Dobiné Olasz-Papp Nóra
Baba-mama kapcsolati- és pszichológiai tanácsadó
Elérhetőségeim:
Honlap: http://www.dobinenora.hu
http://www.valaszkeszszulok.hu
Baba-mama kapcsolati- és pszichológiai tanácsadó
Elérhetőségeim:
Honlap: http://www.dobinenora.hu
http://www.valaszkeszszulok.hu
Témakörök ►
összes téma
általános információ kérése
alvásproblémák
cumi
dackorszak
elválasztás
étkezési problémák
fejlõdéssel kapcsolatos kérdések
félelem
féltestvér
gyász
homorító baba
hozzátáplálás
könyvajánló
koraszülés
kötõdés
közösségbe járás
napirend
párkapcsolat
pótcselekvés
sírás
sport választása
széklet visszatartása
szeparációs szorongás
szobatisztaság
szoptatás
szülés
testvérféltékenység
újraközeledési krízis
válás
várandósság
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Kedves Nóra!
4 éves kisfiam alvásával kapcsolatban szeretném a tanácsát/véleményét kérni. Eddigi élete folyamán nagyon kevésszer (3-5 alkalommal) aludta át az éjszakát. 3,5 éves koráig közös ágyban aludtunk, helyhiány miatt...de jó fél éve már szép saját szobája, gyönyörű ágya van. Az esti alvásnál el is alszik benne szépen. Ilyenkor én az ágy előtt fekszem, néha fogja a kezem és úgy alszik el, de van mikor teljesen magától, önállóan teszi ezt. (Ez a ritkább.) Éjszaka úgy éjfél és 3 óra között általában felébred és átjön a szülői ágyba. Ott szépen alszik tovább. Augusztus óta éjszakára is pelenkamentes, ilyen problémája nincs éjszakánként. Arra gondoltam, hogy azért vándorol talán, mert mikor elalszik, a szobájában vagyok, de mikor felébred, akkor már nem. Tudja, hogy mikor ő elalszik, én átmegyek a saját helyemre aludni.
Érdeklődnék, hogy van-e valami olyan "gyakorlat" amivel könnyebbé tehetném az ő éjszakáját (és nem utolsósorban az enyémet is). Sajnos én mindig felébredek mikor ő átvándorol és utána már nem túl nyugodt az éjszakám :)
Válaszát előre is köszönöm:
Egy hosszú alvásra vágyó anyuka
4 éves kisfiam alvásával kapcsolatban szeretném a tanácsát/véleményét kérni. Eddigi élete folyamán nagyon kevésszer (3-5 alkalommal) aludta át az éjszakát. 3,5 éves koráig közös ágyban aludtunk, helyhiány miatt...de jó fél éve már szép saját szobája, gyönyörű ágya van. Az esti alvásnál el is alszik benne szépen. Ilyenkor én az ágy előtt fekszem, néha fogja a kezem és úgy alszik el, de van mikor teljesen magától, önállóan teszi ezt. (Ez a ritkább.) Éjszaka úgy éjfél és 3 óra között általában felébred és átjön a szülői ágyba. Ott szépen alszik tovább. Augusztus óta éjszakára is pelenkamentes, ilyen problémája nincs éjszakánként. Arra gondoltam, hogy azért vándorol talán, mert mikor elalszik, a szobájában vagyok, de mikor felébred, akkor már nem. Tudja, hogy mikor ő elalszik, én átmegyek a saját helyemre aludni.
Érdeklődnék, hogy van-e valami olyan "gyakorlat" amivel könnyebbé tehetném az ő éjszakáját (és nem utolsósorban az enyémet is). Sajnos én mindig felébredek mikor ő átvándorol és utána már nem túl nyugodt az éjszakám :)
Válaszát előre is köszönöm:
Egy hosszú alvásra vágyó anyuka
Kedves Anyuka!
Nagyon izgalmas utat járhattak be Önök együtt, fiával, míg a válaszkészség ezen útját járták! Nagyon jó, hogy ennyi éven át figyelni tudott kisfia igényeire és biztosítani tudta számára a testközelség fontosságát.
Valóban, egy teljesen más korszak az ovis korosztály élete, ám a biztonságérzethez még mindig fontos a testkontaktus, az éjszakai órákra főleg. Hajlamosak lehetünk azt hinni, hogy egy négy éves már olyan nagy, és ez bizonyos szempontból tényleg így is van, ám közben még ők is vágynak az éjszakai gondoskodásra és ez nem csak vágy, hanem valós igény.
Jól mutatja az Ön tapasztalata is, hogy milyen szépen tud alakulni a maga ütemében az elalvás folyamata is, hiszen kisfia is már képessé vált akár az egyedül elalvásra is. Az, hogy néha még ilyenkor is igényli a közelséget, teljesen természetes dolog.
Sok gyermek teljesen egyedül alszik el, éjjel mégis átvándorol szüleihez, tehát nem az elalvás körülményei hajtják át Önökhöz, hanem a szükségletek. A kötődési szükséglet az éjszakai órákban magasabb. Ha esetleg a nappalokhoz társul valamilyen változás, újdonság, ami eddig nem volt, stresszes körülmény (ovis beszokás, betegség, feszültség, kistesó érkezése, stb.), az is megnyilvánulhat intenzívebben ebben a formában.
Ha Önöknek még beleférhet, akkor nyugodtan engedjék be ágyukba őt. Ha szűkösnek, kényelmetlennek találják így a fekhelyet, akkor esetleg egy kényelmes matrac is kerülhet az Önök ágya mellé, így szinte felébredni sem kell, ő pedig élvezheti a megnyugtató közelségüket.
De beszélgetni is lehet erről vele, megkérni, mondja el, mit érez ilyenkor, mikor átvándorolni készül. Ha Önöknek semmiképp nem működőképes dolog megengedni a vándorlást, akkor ezt is meg lehet mondani neki és megbeszélni vele, hogy mikor megjelenik éjjel Önöknél, Ön vissza fogja kísérni a saját ágyába és megvárja, míg visszaalszik. Elképzelhető, hogy ez fárasztó út lehet.
Ami fontos, hogy ebben a korban is természetes dolog a közelség keresése éjjel és adekvát választ adni a jelzésekre ugyanúgy fontos, mint picibb korban. Ha tehát kisfia éjjel fél, szorong és nem bír egyedül visszaaludni, akkor legyen lehetősége szólni Önöknek és semmiképp ne maradjon egyedül egy ijesztő állapotban!
Szeretettel:
Dobiné Olasz-Papp Nóra
2013-11-13 21:57:39
Nagyon izgalmas utat járhattak be Önök együtt, fiával, míg a válaszkészség ezen útját járták! Nagyon jó, hogy ennyi éven át figyelni tudott kisfia igényeire és biztosítani tudta számára a testközelség fontosságát.
Valóban, egy teljesen más korszak az ovis korosztály élete, ám a biztonságérzethez még mindig fontos a testkontaktus, az éjszakai órákra főleg. Hajlamosak lehetünk azt hinni, hogy egy négy éves már olyan nagy, és ez bizonyos szempontból tényleg így is van, ám közben még ők is vágynak az éjszakai gondoskodásra és ez nem csak vágy, hanem valós igény.
Jól mutatja az Ön tapasztalata is, hogy milyen szépen tud alakulni a maga ütemében az elalvás folyamata is, hiszen kisfia is már képessé vált akár az egyedül elalvásra is. Az, hogy néha még ilyenkor is igényli a közelséget, teljesen természetes dolog.
Sok gyermek teljesen egyedül alszik el, éjjel mégis átvándorol szüleihez, tehát nem az elalvás körülményei hajtják át Önökhöz, hanem a szükségletek. A kötődési szükséglet az éjszakai órákban magasabb. Ha esetleg a nappalokhoz társul valamilyen változás, újdonság, ami eddig nem volt, stresszes körülmény (ovis beszokás, betegség, feszültség, kistesó érkezése, stb.), az is megnyilvánulhat intenzívebben ebben a formában.
Ha Önöknek még beleférhet, akkor nyugodtan engedjék be ágyukba őt. Ha szűkösnek, kényelmetlennek találják így a fekhelyet, akkor esetleg egy kényelmes matrac is kerülhet az Önök ágya mellé, így szinte felébredni sem kell, ő pedig élvezheti a megnyugtató közelségüket.
De beszélgetni is lehet erről vele, megkérni, mondja el, mit érez ilyenkor, mikor átvándorolni készül. Ha Önöknek semmiképp nem működőképes dolog megengedni a vándorlást, akkor ezt is meg lehet mondani neki és megbeszélni vele, hogy mikor megjelenik éjjel Önöknél, Ön vissza fogja kísérni a saját ágyába és megvárja, míg visszaalszik. Elképzelhető, hogy ez fárasztó út lehet.
Ami fontos, hogy ebben a korban is természetes dolog a közelség keresése éjjel és adekvát választ adni a jelzésekre ugyanúgy fontos, mint picibb korban. Ha tehát kisfia éjjel fél, szorong és nem bír egyedül visszaaludni, akkor legyen lehetősége szólni Önöknek és semmiképp ne maradjon egyedül egy ijesztő állapotban!
Szeretettel:
Dobiné Olasz-Papp Nóra
2013-11-13 21:57:39
Olvasói értékelés: 5/5
.jpg){kind=small}