Csak a versenyszféra munkajogához értek, így a munakjogi részére nem tudok reagálni, fogalmam sincs, hogy pl. mi ez a kikérés. De a ki-bejelentésre vonatkozó jogszabályi előírások mindenhol azonosak, már ha ez a kikérés azzal jár, hogy az egyik helyen megszűnik a jogviszony, a másik helyen pedig létrejön egy új.

Bejelenteni elvileg a munkába lépést megelőzően kell valakit, de az életben számtalanszor előfordul, hogy ez adminisztratív hiba miatt csúszik, akár a hónap végéig, és csak az első bérszámfejtésnél derül ki, amikor érkezik egy jelenléti ív egy olyan munkavállalóról, aki ismeretlen a számfejtőnek, mert belépéskor nem küldtek róla adatot. Ilyenkor egész egyszerűen bejelentjük a valóságnak megfelelően, mert sokkal kisebb gond csúszni a bejelentéssel, mint magánokiratot hamisítani és a munkaszerződésben valótlan dátumot feltüntetni annak érdekében, hogy ne legyen elkésett a bejelentés.

A munkáltató elvileg mulasztási bírsággal sújtható a késett bejelentés miatt, a gyakorlatban szerintem a közszférában ezt egyáltalán nem ellenőrzik, én a versenyszférában is 17 év alatt 2 esetben láttam emiatt pár tízezres bírságot kiszabni. Technikailag évtizedekre visszamenő bejelentés is abszolválható, tehát nincs olyan, hogy program vagy NAV nyomtatványa nem enged x időnél korábbi dátumot beírni. Mindenképpen ragaszkodjál hozzá, hogy a szerződésed és a bejelentésed a valóságnak megfelelő dátumot tartalmazza.

Amennyiben a korábbi munkáltató 03.01-től bejelentette a biztosítási jogviszony szünetelését, úgy ettől a naptól egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni magad után, amivel ennyi idő után már meg is szokott találni a NAV, de lehet, hogy a szüneteléseket csak egy hónapban egyszer jelentik (hivatalosan 8 napon belül kellene), és ezért még nincs nyoma a NAV-nál. Ha később 03.01-től jelent be az új munkáltató, akkor a NAV törli az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Szakbarbár
2024-03-29 09:42:42

Akkor nem kell járulékot fizetni, ha GYED-ben részesülsz és egyátalán nem dolgozol mellette ev-ként. Ha elkezdesz dolgozni, bejön a járulékfizetés, azért, mert a munkaviszonyodban GYED-en vagy, ezért ott nem fizetsz járulékot, emiatt pedig főállású ev-vá válsz. Ha bejön a járulékfizetés, akkor bejön az a kb. értelmezhetetlen szabály, amit az általad nézett NAV Információs füzet 7. oldal közepén, a bekeretezett rész fölött találsz. Simán lehet, hogy az ember kisakkozik valamit, bevallja valahogy, aztán a kormányhivatal filléres átlagot hoz ki belőle, mert 180 nappal oszt el 3 hétnyi jövedelmet. A fene se tudja, hogy ennél a gönyölítéses mókánál a kieső idők számbavétele hogy működik. Ezért mondom, hogy csak az a biztos, ha nincs járulékfizetés. Abból garantáltan minimálbér alapú ev ellátások lesznek.

Szakbarbár
2024-03-20 08:42:55

Az iparűzési adót leszámítva csak akkor "mindenmentes" a bevétel a határig, ha ténylegesen dolgozol és járulékot fizetsz a legalább heti 36 órás munkaviszonyodban. Ha elkezdesz számlázni, akkor be kell jelenteni, hogy főállásúnak minősülsz, főállásúként kell járulékot fizetni, és ezzel töredékére vághatod vissza a következő baba utáni ev-s jogviszonyból kapott csedet, illetve ha a munkaviszonyból nem maximális a gyed, akkor azt a kiegészítést a maximumig, amit ev-két gyedet igényelve kaphatsz. (Remélem, hogy tudod és éltél vele, hogy ev-ként is kaphatsz mindent.) Ha nincs figyelembe vehető jövedelmed, akkor minden ellátás alapja a minimálbér, ha van bármilyen kevés, akkor abból alacsony lehet az átlag, mert ezt néha nagyon érdekesen számítja az ellátást megállapító kormányhivatal. Pont ezért írtam úgy, hogy "lehet". Csak az biztos, hogyha nincs járulékalap, akkor nincs csökkenő ev-s ellátás.

Szakbarbár
2024-03-18 12:17:47

dupla

Szakbarbár
2024-03-15 17:59:16

A táppénz alapja annyi lesz, mint amennyi az előző gyedé volt, a csed és a gyed alapja pedig annyi,mint amennyi az előző csedé.

Szakbarbár
2024-03-15 17:58:03

A táppénz alapja annyi lesz, mint amennyi az előző gyedé volt, a csed és a gyed alapja pedig annyi,mint amennyi az előző csedé.

Szakbarbár
2024-03-15 17:58:03

A kérdés nagy késéssel jutott el hozzám, szerintem már nem aktuális.

Szakbarbár
2024-03-15 17:55:32

A kérdés nagy késéssel jutott el hozzám, szerintem már nem aktuális.

Szakbarbár
2024-03-15 17:55:32

Ember nincs, aki Neked erre biztosat tudna mondani az illetékes hivatalokban dolgozókon kívül. A koordinációs rendelet szerinti ellátások soha nem egyszerűek, de a nyugdíj az kifejezetten bonyolult.
Annyit tudok, hogyha mind a két országban jogosult vagy nemzeti nyugdíjra - szerintem itthon 15 évvel már az vagy, mert 15 évvel már jár a résznyugdíj (a rész elnevezésnek semmi köze a másik tagállamban szerzett szolgálati időnek, ez egyszerűen csak egy ilyen
nevű ellátás annak, aki 20 évet nem dolgozott, de 15-öt igen) - akkor mind a két tagállamból kapni fogod. A magyar nyugdíjat kétféleképpen számítják ki (és azt hiszem, hogy ez az osztrák esetében is így van, mert ugyanaz az uniós rendelet vonatkozik rá)
- magyar szolgálati idő és magyar átlagkereset alapján, illetve
- össz szolgálati idő és magyar átlagkereset alapján, és ennek veszik a magyar/össz szolgálati idő arányát.
A kettőt összehasonlítják és a magasabbat állapítják meg.

A határmenti megyék kormányhivatalaiban évente 1-2 alkalommal szokott lenni osztrák-magyar nyugdíj tanácsadó nap, érdemes lenne egy ilyenre elmenni. A tavalyinál szerepel egy elérhetőség: https://www.allamkincstar.gov.hu/nyugdij/nemzetkozi-ugyek/nemzetkozi-nyugdijtanacsado-napok/naptar/magyar-osztrak-nyugdijtanacsado-nap

Szakbarbár
2024-03-15 17:30:47

Jár. Normál esetben annyi napra, de legfeljebb egy évre jár a táppénz, amennyi a folyamatos biztosítás ideje, és ha két jogviszony között 30 napnál hosszabb szünet van, akkor megszakadt, az új jogviszonyban nulláról indulnak újra a folyamatos biztosításban töltött napok. Azonban a GYET ún. jogfenntartó idő, tehát ha ez van két biztosítási jogviszony között, akkor az összeköti őket és nem szakad meg a folyamatosság. A táppénzigény mellé küldjétek be a gyetet megállapító határozatot.
Remélhetőleg nem katás, nem átalányadózó és legalább 30 napban kellőképpen magas jövedelme van. A táppénz csak minimálbér alapú, de a csed és a gyed alapja a kétszerese is lehet...

Szakbarbár
2024-03-15 17:13:46

A megbízási szerződésnél nem értelmezhető a szabadság és a betegszabadság. A táppénz viszont igen, tehát ha beteg vagy Te vagy a gyermek, akkor kérjél táppénzes papírt és add le a munkahelyeden. Ha a megbízási díj (adóköteles része, ami főszabály szerint 90%) egy teljes hónapra eléri a minimálbér 30%-át, akkor 30,15% SZJA+TB járulék terheli, ha nem éri el, akkor 13,5% SZJA. Minden levon a kifizető, később nem kell fizetni semmilyen közterhet ezzel összefüggésben. Előbbi esetben, tehát ha a bruttó megbízási díj eléri a 88.933 Ft-ot (a nettó 62.167 Ft-ot), biztosított vagy és nem kell magad után fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A rendszeresen kapott megbízási díj után fizetendő közterhekből lehet kérni a családi kedvezmény érvényesítését.

Szakbarbár
2024-03-15 17:05:19

Sajnos nem tudok Neked segíteni, mert soha életemben nem volt dolgom nagyszülői gyeddel.

