SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

A leggyakoribb kérdések a parlagfű allergiával kapcsolatban

Dr. Balogh Katalin [cikkei] - 2009-08-26
Míg augusztus közepe-szeptember eleje sokak számára a nyaralást, iskolakezdést, nyárutót jelenti, addig az országban minden ötödik ember egy probléma megoldására koncentrál: az allergiás tünetek csillapítására. A parlagfű allergiával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdések megválaszolásához dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológusának segítségét kértük.

Mi az allergia?
Az allergia a szervezet túlzott reakciója olyan - egyébként veszélytelen - anyaggal szemben, mely egészséges szervezetben semmilyen reakciót nem indít el.
Allergiásak több mindenre lehetünk. Ételallergia esetében az allergén, a tüneteket kiváltó anyag az ételben/italban fordul elő, így az érintett szervek a száj, a gyomor, a bélrendszer. Pollenallergia esetében az allergén a levegőben található, az allergiás reakciók a szemen, az orrban és a tüdőben jelentkeznek. A megoldás bizonyos esetekben egyszerűnek tűnhet, hiszen az ételallergiások kerülik a tüneteket kiváltó ételt, a háziállatok szőrére allergiásak esetleg lemondanak a házi kedvenc tartásáról. A legnagyobb gondot a pollenallergiások számára jelenti a kiváltó allergén kerülése, mely esetükben egyet jelentene a levegővételről való lemondással.

Miért emelkedik folyamatosan az allergiás betegek száma?
Korunk népbetegségeként emlegetik az allergiát, s annak ellenére, hogy a parlagfű az I. világháborút követő időszakban honosodott meg hazánk területén, 50 évvel ezelőtt nem is igazán ismertük sem az allergia, sem az allergiás tünetek fogalmát. Való igaz, hogy nagyszüleink szervezete jóval kevesebb idegen anyaggal találkozott, így a lehetséges allergének száma is kimerült abban a minimális számú kozmetikumban, tisztítószerben, amit a mindennapok során használtak. Egyes magyarázatok szerint a légszennyezettség mértéke is nagyban hozzájárul az allergiások számának növekedéséhez, a levegőben lebegő szerves szennyező anyagok ugyanis a parlagfű virágporát borító védőfehérjét is károsítják - így  megbontott burokból az allergiát okozó, a szervezet számára  testidegen fehérjék sokkal gyorsabb és súlyosabb reakciót okoznak, mint korábban. Az elmúlt évtizedekben nem csak környezetünk, de életmódunk is jelentősen megváltozott. A technika fejlődésével számos eszköz került birtokunkba, mely jelentősen behatárolja napközbeni fizikai aktivitásunkat. A számítógép mellett végzett ülőmunka, az esti tévézések, az autó használat mellett folyamatosan nőtt és életünk részévé vált a mindennapi stressz, mely szintén bizonyítottan növeli a tünetek kialakulásának kockázatát.

Az allergia gyógyítható, vagy csak kezelhető?
A betegek számának növekedésével egyenes arányban nőtt a témával foglalkozó könyvek, újságcikkek és internetes fórumok mennyisége. Sajnos a nagy nyilvánosság ellenére az allergiás betegek többsége már csak szezonban, vagy a súlyosabb szövődmények jelentkezésekor fordul orvoshoz. Az allergiás tünetek kezelését azonban már az allergén növény megjelenésekor, még a tünetek jelentkezése előtt meg kell kezdeni. Az idejében megkezdett kezeléssel biztosíthatjuk ugyanis a szezonban megjelenő tünetek súlyosságának enyhítését. A kezelési módok tekintetében is jelentősen bővültek lehetőségeink az elmúlt évek alatt. Idejében megkezdve a hagyományos gyógyszerek (antihisztaminok, szemcsepp és orrcsepp) mellett a homeopátia, akupunktúra, a fényterápia, vagy épp a stresszkezelő technikák is lehetőséget biztosítanak a tünetek csillapítására. Az allergia a tudomány mai álláspontja szerint nem gyógyítható. Az immunterápia mégis egy lehetőség azok számára, akik több évet gyógyszermentesen szeretnének eltölteni, hiszen a kezeléssel 10-12 évre megszüntethetők a tünetek.

Miért kell gyakran évente módosítani a gyógyszereket?
Az allergiás beteg kezelése valóban szezononként eltérő lehet. A gyógykezelés módosítása indokolt például, ha a korábban használt készítményekkel nem érhető el megfelelő életminőség. Várandósság esetén különösen fontos, hogy kerüljük a gyógyszerek szedését, ekkor szintén módosítanunk kell a korábbi kezelést.



Elég, ha gyógyszereket szedek, vagy más módon is csökkenthetem a tüneteket?
A gyógykezelés mellett néhány praktikus tanács betartásával valóban csökkenthetjük a tüneteket. Van, aki a gyakoribb hajmosására és ruhacserére esküszik, van akinél étrendi változtatások hozták meg a tünetek csökkenését. A parlagfű virágzásának időszakában, ha a szabadban teregetünk, a nedves ruhákon könnyen megtapadnak a pollenszemek, s így nem csak a lakásba visszük be, de utána naphosszat a ruhánkról belélegezve súlyosbíthatják a tüneteket. Az autóban, lakásban tartsuk zárva az ablakokat, vagy legalábbis ne hajnalban, vagy reggel 5-10 óra között szellőztessünk, mert ilyenkor a legmagasabb a pollenszám. A szabadtéri edzések helyett válasszuk inkább az edzőtermet. Minimális változtatások, egy kis odafigyelés és az allergiaszezont mi magunk is könnyebbé tehetjük. Egy biztos, az allergiával foglalkoznunk kell. Korosztályra való tekintet nélkül egyre többen küzdünk a tünetekkel.

