Kedves Szakértő,

Segítségét szeretném kérni, hogy lehetne-e korrigálni illetve hogyan tehetném jóvá azt az anyagi hátrányt amit tudatlanságom miatt okoztam magamnak.

Jan. 5-től T9-es kóddal táppénzen vagyok.

Hiba_1: Amikor jan. 5-én elmentem a háziorvoshoz hogy táppénzre vegyen, nem gondoltam hogy jan 1-től kellene kérni a táppénzt, úgy gondoltam hogy jan 1-4-ig úgymond dolgoztam volna, csak munkaszüneti napok voltak, ezért erre az időszakra távolléti díjat fogok kapni, ami jobb mint a táppénz. Ehhez képest, amikor pár napja megkaptam az első táppénz-kifizetést, annak kapcsán felhívtam a bérszámfejtőt, hogy miért nem kaptam távolléti díjat jan 1-4 közötti időszakra, akkor arról tájékoztatott hogy azokra a napokra nem jár nekem, hogy jan. 1-től kellett volna kérjem a táppénzes állományba vételt, úgy legalább táppénzt kaptam volna ezekre a napokra. Gondolom ennek a jóvátételére Őn sem lát semmilyen megoldást. Azt azért mégis megkérdezem / szeretném megérteni: így nem úgy néz ki mintha 4 napig nem is lett volna munkaviszonyom, mivel jan. 1-4-ig sem a táppénzt, sem mint aktív kereső, a munkaszüneti napok miatt járó távolléti díjat nem kaptam? Milyen egyéb vonzata van ennek a kiesett 4 napnak?

Hiba_2: Jan. 5-től T9-es kóddal vett fel a háziorvos állományba, én nem gondoltam hogy jelentősége van annak hogy milyen jogcímen vagyok munkaképtelen. A bérszámfejtővel való beszélgetés során kiderült, hogy bizony előnyösebb lett volna ha az első 15 napban más kóddal vesz fel (talán betegszabadságnak hívják), mert akkor nem max. téppénzt hanem a fizetésem x %-át kaptam volna. Háziorvos nem tudhatta, hogy esetemben ez számít (a max táppénz nem éri el a fizetésem felét), így csak magamra lehetek dühös, hogy a tájékozatlanságom miatt több 10e Ft-ot „buktam” ezen a lépésen, ami úgy értettem hogy szabályos, megilletett volna, élhettem volna vele. Ezt a második „hibát” szeretném korrigálni, és bízom benne hogy Ön tud rá módot. Szabályos-e, megszakíthatom-e a T9-es kódot, kérve a háziorvost hogy 15 napra vegyen táppénzre más jogcímen (pl. náthával), majd utána vegyen vissza T9-re? Vagy szabályosabb, ha a terhesség végén, amikor kérném a CSED-et, egy hónappal a szülés előtt, akkor függesztem fel a T9-t és kérek más jogcímen táppénzt, majd csak 2 héttel a szülés előtt a CSED-et? Köszönöm, ha laikus ötleteimet kijavítva javasol egy helyes megoldást erre a helyzetre, hogy ha utólag is de megkaphassam az elbukott összeget.

Egy másik kérdésem: múlt héten egy napot kórházban voltam (1 napos sebészet). Mi a vonzata az 1 nap más típusú igazolásnak, fontos-e leadjam, vagy se több se kevesebb táppénzt nem jelent? Adminisztratív szempontból gond-e ha nem foglalkozom vele? (ha ugyanannyi / közel annyi pénz jár arra a napra, minek növeljem az adminisztrációt?)

+1 Kérdés: Mondta a bérszámfejtő, hogy a családi adókedvezményt igénybe vehetem a 90 napot betöltött magzat után is, ha kitöltöm az adóelőleg-nyilatkozatot, és kérek egy igazolást a háziorvostól. Én akkor hirtelen úgy gondolkodtam, igénybe veszem majd ha megszületett a baba, visszamenőleg visszaigényelem a jövő évi adóbevallásnál, akkor esetleg nem is kell igazolás az orvostól hogy betöltötte a magzat a 90 napot (mivel ha megszületett ez már evidens lesz). Jól gondolom, hogy ez is járható út? Vagy utólag magzati kor időszakára már nem vehetem igénybe, csak most? Másképp fogalmazva: ha utólag, a bevallásnál igénylem vissza a levont adóelőleget, akkor érvényesíthetem-e a magzati korra is a családi adókedvezményt?

KÖSZÖNETTEL, és elnézést kérve a sok (és kissé bonyolultan / laikusan megfogalmazott) kérdésért:

Miranda