Szakbarbár
2024-02-29 21:59:01

A 3 hónap másképp működik. Az ellátás kezdetét megelőző 3. hónap végétől megy hátrafelé a bérezett napok keresgélése. Ha van legalább 180 nap, akkor az utlsó 180 nap az alap. Ha nincs, de van 120, akkor az utolsó 120 nap az alap. Ha 120 sincs, de van legalább 30, akkor 30-119 közötti valahány nap az alap. Ha 30 sincs, akkor a szerződés szerinti bér. 120 és 180 nappal lehet korlátlan a csed, egyébként, tehát 120-nál kevesebb nappal ennél nagyobb átlag esetén legfeljebb a minimálbér kétszerese az ellátások alapja.

A gyedet mindenképpen korlátozza a minimálbér kétszerese.

Minden ellátást akkor érint a bércsökkenés, ha ez a kisebb bér beleesik az ellátás alapjának az időszakába. Ha a végén alacsonyabb volt a bér, akkor az a gyednél mindenképpen benne lesz a kezdetét megelőző 3. hónap végétől visszafelé lévő 180/120/30-119 bérezett napban, mert itt a gyakorlatban a táppénz előtti utolsó naptól indul visszfelé a keregélés, mivel ott volt az utolsó bérezett nap. A Te paramétereiddel a táppénznél szinte kizárt, hogy jelentősége legyen. A csednél kicsi az esélye. Utóbbi kettő attól függ, hogy pontosan mikor csökken a bér és mikor kezdődik a táppénz illetve a csed.

Szakbarbár
2023-11-21 19:35:54

Ha elmész táppénzre és nem lesz 4 vagy 6 órás béred, csak papíron lesz ez a munkaidő és bér, az nem befolyásol semmit. Ha viszont elkezdesz alacsony bért kapni, akkor az ha a táppénz és a csed alapjába még nem is számít bele, de már a gyedébe bele fog, mert ott már az ellátás kezdetét megelőző 3. hónap vége előtt lesz.
Tied az egész felület, egész múlt héten talán egy kérdés volt rajtad kívül, úgyhogy ennél többet máshol sem tudsz kérdezni.

Szakbarbár
2023-11-21 18:06:58

A táppénz, csed, gyed alapja kizárólag az aktuális, tehát az új munkaviszonyban elért jövedelem.

Bármennyit dolgozol, a jogszabály kezeli az összes helyzetet, mindegyikhez az ellátás kezdetét megelőző 3. hónap végétől visszafelé veszi alapul a béreket
- ha még 30 napnyi jövedelem sem lenne, mert táppénzre mennél, akkor a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese a csed és a gyed alapja
- ha 30-119 napot dolgozol, akkor a 30-119 napi átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az ellátások alapja
- ha van legalább 120 nap a megelőző 3. hónap vége előtt, akkor az utolsó 120 nap átlaga, ennyivel már korlátlan is lehet a csed
- lenne szabály arra is, ha lenne legalább 180 nap, de Neked ennyi a csedhez semmiképpen sem lesz (március végéig), a gyed szempontjából mindegy, mert annak így is, úgy is az átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese

Egy végig maximális gyedhez a gyed végének évében várt minimálbér kétszerese kell most bérként, mert az új évben az újévi minimálbér kétszereséhez igazodik az a gyed, aminek az alapja ehhez elég magas volt. Ez már a kezdés évében is bruttó 500.000 fölött lesz, hogy 2025-ben és 2026-ban mennyi lesz, azt még saccolni is nehéz.

Egy határozatlan idejű szerződéssel mindenképpen jobban jársz, mert azzal egy következő babával is jogosult lehetsz csedre és gyedre.

Szakbarbár
2023-11-13 08:21:47

Egy válasszal lejjebb olvashatsz arról, hogy milyen veszélyeket rejt magában a rövid aktulis biztosítás, és ezt most úgy is értsd, hogy rövid időre járulékot fizető jogviszony, ahonnan hamar táppénzre mész. Egyrészt emiatt óvnálak attól, hogy valahol egy kamu munkaviszonyt létesíts. Másrészt meg azért, mert a szívesség árát egészen biztosan elérik, az pedig nem kevés, mert a táppénz harmadát a munkáltató fizeti, a szabadság pedig a gyed első 6 hónapjának a végéig ketyeg és előbb-utóbb meg kell váltani, annak is tetemes járulékvonzata van. Ezért inkább azt javasolnám, hogy legyél egyéni vállalkozó. Szigorúan NEM átalányadós és NEM katás, 30+ napra, olyan bevétellel, amibe annyi ún. vállalkozói kivét (kvázi bruttó bér) fér bele, amiből a gyed akár 2026-ban is maximális tud lenni. Az 1+ hónap után táppénz, ami egyelőre minimálbér alapú, de később újraindítva több is lehet, és egyébként sem a táppénzre, hanem a csedre meg a gyedre gyúr ilyenkor a kismama, mert ezeket kapja 2 évig. A legjobb barátod most egy könyvelő, aki majd szerez munkát is...

