Érdekes az emberek hozzáállása a nyilvános helyen történő szoptatáshoz. Azt mindenki elfogadja, hogy a köztéri plakátokon félmeztelen nők reklámozzák a testiséggel a legkisebb összefüggésbe sem hozható termékeket, de egy szoptató anyuka látványa - ahol egyébként semmi nem látszik ki a melléből a babától! - valahogy mégis visszatetszést kelt sokakban. Pedig ha megértenék, hogy nem magamutogatásról van szó, hanem a világ legtermészetesebb dolgáról: a gyerekünk táplálásáról, biztosan megváltozna a szemléletük.

  Környezetemben végzett rövid közvélemény-kutatás eredménye a következő: a férfiak nem szeretnek szoptató anyát látni nyilvános helyen. Különösen rosszul viselik, ha az a saját feleségük. A még nem szült nők nem tudják elképzelni, hogy ,,bárhol" szoptassanak. Úgy gondolják, hogy csak a férjük és anyjuk jelenlétében fogják ezt megtenni, minden egyéb rokon, ismerős esetében félre fognak vonulni a szoptatáshoz. Aki már szült és szoptatott, ott sem egységes az álláspont, de sokkal rugalmasabban gondolkodnak a dologról, mint más megkérdezettek.

Elmondom az én ,,történetemet" is.

   Az első gyerekem tápszeres volt. Ha vele valahová útra keltünk, külön csomagja volt, ebben: tápszer, cumisüveg-melegítő, cumisüveg-termosz, benne melegvíz és egy másik üvegben tea, üveges bébiétel, kiskanál, partedli. Kész kis arzenál! És jaj nekünk, ha valamit otthon felejtettünk! Viszont senkit sem zavart egy cumis üvegből étkező baba látványa.

   A lányommal már más a helyzet. Ő hat hónapos koráig kizárólag szopott, és így, egy évesen is még gyakran igényli az anyai mellet. Ő sohasem evett cumis üvegből, ,,megveti" az üveges bébiételeket és szomjoltásra is a cicit részesíti előnyben minden más itallal szemben. Ez nagyon kényelmes, ugyanakkor számos esetben kerültem miatta olyan helyzetbe, amikor néhányan furcsán néztek rám. Mert nekem az az első, hogy a baba igényei maradéktalanul ki legyenek elégítve. Igyekszem nem közszemlére tenni magunkat, nem akarom mindenkivel tudatni, hogy ,,hé, emberek, ide nézzetek, éppen szopik a kisbabám", de nem is érzem feszélyezve magam, ha a kocsiban vagy köztéren egy padon ülve kell megetetnem a lányomat.

Kiválóan el lehet takarni egy cicizős kisbabát a tolakodó tekintetek elől a hordozókendővel, egy pléddel, textilpelenkával vagy az anya bő pólójával.

Bevásárlóközpontokban be lehet kéredzkedni a próbafülkébe, én még nem kaptam elutasítást. Néhány étteremben tudnak mutatni egy olyan helyiséget, ahová pár perce nyugodtan félrevonulhat a deddel az ember lánya, érdemes rákérdezni.

Amit viszont nem ajánlok, az a wc-ben való szoptatás. Legtöbb esetben a wc-fülkék szűkek, ráadásul higiéniai szempontból sem tartom ideálisnak.

Tehát személy szerint én azt javaslom, ne akarjunk senki másnak megfelelni, csak a saját babánk igényeinek!

betöltés...