Napjainkban lehetetlen nem olvasni, hallani a témáról: biztonságos napozásról, UV veszélyről, fényvédelemről. Az információ bőség ellenére az elmúlt évtizedekben drámaian megnőtt a veszélye annak, hogy bárki akár a saját bőrén is megtapasztalja a problémát. Védekezésként koránt sem elég kerülni a déli napfényt, illetve magas faktorszámú fényvédőket használni.

„A sugárzás, amely elég koncentrált ahhoz, hogy napégést okozzon, károsítani képes a sejtek DNS-ét is. Nem véletlen, hogy a bőrrák elsősorban a napfénynek leginkább kitett testtájakon, a fej területén, a nyakon, a mellkason, a karokon, a kezeken – nőknél a lábakon is – alakul ki” – mondja Dr. Siklós Krisztina, a Dr. Rose Magánkórház bőrgyógyász szakorvosa.

„Bár az interneten találhatunk jó tanácsokat, hogyan ellenőrizzük saját magunk anyajegyeinket, én inkább azt javaslom mindenkinek, szakemberrel végeztesse el a kontrollt” – fűzi hozzá a doktornő – “Az elváltozás sokszor olyan jelentéktelen, hogy szabad szemmel nehéz észrevenni, ám a műszeres vizsgálat, már ebben a stádiumban is kimutathatja a problémát. Mikor a daganatos átalakulástól feltűnően megváltozik az anyajegy vagy új, gyanús folt jelenik meg a bőrön, vérzés, varképződés jelentkezik, az valószínűleg már annak a jele, hogy a rosszindulatú sejtek áttörtek az irhába is. Onnan pedig a vérereken, nyirokrendszeren át tovább terjedhetnek a szervezetben. Mindenki számára biztonságos évente egyszer elvégeztetni az anyajegyszűrést, ám akinek bőrén sok az anyajegy vagy úgynevezett atípusos anyajegyei vannak, inkább félévente keresse fel bőrgyógyászat” – véli Siklós doktornő.

Mi a melanoma?

Azoknak a festéktartalmú sejteknek a rosszindulatú burjánzása, melyeknek egyébként szép aranybarna nyári bőrszínünket is köszönhetjük. A melanoma sajnos rendkívül rosszindulatú daganattípus, bár a bőrből kiinduló daganatos elváltozásoknak mindössze 2-3 %-át alkotja. Már kezdeti fázisban is áttétet adhat a nyirokcsomókba, belső szervekbe, májba, agyba, tüdőbe, csontokba, ezért a későn felismert esetek fele végződik halállal. Korai felismerés esetén azonban ez az arány mindössze tíz százalék.