Kiöljük a gyerekből a kreativitást?
Singola Edit [cikkei] - 2008-09-11
Sokszor mondjuk, hogy jó lenne a gyerek szobájába a falra valami mintát festeni, vagy valami egyedi képet kirakni, függönyt varrn... de nem vagyok elég kreatív. Pedig gyermekkorunkban mindannyian kreatívak vagyunk, a legelemibb módon fejezzük ki önmagunkat: festünk, rajzolunk, alkotunk. Hova lesz a kreativitás?
Talán a gyermekkorral tovaszáll az alkotóképességünk is? Vagy csak a nevelés és a társadalom folytja belénk a tehetséget? Esetleg félünk saját magunktól, hogy a kreativitás során olyan dolgok jönnek a felszínre, amelyektől mások leszünk? És épp ez a jó értelmű másság lenne a lényeg, ez adja meg minden embernek az egyediségét, az egyszeriségét. A kreativitás által kiélhetjük mindazt, ami csak bennünk rejtezik, senki másban, mert mindenki más, mindenki csak egy életet él, és azt mindenki másképp, mások az élettapasztalataink, az örömeink, a bánataink. Az életélményeinket pedig ki kellene adni magunkból.
De mi is az a kreativitás?
A pszichológia és a pedagógia tudománya már régóta próbálja konkretizálni a kreativitás fogalmát, de szavakkal nehezen írható körül. Vizsgálták a kreativitást az eredmény, a folyamat, a személyiség oldaláról, ezekből arra a következtetésre juthatunk, hogy a kreativitás egy igazán összetett dolog. Fontos momentuma, hogy valamiféle probléma megoldási kísérlet, egyfajta érzékenység a problémára és az arra való megoldásra, oly módon, hogy általa egy produktum keletkezik. A gyerekek ösztönösen használják ezt a fajta problémamegoldást, például játékaik során végigmennek az őket foglalkozató gondokon, és a játék során választ kapnak kérdéseikre, kvázi megoldást nyernek.
A kreativitást nagy mértékben befolyásolja lelki felépítettség. Sok „rosszarcú” emberben óriási kreativitás rejtőzik, csak épp a külsejükkel vagy attitűdjeikkel leplezik azt.
A felnőttek pillanatok alatt képesek kiölni a gyerekből a kreativitás kifejezését, ha nem figyelnek saját viselkedésükre. A gyerekek kreativitásának leggyakoribb módja a rajzolás. A szülők egy idő után megunják a szanaszét heverő, mindent beborító (falat, szekrényt) firkákat, ezért leállítják a gyereket. Ha jobban szemügyre vesszük, akkor rájövünk, hogy a gyerek rajzában szinte benne van minden, ami a kreativitást jellemzi: könnyedség, rugalmasság, eredetiség, újrafogalmazás, problémaérzékenység, kidolgozottság. Azzal, hogy a gyerek létrehoz valamit, egyszerre figyel fel valamilyen problémára, igyekszik azt megoldani, szellemi tevékenységgel minél gyorsabban és egyszerűbben törekszik a megoldásra, ezáltal lemérhető rugalmassága, az igényekhez való alkalmazkodása, szellemessége, a dolgok átértelmezése, átalakítása, a probléma megértése, saját képességeinek kihasználása, a részletek kidolgozottságával pedig a komplexitásra való törekvése. Tehát a kreativitás mérhető is.
Kreativitás és a mindennapok
Kreativitásra igenis szükség van a mindennapok során, nem csak egy művészi alkotás létrehozásához kell kreativitás. „Az alkotás nemcsak ott van jelen, ahol az ember nagy történelmi jelentőségű műveket teremt, hanem mindenütt, ahol az ember elképzel, kombinál, változtat, valami újat teremt, bármilyen szegényesnek tűnjék is a zsenik alkotásához képest.”
