SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Etetni, de mivel?

Családinet [cikkei] - 2010-07-07
Kutatás a babatáplálási szokásokról, avagy mit, mennyit és mikortól adjunk a csöppségnek?

Egymásnak gyakran ellentmondó információk alapján döntenek a magyar kismamák, ráadásul sok tévhit kering a várandósság alatti táplálkozás és a babatáplálás mikéntjéről – többek közt ez derült ki egy idei felmérésből, amelyet kismamák és két évnél fiatalabb gyerekkel rendelkező édesanyák körében végzett a KutatóCentrum.

Leggyakoribb kérdések babatáplálásról

A KutatatóCentrum a terhesség alatti táplálkozási szokásokat vizsgálva megállapította, hogy szinte minden megkérdezett (99%) tudja, a várandós kismamák táplálkozása befolyásolja a magzat egészségét. Azzal is közel az összes válaszadó tisztában volt, hogy a kismamának nem kell kettő helyett ennie – ezzel az állítással ugyanis 93 százalékuk értett egyet. Ugyanakkor minden tizedik válaszadó gondolja úgy, hogy a terhesség alatt csak azért kell odafigyelni a táplálkozásra, hogy ne hízzanak el.
Tíz válaszadóból kilenc nyilatkozott úgy, hogy az átlagos tápanyagbevitelhez képest vitaminokból, folyadékból és ásványi anyagokból többet kell magához vennie egy várandós nőnek, míg szénhidrátból és zsírból a megkérdezettek kétharmada szerint ugyanakkora mennyiségre van ilyenkor szükség. A legnagyobb bizonytalanság a fehérjebevitellel kapcsolatban van: bár a táplálkozási tanácsok szerint minden kismamának többletbevitelre van szüksége, a válaszadóknak csak fele gondolja így.

Mit mikortól?

A kismamák és az édesanyák több mint kétharmada tisztában van azzal, hogy a csecsemők legideálisabb tápláléka 6 hónapos korig kizárólagosan az anyatej, és éppen emiatt nagyon fontos a szoptatás – a megkérdezettek 68%-a válaszolt helyesen az erre vonatkozó kérdésre. Ugyanakkor a hozzátáplálást illetően, illetve a babatáplálási alapelvek részleteire vonatkozóan már korántsem volt ilyen biztos a megkérdezettek tudása. A válaszok alapján mindössze 44%-uk van tisztában azzal, hogy hús 6 hónapos kortól adható a csecsemőnek, és csupán minden negyedik anya tudja, hogy gabona már a hozzátáplálás első időszakában is szerepelhet a baba étrendjében.

Mennyi az annyi?

Az anyukák és kismamák számos forrásból – védőnőtől, családtagtól/ismerőstől, gyermekorvostól – szereznek babatáplálással kapcsolatos információkat, a leghitelesebb forrásoknak azonban védőnőket és a gyermekorvosokat tekintik. A válaszokból az is kiderült, hogy az anyukákat leggyakrabban a baba korához illő ételek kiválasztása (84%), a helyes étrend (83%), az anyatej pótlásának lehetőségei (69%) és a tápszerek fajtái (51%) foglalkoztatják.

Szükséges tápanyagbevitel

„A megkérdezettek 96 százaléka kapott már egymásnak ellentmondó információkat, ez minden második válaszadót (55%) kicsit vagy nagyon zavar – mutatott rá Barcza Enikő, a KutatóCentrum vezetője. – Majd minden tizedik anyukában fogalmazódik meg olyan kérdés, melyre egyik forrásból sem kap kielégítő választ. Leggyakrabban a táplálék ideális mennyiségével kapcsolatos kérdések maradnak nyitva.” A babatáplálással kapcsolatban összességében a kismamák és anyukák mindössze 35 százaléka érzi magát teljesen, míg további 54 százaléka meglehetősen magabiztosnak, ellenben minden tizedik anyuka sorolta magát a közepesen határozottak táborába. Azok a válaszadók, akiknek 2 vagy ennél több gyermekük van, valamivel nagyobb arányban vallották magukat teljesen magabiztosnak, mint azok, akik csak egy gyermeket nevelnek.

A kutatás háttere

A sajtóközleményben szereplő adatok a KutatóCentrum 2010 februárjában végzett kutatásából származnak, melynek keretében a két évnél kisebb gyermekek táplálásával kapcsolatos ismereteket vizsgálták a várandós kismamák és a 2 évnél fiatalabb gyermekkel rendelkező édesanyák körében. Az online kérdőíves célcsoport kutatásban 343 fő vett részt.

 

LEGOLVASOTTABB

Még ma vidd orvoshoz, ha ilyen tünetei vannak - egyre gyakoribb a betegség Magyarországon

A gyerekkori cukorbetegség nem játék, és sajnos egyre több gyermeket érint Magyarországon is. Milyen élete lesz a gyereknek? Hogyan lehet jól kezelni? Elfogadják majd a társai? Ezek a kérdések ijesztőnek tűnhetnek, de vannak gyakorlati, megnyugtató megoldások, amelyek segítenek a családnak és a gyermeknek eligazodni a diabétesz útvesztőjében.

Egyre több gyereket érint a magas vérnyomás - ez áll a háttérben

Az elmúlt húsz évben a magas vérnyomás előfordulása a fiatalok körében szinte megduplázódott. Ez már nem csupán statisztika, hanem figyelmeztetés, hiszen a korán jelentkező vérnyomásproblémák hosszú távon szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek.

Rejtett válság: ezért kerülnek padlóra a kisgyermekes anyák Magyarországon

Pénzügyi hullámvasúton utaznak a magyar édesanyák: a CSED alatt még úgy tűnik, minden rendben, ám a GYES-korszakba lépve szembesülnek rendszer hiányosságaival. Rugalmas munkahelyek alig vannak, a fizetések bezuhannak, és a legtöbb anya magára marad a túlélési zsonglőrködéssel.

Anyai és apai nagyszülők: Miért más a gyerekek kapcsolata velük?

Aki figyelmesen nézi a családi összejöveteleket, az hamar észreveheti: a gyerekek valahogy mindig az anyai nagymamához húznak. Ott bújnak hozzá, nála akarnak ülni ebédnél, őt keresik, ha valami baj van. Az apai nagyszülők persze ugyanúgy szeretik az unokákat, mégis gyakran más a dinamika. De miért van ez így?

Egyszerű hátfájásnak gondolta az anyuka, amíg rá nem jött: 3. stádiumú rák volt

Amikor Courtney Liniewski hátfájásra panaszkodott, azt hitte, túl sokat ül az íróasztalánál. 34 évesen, két kisgyerek anyukájaként, krízistanácsadóként dolgozott egy pszichiátriai kórházban Milwaukee mellett - észre sem vette, hogy valami sokkal komolyabb dolog zajlik a testében. És ami a legfélelmetesebb: a tünetek olyan hétköznapiak voltak, hogy bármelyikünk figyelmen kívül hagyhatja őket.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja