A Brexit ellenére 2020.12.31-ig alkalmazandóak az EU szociális koordinációra vonatkozó szabályai, köztük az is, hogy a másik tagállamban szerzett biztosítási idő egyenértékű a hazaival. Úgyhogy ha a szülés előtti 2 évben angol és magyar biztosítási jogviszonyból van legalább 365 nap, akkor, amennyiban a másik jogosultsági feltétellel is rendelkezel, jogosult lehetsz csedre, gyedre. A másik jogosultsági feltétel egy,legalább a csed 1. napján fennálló biztosítási jogviszony.

Az ellátások alapja attól függ majd, hogy milyen jogviszonyban dolgozol itthon, mennyi lesz a jövedelmed és mikortól leszel táppénzen. Ezeknek rengeteg kombinációjuk van, csak egyet boncolgatnék részletesen.
Ha munkaviszonyod lesz, és ott pl. április végéig dolgozol minimálbér kétszeresénél lényegesen több bérért, utána pedig táppénz, akkor egy júniusban kezdődő csed alaplja a január 1-március 31. közötti átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. A csed júniusi szülésnél ennél több semmiképpen sem lesz, mert az ellátás kezdetét megelőző 3. hónap utolsó napjáig nem tud lenni legalább 120 bérezett napod, ami ahhoz kéne, hogy korlátlanul magas legyen a csed. Minimálbér kétszerese fölötti bérrel akármilyen kevés munka (mert utána táppénz) esetén a csed és a gyed alapja egyaránt a minimálbér kétszerese. Ha sokat dolgozol és a gyed irányadó időszakában már van legalább 120 napod, annak sem lesz jelentősége a gyedmaximum miatt.

Szakbarbár
2020-11-27 21:31:03