Az apró részecskék veszélyesek

A lényszennyezettség fő forrásai a fosszilis tüzelőanyagokból és más forrásokból származó vegyi anyagok, amelyek kis részecskék, finom cseppek formájában kerülnek a levegőbe. Már korábbi kutatások is igazolták, hogy ezek a részecskék növelik a szívbetegségek és a stroke kockázatát, mivel a szervezetbe jutva fokozzák a véralvadás és az artériás trombózis rizikóját.

Az Archives of Internal Medicine című szakmai folyóiratban megjelent cikk szerint bostoni és olasz kutatók tovább keresték az összefüggéseket. Összegyűjtötték 870 mélyvénás trombózissal diagnosztizált, Lombardiából származó beteg adatait (1995 és 2005 közt ismerték fel náluk a betegséget) és összevették ezeket 1.210 egészséges személyével.

Felbecsülték, hogy a betegek milyen légszennyezettségnek voltak kitéve a diagnózisuk előtti évben, illetve a kontrollszemélyek a kivizsgálásuk előtt. A 10 mikrométernél kisebb átmérőjű szennyező részecskék (PM10) jelenlétét mérték azon az 53 különböző helyszínen, ahol a betegek és a kontrollszemélyek éltek.

Az eredmények a következők voltak:

• A mélyvénás trombózissal diagnosztizált betegek magasabb PM10-es szintű légszennyezettségnek voltak kitéve, mint a kontrollszemélyek.
• Határozott összefüggés mutatkozott a magasabb PM10 szint és a megrövidült véralvadási idő közt.
• Kiderült, hogy ha diagnózis előtti évben a PM10 koncentrációja 10 mikrogramm/ köbméterrel növekedett, a mélyvénás trombózis kockázata 70 százalékkal nőtt.
• Az összefüggés erősebbnek mutatkozott a férfiaknál, és a hormonális fogamzásgátlót vagy más hormonterápiát alkalmazó nőknél.

Hosszútávon veszélyesebb a légszennyezettség

-Mindazoknál, akik hosszútávon vannak kitéve viszonylag magas légszennyezettségnek, valóban nőhet a mélyvénás trombózis kockázata, különösen, ha más rizikófaktorok is jelen vannak az életükben – hangsúlyozta Prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus. - A jelenség magyarázata több rétegű: egyfelől a mikro-részecskék felületükön aktiválhatják az alvadási rendszert (ha különböző sejtek közvetítésével, de bejutnak a keringésbe), másrészt a szennyezett levegő elektromos töltésének mértéke minősége, stb. révén is gyakoribb lehet a trombózis.

Sajnos, ma már szinte természetesnek tekintjük a szennyezett levegőt, holott korántsem az. Az egyéneknek érdemes legalább a közlekedésük módját átgondolni, hiszen ezzel maguk is hozzájárulnak a levegő állapotához. Mindazonáltal – ha a légszennyezettséget nem is – a trombózis más rizikófaktorait befolyásolhatjuk.

Hogyan csökkenthetjük a rizikót?

• Fogyasszunk legalább napi 1,5 liter folyadékot!
• Különösen poros területeken szűrőbetétes álarc is szükséges lehet!
• Ülő vagy álló munka, huzamosabb ágynyugalom idején végezzünk lábtornát, időnként sétáljunk, tornázzunk, ha lehetséges.
• Tegyük le a cigarettát! A dohányzás miatt az érfalon meszes felrakódás keletkezik, az ér keresztmetszete szűkül, a vörösvértestek száma pedig a relatív oxigénhiány miatt nagyobb lesz, a szűk erecskékben könnyen összetapadnak, így a vér folyékonysága csökken, alvadékonysága viszont fokozódik.
• Adjuk le a túlsúlyt! Az elhízás fokozza a kismedence és a lábak vénáira nehezedő nyomást.
• Bármely kockázati tényező (esetleg több tényező) megléte esetén feltétlenül vegyünk részt szűrésen!

www.tromboziskozpont.hu

Kép forrása: www.gettyimages.com