Gyerekeink nem élhetnek kreativitás nélkül, ne nyomjuk el az alkotási vágyukat, inkább segítsük kiteljesedni azokat. Nem kell erőltetni egyetlen gyereket sem, hogy rajzoljon, novellát, verset írjon, mindössze a kíváncsiságát, fogékonyságát, széles körű érdeklődését, aktivitását, probléma érzékét, fantáziáját, nyitottságát kell ösztönözni. Egy pici lökés elég ahhoz, hogy ne haljon ki belőle a kreativitás. Maslow szerint a kreativitás legfőbb indítéka az önmegvalósításra való késztetés. Végül is minden gyerek és fiatal egyet akar: megvalósítani önmagát.
De mi is az a kreativitás?
A pszichológia és a pedagógia tudománya már régóta próbálja konkretizálni a kreativitás fogalmát, de szavakkal nehezen írható körül. Vizsgálták a kreativitást az eredmény, a folyamat, a személyiség oldaláról, ezekből arra a következtetésre juthatunk, hogy a kreativitás egy igazán összetett dolog. Fontos momentuma, hogy valamiféle probléma megoldási kísérlet, egyfajta érzékenység a problémára és az arra való megoldásra, oly módon, hogy általa egy produktum keletkezik. A gyerekek ösztönösen használják ezt a fajta problémamegoldást, például játékaik során végigmennek az őket foglalkozató gondokon, és a játék során választ kapnak kérdéseikre, kvázi megoldást nyernek.
A kreativitást nagy mértékben befolyásolja lelki felépítettség. Sok „rosszarcú” emberben óriási kreativitás rejtőzik, csak épp a külsejükkel vagy attitűdjeikkel leplezik azt.
A felnőttek pillanatok alatt képesek kiölni a gyerekből a kreativitás kifejezését, ha nem figyelnek saját viselkedésükre. A gyerekek kreativitásának leggyakoribb módja a rajzolás. A szülők egy idő után megunják a szanaszét heverő, mindent beborító (falat, szekrényt) firkákat, ezért leállítják a gyereket. Ha jobban szemügyre vesszük, akkor rájövünk, hogy a gyerek rajzában szinte benne van minden, ami a kreativitást jellemzi: könnyedség, rugalmasság, eredetiség, újrafogalmazás, problémaérzékenység, kidolgozottság. Azzal, hogy a gyerek létrehoz valamit, egyszerre figyel fel valamilyen problémára, igyekszik azt megoldani, szellemi tevékenységgel minél gyorsabban és egyszerűbben törekszik a megoldásra, ezáltal lemérhető rugalmassága, az igényekhez való alkalmazkodása, szellemessége, a dolgok átértelmezése, átalakítása, a probléma megértése, saját képességeinek kihasználása, a részletek kidolgozottságával pedig a komplexitásra való törekvése. Tehát a kreativitás mérhető is.
Kreativitás és a mindennapok
Kreativitásra igenis szükség van a mindennapok során, nem csak egy művészi alkotás létrehozásához kell kreativitás. „Az alkotás nemcsak ott van jelen, ahol az ember nagy történelmi jelentőségű műveket teremt, hanem mindenütt, ahol az ember elképzel, kombinál, változtat, valami újat teremt, bármilyen szegényesnek tűnjék is a zsenik alkotásához képest.”Gyerekeink nem élhetnek kreativitás nélkül, ne nyomjuk el az alkotási vágyukat, inkább segítsük kiteljesedni azokat. Nem kell erőltetni egyetlen gyereket sem, hogy rajzoljon, novellát, verset írjon, mindössze a kíváncsiságát, fogékonyságát, széles körű érdeklődését, aktivitását, probléma érzékét, fantáziáját, nyitottságát kell ösztönözni. Egy pici lökés elég ahhoz, hogy ne haljon ki belőle a kreativitás. Maslow szerint a kreativitás legfőbb indítéka az önmegvalósításra való késztetés. Végül is minden gyerek és fiatal egyet akar: megvalósítani önmagát.
LEGOLVASOTTABB
12 étel, amit SOHA ne adj a babának (tiltólista 1 éves kor alatt)
1 éves kor alatt a babának szigorúan tilos mézet, hozzáadott sót és cukrot, tehéntejet (italként), nyers húsokat és tojást, valamint fulladásveszélyes ételeket (egész dió, szőlő, popcorn) adni.
20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt
A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?
D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte
Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.
Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül
Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.
ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda
Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.
.jpg){kind=small}
betöltés...