Szakbarbár
2023-11-09 17:28:24

Az álláskeresési járadék folyósítása biztosítási jogviszony. A magad után fizetett tb nem az, azzal csak természetbeni ellátásra voltál jogosult, pénzbeli ellátásra - a jogszabály fogalmi definíciója alapján csak ez a kör minősül biztosítottnak - nem. Önmagában a rövid aktulis biztosítási jogviszony nem akadály, ha az előzetes 2 éven belül 365 nap rendben van, akkor egy bármilyen rövid ideje fennálló aktuális biztosítási jogviszony is jó mellé másik jogosultsági feltételnek. De vannak megyék, akik utaznak az olyan kismamákra, akiknél ordít a helyzetről, hogy kamu volt a munkaviszony és már-már titkosszolgálati jellegű módszerrekkel úgy be is bizonyítják, hogy a kismama a végén örül, amiért csak az a "büntetés", hogy a befizetett járulék marad, de nem kap ellátást.
A megelőző 3. hónaptól visszaszámolt 180, illetve ennek hiányában 120 napi jövedelem csak két, a hétköznapokban jobban ismert szabály közül. A jogszabály ismeri és kezeli azt a helyzetet is, amikor nemhogy 120, de akár egyetlen napi jövedelem sincs (mert pl. valaki beleszül a gyedbe), nincs olyan helyzet, amit ne szabályozva. 30-119 nap esetére azt mondja, hogy az ellátás alapja a 30-119 napi átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Tehát csak annak számolódik a minimálbér kétszereséből az ellátása, akinek a bére eléri a minimálbér kétszeresét.
Sem a béredet, sem a jövő évi minimábért nem ismerem, így nem tudom megmondani, hogy milyen összegű csedre, gyedre számíthatsz. Csak annyit tudok mondani, hogy idén akinek rövid időszakban (30-119 nap) van bruttó 464.000 Ft-ot meghaladó bére, annak a csede a 30 és 31 napos hónapok átlagában nettó 401.000 Ft, a gyede pedig 247.000 Ft adókedvezmények nélkül.

Szakbarbár
2023-11-09 17:21:57

A bruttó táppénz 1/3-a a munkáltatót terheli. De csak annyi napra lennél jogosult táppénzre, amennyit dolgoztál előtte, mert táppénz a folyamatos biztosítással megegyező időre jár, itt pedig nagy eséllyel megszakadt a biztosítás folyamatossága. Akkor folyamatos, ha nincsen benne 30 napnál hosszabb szünet - a magad után fizetett tb ebből a szempontból másképp minősül, az nem mindenre jogosító biztosítás, az kizárólag természetbeni ellátásra jogosít.

Szakbarbár
2023-10-18 15:39:49

Az előző gyed alapja és az aktuális szerződés szerinti bér közül a magasabb lesz a táppénz alapja. Ez nettóban mindenképpen több, mint a gyed volt, ha maxiális volt a gyeded, akkor lényegesen, de ennél kisebb gyed esetén is valamennyivel. A következő csed és gyed alapja pedig a június 27-aug. 31. közötti átlag lesz, ha szept. 1-től leszel táppénzen

Szakbarbár
2023-08-10 18:15:11

A tényleges átlag és a minimálbér kétszerese közül mindig a kisebb lesz a GYED alapja. Idei gyedről nincs értelme beszélni Nálad, aki jövőre kezded a GYED-et, Neked irreleváns, hogy mennyi az idei. Az átlagod kb. 12%-kal magasabb az idei minimálbér kétszeresénél. Ha jövőre ennél többel emelkedik a minimálbér, akkor már indulás évében sem lesz maximális. 2025-ben és 2026-ban pedig biztosan nem, mert addigra hiába lesz bármilyen magas az azévi minimálbér (kétszerese), a Te átlagod kisebb ennél, úgyhogy nem merül fel az újévi maximumra emelés. Annál merül fel, akinek az átlaga ennél magasabb volt, de előző évben az előző évi maximum bekorlátozta. Annak az új évben magasabban van a korlát, tehát valamivel többet fog kapni.

Szakbarbár
2023-08-08 13:33:10