A ház rendkívül összetett szimbólum, ennek megfelelően értelmezési lehetősége is sokféle. Gyakran jelképezi magát a személyiséget, ám ezen a rajzon az otthon, a család megjelenítője.

A kisfiú életkoránál fejlettebb, rajzkészsége kiváló. Magabiztosságát mutatja, hogy rajza betölti az A4-es lapot, kiegyensúlyozottságát pedig a ház pozícionálása jelzi. A kép szimmetriatengelyében áll az épület, annak is középső régiójában a második kémény, mely őt magát jelképezi. Petyka jól uralja a filctollat, képes összehangolt finom mozdulatokra: ez látható a gondosan megrajzolt tetőcserepeken, de a tető befejezettsége és az ablaktáblák gondos színezése kitartását is mutatja. Ugyanakkor a ház szerkezetének megrajzolásánál és a füst ábrázolásánál vonalvezetése lendületes. 

A formai szempontokat tekintve ezen az egyetlen képen rendkívül sokféle tudatállapot látható: a határozott, tiszta vonalvezetésű ház a kisfiú nagy, nyugodt mozdulatait idézi; a kéményekből kanyargó füst játékosságát és a mozdulatok örömét mutatja; a cserepeket ábrázoló vonalak egyenletes távolsága és nagy sűrűsége elmélyült figyelmét, a feladatba való belefeledkezését jelzik; az ablaktáblák homogén színezése alapos, türelmes munkára utal; az ajtón mosolygó arc pedig az alkotás derűjét idézi.

A kép tartalmát illetően eddig csak azt említettük, hogy a kisfiú otthonát, családját szimbolizálja. Hogy milyen is ez a család, arról többet megtudunk, ha alaposabban megnézzük a rajz elemeit. A ház stabil, falai erősek, amit az otthon biztonságát mutatja, azaz Petyka otthonával kapcsolatos biztonságérzetét. Az ajtó csukva van, de kívülről nyitható a kilinccsel. Ez rugalmas családi határokra utal: megvannak a családi élet keretei, nem áll nyitva az ajtó bárki számára, a határok azonban átjárhatók. Aki tesz érte (azaz bekopog vagy lenyomja a kilincset), az nemcsak bejut a házba, de szívesen, mosolyogva is fogadják. Az ablaktáblák megléte jelzi, hogy a családtagoknak lehetőségük van a visszavonulásra, a világtól való elzárkózásra ha igénylik ezt, kitárt helyzetük pedig azt mutatja, hogy alapállapotban szabadon áramlik a házba a fény, azaz a család nyitott a környezeti ingerek felé, kapcsolatot tart, kommunikál a külvilággal. A tető a stabil falakhoz hasonlóan a hajlék védettségét és erősségét mutatja. Sőt, az eresz kissé túlnyúlik a ház oldalán, tehát még a ház falához simulónak is képes oltalmat adni.

A négy kémény a négy családtagra utal. A bal (anyai) oldalon levő kémény az édesanyát szimbolizálja, mellette a fiúgyermek önmaga. A pici kémény a tető csúcsán a család legifjabb tagja, Petyka kishúga, a jobb (apai) oldalon levő kémény pedig az édesapa megjelenítője. A szülők körülveszik a gyerekeket, a kisfiú az anya, a kislány az apa oldalán, ami újra a gyerekek biztonságérzetére utal, de egyben Petyka vágyát is mutatja: ő szeretne közelebb lenni az anyukához, és szeretne a húgánál több figyelmet, nagyobb jelentőséget kapni a családban. Hogy a testvérviszony - az erőforrásokon való osztozás kérdésének ellenére -alapjában mégis rendben van, azt a két középső kéményből kiszálló füst összefonódása, a vonalak egymással való érintkezése jelzi, és azonos vonalvezetésük, ritmusuk is mutatja.

Valamennyi kémény füstöl: a család valamennyi tagja számára elég melegséget ad, mind a négy családtag megfelelő teret kap és elegendő energiával rendelkezik - legalábbis a kisfiú érzése szerint így van, és a gyerekek érzelmi dolgokban bizony nagy szakértők.

Petyka háza egyben egy jól működő kisgyerekes család remek ábrázolása is. Nemcsak saját fejlődési szintjét tükrözi tehát rajza, de híven mutatja azt az életciklust is, amelyben családja jelenleg jár: már megvan az otthon biztonsága, a meleg családi fészekben szépen gyarapodnak a fiókák, a felnőttek aktuálisan túlnyomórészt szülői minőségükben vannak jelen, de amikor a fiókák kicsit repkednek, akkor ők is közelebb húzódhatnak egymáshoz...