Az allergiás hajlam öröklődik. Ha én allergiás vagyok, a gyermekem is az lesz?
A tendencia folytatódik, s tíz év múlva a jelenlegi allergiások száma megduplázódhat, ha nem teszünk ellene. A megelőzés érdekében, fontos hogy gyermekeknél lehetőségeinkhez mérten igyekezzünk csökkenteni az őket érő allergéneket. Az első és legfontosabb kerülendő allergén a tehéntej. Ezen kívül érdemes illatanyag mentes babafürdetőt, krémet használnunk, s kerüljük a tartósítószert, színezéket tartalmazó ételeket. A parlagfű allergia megelőzésében nagy szerepet játszik a növény további terjedésének megakadályozása is.
Az allergia terjedésében nagy szerepet játszik a betegségre való hajlam öröklődése. Ahhoz, hogy egy genetikai helyzetből betegség legyen, sok környezeti tényező kell. Mai tudásunk szerint a környezeti faktorok azok, amik valójában előhívják, felszínre juttatják a tüneteket, vagyis külső körülmények játszanak szerepet abban, hogy az öröklött hajlam milyen erősségben, formában jelentkezik tünetekkel. Látható tehát, hogy pl. a parlagfű irtásával máris sokat tehetünk gyermekeink egészsége érdekében.
A „higiéné-hipotézis” elmélete szerint a túlzott tisztaság is előhívhatja a genetikailag kódolt tüneteket. Az immunrendszer megfelelő éréséhez már az egészen pici babának is szüksége van bizonyos számú mikrofertőzésekre, így a túlzott tisztaság többet árt, mint használ.
A gyermek számára a legideálisabb táplálék az anyatej. A szoptatással biztosíthatjuk az immunrendszer kialakulásához nélkülözhetetlen egészséges bélflóra kialakulását - a normál, „jó” bélbaktériumok megtelepedését a kisbaba bélrendszerében. Számos kutatási igazolta, hogy az anyatejes táplálás késleltetheti, de meg is előzheti az allergia kialakulását a magas kockázatú gyermekeknél.

www.orvostkeresek.hu

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

Hogyan fegyelmezzünk szeretettel? – Válaszkereső Pécsi Rita neveléskutatóval

Szeretettel fegyelmezni nem ridegséget jelent, és a határok sem a gyerek ellen vannak. Pécsi Rita neveléskutató szerint a gyerek akkor érzi magát biztonságban, ha a szülő nem tűnik el mellőle a "baráti" szerep mögé, hanem nyugodt, következetes vezetést ad neki.

Amit a képernyő elvesz a gyerekedtől, és észre sem veszed

A telefon és a tablet sok családban a leggyorsabb béketeremtő: előkerül étteremben, autóban, várakozás közben, vagy akkor, amikor a szülőnek végre két szabad percre lenne szüksége. Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutató szerint éppen ez a látszólag ártatlan szokás veheti el a gyerekektől azt, amiből az idegrendszerük, az önbizalmuk és a kapcsolati képességük épül.

A túlzásba vitt bőrápolás kamaszkorban többet árthat, mint használ

Egyre több tizenéves használ felnőtteknek szánt, aktív hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumokat - pedig a túlzásba vitt bőrápolás ebben az életkorban akár ronthat is a helyzeten. Tinédzserkorban a rosszul megválasztott bőrápolási rutin bőrszárazsághoz, irritációhoz, sőt akár fájdalmas vagy viszkető allergiás reakcióhoz is vezethet- mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.

Képernyő vagy kaland? Így találjuk meg az egyensúlyt a gyerekek digitális és offline világa között

A digitális világban élünk, de a gyerekkor varázsa továbbra is a képernyőkön kívül történik. Hogyan találhatjuk meg az egészséges egyensúlyt szülőként anélkül, hogy démonizálnánk az okoseszközöket? Mutatunk néhány bevált, gyakorlatias tippet, és elmeséljük, hogyan segíthet a közös játék akár a legnehezebb helyzetekben is.

Az embrióból szűrték ki a súlyos SMA betegséget - egészségesen született a kisfiú a Semmelweisen

Egészségesen született és jól van az a kisfiú a Semmelweis Egyetemen, aki azért fogant mesterséges megtermékenyítéssel, hogy még embrió korában kiszűrhessék az orvosok a családban öröklődő SMA betegséget egy modern eljárásnak köszönhetően. Az úgynevezett preimplantációs genetikai vizsgálat azoknak a pároknak segít, akik az ismert genetikai betegségüket szeretnék kiszűrni az embriókból, annak érdekében, hogy egészséges gyermekük születhessen. A hazai orvosegyetemek közül elsőként a Semmelweis Egyetemen vált elérhetővé tavaly ez a korszerű diagnosztikai módszer a lombikprogramban részt vevő párok számára. És ez az első eset hazánkban amikor ezzel az eljárással, teljes egészében állami keretek között, egészséges gyermeknek adott életet egy édesanya.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja