Dobiné Olasz-Papp Nóra
Baba-mama kapcsolati- és pszichológiai tanácsadó
Elérhetőségeim:
Honlap: http://www.dobinenora.hu
http://www.valaszkeszszulok.hu
Baba-mama kapcsolati- és pszichológiai tanácsadó
Elérhetőségeim:
Honlap: http://www.dobinenora.hu
http://www.valaszkeszszulok.hu
Témakörök ►
összes téma
általános információ kérése
alvásproblémák
cumi
dackorszak
elválasztás
étkezési problémák
fejlõdéssel kapcsolatos kérdések
félelem
féltestvér
gyász
homorító baba
hozzátáplálás
könyvajánló
koraszülés
kötõdés
közösségbe járás
napirend
párkapcsolat
pótcselekvés
sírás
sport választása
széklet visszatartása
szeparációs szorongás
szobatisztaság
szoptatás
szülés
testvérféltékenység
újraközeledési krízis
válás
várandósság
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Kedves Krisztina!
Segítséged szeretném kérni. 11,5 hónapos a kislányom. Napközben kétszer alszik. Akár a délelőtti, akár a délutáni alvásról legyen is szó egy rossz szavam nem lehet, mert leteszem a kiságyába, ha nem azonnal alszik is el, akkor beszélget, feláll, nézelődik, a játékait pakolgatja, majd egyszer csak csend lesz, szóval önállóan elalszik, nyugodtan otthagyhatom. Megjegyzem csak cumival halandó aludni, de csak ehhez is kapja meg, napközben nem adjuk oda neki. Ellenben az esti alvásnál igen nagy gondjaink vannak. Eddig cicin aludt el, azonban már elutasította az esti szoptatást, és azóta nem tudom hogyan tudnám elaltatni. Beteszem a kiságyába, de ha ki szeretnék jönni a szobájából jön az ordítás, míg be nem megyünk újra hozzá. Próbáltam már azt is, hogy ott ülünk mellette (vagy a férjem vagy én) míg el nem éri az álom, de ez 1-1,5 óráig is eltart, mert folyamatosan azt figyeli ott vagyok-e még. Használtunk éjjeli fényt is, hátha a sötétben fél, de hiába. Hozzáteszem este 8, legkésőbb fél 9 körül ágyban van. Mostanában a párommal kettőnk közé vesszük a nagyágyba, ott kb. fél óra helyezkedés után bealszik, de úgy, hogy a feje mindig az arcomnál legyen és fogjam a kezét. Nagyon ragaszkodik hozzám. Majd ha bealudt beviszem a helyére. Nagyon jó lenne ha nálunk is eljönne az a pillanat, amikor este is eltudna magától aludni, ehhez szeretnék tanácsot, segítséget kérni.
A másik dolog az éjszakai ébredés. Legalább egyszer vagy kétszer felvan. Eddig ezt is a magunk közé fektetéssel, majd vissza a kiságyba „módszerrel” oldottuk meg, de tudom ebből a szokásból a későbbiekben még nagyobb probléma lesz, így mostanság úgy kezelem, hogy van a szobájában egy matrac, ha felébred (ekkor is keservesen sír)lefekszem mellé, beteszem a kezem a kiságy rácsi közé, és így nyugszik meg, alszik el. Ezek után, ha éppen én sem aludtam el, megyek vissza a helyemre. Foga még nincs, de nem gondolom, hogy a fogzás állhat a háttérben, mert ha az apukája vagy én felvesszük, vagy közénk kerül a sírásnak és nyugtalanságnak nyoma sincs.
Segítségét előre is köszönöm!!!
Segítséged szeretném kérni. 11,5 hónapos a kislányom. Napközben kétszer alszik. Akár a délelőtti, akár a délutáni alvásról legyen is szó egy rossz szavam nem lehet, mert leteszem a kiságyába, ha nem azonnal alszik is el, akkor beszélget, feláll, nézelődik, a játékait pakolgatja, majd egyszer csak csend lesz, szóval önállóan elalszik, nyugodtan otthagyhatom. Megjegyzem csak cumival halandó aludni, de csak ehhez is kapja meg, napközben nem adjuk oda neki. Ellenben az esti alvásnál igen nagy gondjaink vannak. Eddig cicin aludt el, azonban már elutasította az esti szoptatást, és azóta nem tudom hogyan tudnám elaltatni. Beteszem a kiságyába, de ha ki szeretnék jönni a szobájából jön az ordítás, míg be nem megyünk újra hozzá. Próbáltam már azt is, hogy ott ülünk mellette (vagy a férjem vagy én) míg el nem éri az álom, de ez 1-1,5 óráig is eltart, mert folyamatosan azt figyeli ott vagyok-e még. Használtunk éjjeli fényt is, hátha a sötétben fél, de hiába. Hozzáteszem este 8, legkésőbb fél 9 körül ágyban van. Mostanában a párommal kettőnk közé vesszük a nagyágyba, ott kb. fél óra helyezkedés után bealszik, de úgy, hogy a feje mindig az arcomnál legyen és fogjam a kezét. Nagyon ragaszkodik hozzám. Majd ha bealudt beviszem a helyére. Nagyon jó lenne ha nálunk is eljönne az a pillanat, amikor este is eltudna magától aludni, ehhez szeretnék tanácsot, segítséget kérni.
A másik dolog az éjszakai ébredés. Legalább egyszer vagy kétszer felvan. Eddig ezt is a magunk közé fektetéssel, majd vissza a kiságyba „módszerrel” oldottuk meg, de tudom ebből a szokásból a későbbiekben még nagyobb probléma lesz, így mostanság úgy kezelem, hogy van a szobájában egy matrac, ha felébred (ekkor is keservesen sír)lefekszem mellé, beteszem a kezem a kiságy rácsi közé, és így nyugszik meg, alszik el. Ezek után, ha éppen én sem aludtam el, megyek vissza a helyemre. Foga még nincs, de nem gondolom, hogy a fogzás állhat a háttérben, mert ha az apukája vagy én felvesszük, vagy közénk kerül a sírásnak és nyugtalanságnak nyoma sincs.
Segítségét előre is köszönöm!!!
Kedves Édesanya!
Ön jól ráérzett kislánya szükségleteire: testközelségre van szüksége!
Megnyugtathatom, ez valóban szükséglet, egy természetes igény!
Az elalváshoz jó ideig szükség van segítségre a gyermekeknek.
Az mit jelent, hogy elutasította az esti szoptatást, miben nyilvánult ez meg? Egyik napról a másikra?
Most szopizik még kislánya napközben? Este még meg szokta kínálni?
Az egyedül elalvás képessége agyi éréshez kötött folyamat, és ennyi idősen még nem általános dolog ennek létrejötte.
Az este, az éjszaka mindig bizonytalanabb, félelmetesebb,a kötődési szükséglet is magasabb. Tehát érthető és természetes, hogy kislánya szeretné folyamatosan maga mellett tudni Önöket. Ha Önöknek is megfelel az együttalvás, akkor csak biztatni tudom Önöket!
De az együttalvásnak számtalan formája létezik! Ki lehet esetleg próbálni azt, hogy az Önök ágyában alszik el kislányuk, aztán Önök meg kimennek olvasni, filmezni, együtt lenni, aludni pedig együtt lehet utána, hármasban.
Létezhet olyan verzió is, hogy a kiságyban alszik kislányuk az első ébredésig, utána maguk közé veszik Őt, és maradhat reggelig, de ha akarják, vissza is tehetik.
A kiságyat is be lehet tenni a szülői ágy mellé tolva, ha a hely adottságai megengedik ezt. Ha esetleg levehető a kiságy egyik oldala, még jobb.
Mit ért azalatt, hogy a későbbiekben ebből még nagyobb probléma lesz?
Nem kell aggódnia az elkényeztetéstől vagy hogy a szülői ágyba beengedett gyerek függő lesz!
Egy adott szituációban, élethelyzetben meghozott döntés arra az adott helyzetre adott válasz és nem a következő évekre meghozott végleges döntés!
Az alvási szokások, ébredezések intenzitásai is hullámzóak, ezért az erre adott válaszokat is érdemes rugalmasan kezelni. Ami jó most, nem biztos, hogy egy hónap múlva is az lesz. A lényeg, hogy olyan döntés szükessen, ami a család minden tagjának megfelel és a lehető legtöbb pihenéshez juthat hozzá mindenki.
Azt tudnia kell, hogy ekkora korban nagyon gyakoriak az éjjeli ébredések és a tiltakozás a szeparáció ellen, de ez a fejlődés természetes velejárója, nem nevelési hiba következménye! Egy ekkora gyerkőc nem tud nem így tenni, egyszerűen a babák-gyerekek úgy vannak kitalálva, hogy a gondozóik szoros közelségében éljenek!
