermelés miatt tartós köhögés is kínozza őket.

Honnan tudhatom, hogy COPD-s vagyok?

Nem minden COPD-s betegnél jelentkeznek ugyanazok a tünetek, de az alábbiakból legalább egy mindenkinél jelen van:

  • Tartós, nem szűnő köhögés
  • Produktív köhögés - sűrű köpettel járó köhögés
  • Zihálás - mely lehet sípoló vagy hangosan hörgő az egyes légvételeknél
  • Légszomj vagy nehézlégzés - egyeseknél csak fizikai terhelésre, másoknál viszont már a házimunka során is jelentkezhet
  • Fáradtság, gyengeség, erőtlenség
  • Gyakori és nehezen kezelhető légúti fertőzések
  • Fogyás

A COPD egy progresszív betegség, ami azt jelenti, hogy az idő előrehaladtával folyamatosan romlik a beteg állapota. Bizonyos tényezők képesek felgyorsítani ezt a folyamatot, mint pl. a cigarettafüst gyakori belégzése, elsősorban az aktív dohányzás, de a passzív dohányzás vagy a légszennyezettség is. Amennyiben ezek a tényezők megszűnnek, akkor a betegség romlása is lassulhat.

Más tényezők is okozhatják a tünetek fellángolását, de a súlyos állapotromlás gyakran megelőzhető az alábbi okok elkerülésével:

  • cigarettafüst (saját vagy másé)
  • beltéri légszenyezettség, például a por, tisztítószerek, hajlakk, erős szagú parfümök, légfrissítők vagy illatosított gyertyák
  • foglalkozási légszennyezettség, például a szénpor, kemikáliák, füst, gőz
  • kültéri légszennyezettség, például a szmog, füst, kipufogógáz
  • fertőzések, különösen a megfázás, arcüreggyulladás, mellkasi fertőzések, tüdőgyulladás, influenza
  • allergia, különösen a háziállatokra és háziporra
  • szorongás, stressz
  • időváltozás, extrém hideg és meleg időszak, erős szél, magas páratartalom
  • a napi gyógyszeradag használatának elmulasztása

Számos különböző gyógyszer áll rendelkezésünkre a COPD kezelésében. A választás attól függ, hogy milyen tünetek vannak jelen, hogy mennyire súlyos a betegség, illetve hogy azt egy adott állapot szinten tartására (fenntartó kezelés) vagy egy hirtelen bekövetkezett súlyos állapotromlás (exacerbáció) kezelésére adják. A naponta, rendszeresen használt gyógyszerek segítenek a súlyos állapotromlások (exacerbációk) megelőzésében.

Az orvos által előírt gyógyszerek alkalmazása mellett nagyon sok dolgot tehetünk önállóan is a tüneteink javítása érdekében, hogy mindennapi életünk során jobban érezzük magunkat. Hagyjuk abba a dohányzást, hiszen ez a tevékenység a legrosszabb, amit egy COPD-s tehet. A dohányzás abbahagyásával csökkenthetők a tünetek, lassítható a betegség progressziója és megelőzhetők a fellángolások. Emellett kerüljünk minden olyan anyagot és helyzetet, amelyek előidézhetik a COPD-s tüneteink romlását! Ilyenek a füst, az erős szagok, hajlakk, környezeti légszennyezettség és a stressz. Győzödjünk meg arról, hogy otthonunk jól szellőzik, és használjunk párásítót, ha nagyon száraz a levegő.

Amennyiben felmerül Önben a gyanú, hogy COPD-je lehet, keresse fel háziorvosát és kérjen beutalót tüdőgyógyászhoz egy légzésfunkciós vizsgálatra, amivel egy fájdalommentes beavatkozás segítségével ismerheti meg tüdejének állapotát. Az időben történő felismerés nagyban segíti a betegség előrehaladásának lassítását és első tüneteinek késleltetését.

fotó: freedigitalphotos.com

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

12 étel, amit SOHA ne adj a babának (tiltólista 1 éves kor alatt)

1 éves kor alatt a babának szigorúan tilos mézet, hozzáadott sót és cukrot, tehéntejet (italként), nyers húsokat és tojást, valamint fulladásveszélyes ételeket (egész dió, szőlő, popcorn) adni.

20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt

A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?

D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte

Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül

Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.

ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda

Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja