Dr. Hintalan Albert, az Oxygen Medical nőgyógyásza hozzátette: az első fogamzásgátló módszer kiválasztásánál fontos lenne, hogy az anyák is elkísérjék lányaikat a szakorvosi vizsgálatra.

Szomorú statisztika

Az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent Magyarországon az abortuszok száma, ám az Európai Unióhoz képest még mindig nagy az ezer élveszületésre jutó abortuszok száma, a legutóbbi statisztikai adatok szerint pontosan 450. A legkedvezőbb uniós adat egyébként 111, de még a legkedvezőtlenebb is 348, tehát még ehhez képest is katasztrofális a helyzet hazánkban. Ráadásul a tizenévesek több, mint 10 százalékkal részesülnek ebből a hatalmas számból, holott az első terhességek megóvása társadalmi és egészségügyi szempontból is igen jelentős.
A családtervezés során a pároknak sokkal tudatosabban kellene arról dönteniük, mikor és hány gyereket szeretnének, az abortusznak csakis végső megoldásként szabadna szóba jönnie. Vagyis a lehető legszélesebb közönséghez kellene eljuttatni a lehető legtöbb információt a védekezés fontosságáról és lehetőségeiről.

A fogamzásgátlás forradalma

A fogamzásgátlás célja a nem kívánt terhesség megelőzése. A nők ma már igen széles körben alkalmaznak orális fogamzásgátló tablettákat, illetőleg méhen belüli eszközöket. Ezeken kívül természetesen még más eljárások - például mechanikus és természetes módszerek - is közismertek, amelyek használatát elsősorban a megbízhatóság befolyásolja, természetesen a kényelmi és anyagi szempontokon kívül.
A hormonális fogamzásgátlás története 1955-ig vezethető vissza, amikor is a „tabletták atyja”, Pincus igazolta hatékonyságukat. Hazánk e téren erős lemaradást mutatott, ugyanis - bár már 1956-ban liberalizálták a művi terhesség-megszakítást -, csupán 1968-ban vezették be a fogamzásgátló tablettákat. Ez a két esemény pedig szorosan összefüggött, hiszen az abortusz korlátlan engedélyezése a beavatkozások számának radikális megnövekedéséhez vezetett. A liberalizálás utáni évben például az abortuszok száma meghaladta a szülésekét. Ez a helyzet vált annyira tarthatatlanná a hatvanas évek második felére, hogy nem lehetett tovább halogatni a fogamzásgátló tabletták magyarországi bevezetését. 1968-ban hozták forgalomba először az Infecundint, amelyet a Bisecurin követett. Nem sokkal később azonban nyilvánvalóvá váltak e magas hormontartalmú készítmények ritkán előforduló, de súlyos egészségügyi hatásokkal járó veszélyei. Ezek az események pedig arra ösztönözték a gyógyszergyárakat, hogy újabb, kevesebb mellékhatásokkal bíró gyógyszereket fejlesszenek ki. A ma forgalomlévő tabletták már csupán 20-40 mikrogramm szintetikus ösztrogént tartalmaznak, ami összehasonlítva a hatvanas években alkalmazott 150 mikrogrammal, óriási változás. Az egyes készítmények közt nem is a szintetikus ösztrogén tartalomban van különbség, hanem a másik összetevő, a szintetikus progeszteron-tartalom változhat. Mivel nem mindegy, miből mennyit juttatunk a szervezetünkbe, a választás előtt feltétlenül szükséges a szakorvosi kivizsgálás.
 
Hormonális és hormonmentes megoldások

Alapvetően elmondható, hogy minden egészséges nő használhat hormonális fogamzásgátló tablettát. Vannak azonban olyan kockázati tényezők is, amelyeket mindenképpen figyelembe kell venni, mielőtt a legoptimálisabb módszert kiválasztanánk. Ezeket a tényezőket pedig feltétlenül ismernie kell a nőgyógyásznak receptírás előtt.
Léteznek abszolút kontraindikációk (ellenjavallatok), vagyis olyan állapotok, betegségek, amelyek mindenképpen kizárják a hormonális fogamzásgátlók használatát. Ilyenek például az előzmények közt szereplő tisztázatlan vérzéses rendellenesség, trombózis, visszérgyulladás, magas vérnyomás, akut vagy krónikus májbetegség, súlyos vesebetegség, egyes szemészeti betegségek.
A relatív kontraindikációk azok az állapotok, amelyeket feltétlenül mérlegelnie kell a szakorvosnak, mielőtt megfelelő megoldást javasol. Ide tartozik többek közt a cukorbetegség, a mióma, a terhesség alatt súlyosbodó betegségek (például epilepszia, sclerosis multiplex), súlyos migrén, tervezhető műtétek előtti és közvetlenül azutáni állapot. Hasonló mérlegelésnek kell megelőznie a 35 év feletti dohányzó nők és a 2 éve még nem menstruáló lányok esetében is a fogamzásgátló módszer kiválasztását.
A hormonmentes eljárások is igen széles palettán vonulnak fel, az óvszertől a spermicid krémeken át a hüvelybe helyezhető kúpokig, tablettákig és pesszáriumig. Éppen a nagy választék és az egyes módszerek előnyei-hátrányai miatt érdemes minden esetben nőgyógyásszal konzultálni a választás előtt. A méhen belüli fogamzásgátló eszközöket kizárólag csak a nőgyógyász helyezheti fel.

Fontos a döntés előtti kivizsgálás

Hintalan doktor szerint különösen hangsúlyos, hogy a fiatal lányok életük egy nagy döntésének meghozatalában számíthassanak az édesanyjuk támogatására is. Éppen ezért van ma már lehetőség egyes nőgyógyászati rendelőkben arra, hogy az anya és a lánya egyszerre vegyenek részt egy tanácsadáson, illetve a lány magán a kivizsgáláson. Ugyanis ekkor dőlhet el, hogy milyen típusú fogamzásgátlási módszer lesz a leginkább személyre szabott, mi a legkényelmesebb, mi jár a legkevesebb mellékhatással.
Az itt elhangzó információk nem csak a döntés szabadságát adhatják meg a védekezni kívánó fiatalnak, de olyan hasznos tanácsok, szükség esetén megnyugtató szavak is elhangozhatnak, amelyek az édesanya is aggodalmait is eloszlathatják.
A cél mindenképpen az, hogy azok a fogamzóképes nők, akik felelősen szeretnének dönteni a szexuális életükről és annak következményeiről, minél több információval rendelkezzenek a témában, és elkerülhetőek legyen a nem kívánt terhességek, fertőzések.
 

További információk: www.orvostkeresek.hu