Ezekre a jelzésekre adott adekvát válasz nagyon sokat segít kislányának abban, hogy önbizalma kialakuljon ("a jelzéseim fontosak "), és Önök felé is mélyüljön bizalma ("hívom a szüleimet, jönnek, fontos vagyok nekik"), ami megalapozhatja a későbbi életét is.
Tanítás, beavatkozás nélkül is eljutnak a következő fejlettségi szintekre, melyek automatikusan hozzák magukkal az eltávolodást, leválást, igényt a külön kuckóta, stb. De ezekre meg kell érni.
Ön ösztönösen megérezte kislánya igényét, buzdítom, hogy elégítse ki azt! Önök megtaláltak egy olyan módot, amivel kislányuk biztonságban érezte magát, megnyugodott és el tudott aludni. Kövesse bátran a belső hangját, megérzését!
Üdvözlettel:
Dobiné Olasz-Papp Nóra
2013-10-24 23:22:07
Ön jól ráérzett kislánya szükségleteire: testközelségre van szüksége!
Megnyugtathatom, ez valóban szükséglet, egy természetes igény!
Az elalváshoz jó ideig szükség van segítségre a gyermekeknek.
Az mit jelent, hogy elutasította az esti szoptatást, miben nyilvánult ez meg? Egyik napról a másikra?
Most szopizik még kislánya napközben? Este még meg szokta kínálni?
Az egyedül elalvás képessége agyi éréshez kötött folyamat, és ennyi idősen még nem általános dolog ennek létrejötte.
Az este, az éjszaka mindig bizonytalanabb, félelmetesebb,a kötődési szükséglet is magasabb. Tehát érthető és természetes, hogy kislánya szeretné folyamatosan maga mellett tudni Önöket. Ha Önöknek is megfelel az együttalvás, akkor csak biztatni tudom Önöket!
De az együttalvásnak számtalan formája létezik! Ki lehet esetleg próbálni azt, hogy az Önök ágyában alszik el kislányuk, aztán Önök meg kimennek olvasni, filmezni, együtt lenni, aludni pedig együtt lehet utána, hármasban.
Létezhet olyan verzió is, hogy a kiságyban alszik kislányuk az első ébredésig, utána maguk közé veszik Őt, és maradhat reggelig, de ha akarják, vissza is tehetik.
A kiságyat is be lehet tenni a szülői ágy mellé tolva, ha a hely adottságai megengedik ezt. Ha esetleg levehető a kiságy egyik oldala, még jobb.
Mit ért azalatt, hogy a későbbiekben ebből még nagyobb probléma lesz?
Nem kell aggódnia az elkényeztetéstől vagy hogy a szülői ágyba beengedett gyerek függő lesz!
Egy adott szituációban, élethelyzetben meghozott döntés arra az adott helyzetre adott válasz és nem a következő évekre meghozott végleges döntés!
Az alvási szokások, ébredezések intenzitásai is hullámzóak, ezért az erre adott válaszokat is érdemes rugalmasan kezelni. Ami jó most, nem biztos, hogy egy hónap múlva is az lesz. A lényeg, hogy olyan döntés szükessen, ami a család minden tagjának megfelel és a lehető legtöbb pihenéshez juthat hozzá mindenki.
Azt tudnia kell, hogy ekkora korban nagyon gyakoriak az éjjeli ébredések és a tiltakozás a szeparáció ellen, de ez a fejlődés természetes velejárója, nem nevelési hiba következménye! Egy ekkora gyerkőc nem tud nem így tenni, egyszerűen a babák-gyerekek úgy vannak kitalálva, hogy a gondozóik szoros közelségében éljenek!
Ezekre a jelzésekre adott adekvát válasz nagyon sokat segít kislányának abban, hogy önbizalma kialakuljon ("a jelzéseim fontosak "), és Önök felé is mélyüljön bizalma ("hívom a szüleimet, jönnek, fontos vagyok nekik"), ami megalapozhatja a későbbi életét is.
Tanítás, beavatkozás nélkül is eljutnak a következő fejlettségi szintekre, melyek automatikusan hozzák magukkal az eltávolodást, leválást, igényt a külön kuckóta, stb. De ezekre meg kell érni.
Ön ösztönösen megérezte kislánya igényét, buzdítom, hogy elégítse ki azt! Önök megtaláltak egy olyan módot, amivel kislányuk biztonságban érezte magát, megnyugodott és el tudott aludni. Kövesse bátran a belső hangját, megérzését!
Üdvözlettel:
Dobiné Olasz-Papp Nóra
2013-10-24 23:22:07
Olvasói értékelés: 5/5
.jpg){kind=small}