óvodában alvás

Tisztelt Ibolya!
Fiam tavasszal kezdte az óvodát elég nagy zökkenőkkel.Többször beteg volt,ha az oviban volt elég sok panasz volt rá(harapott,verekedett,megszökött az udvarról).Előtte nem csinált hasonlót sem.Elég nagy a mozgásigénye és az akarata is.Akkor szóba került egy esetleges nevelési tanácsadó felkeresése.Szeptemberben alig várta az ovit,megbeszéltük,hogy mit szabad és mit nem,ehhez tartja is magát.Nem volt rá több panasz.A nevelési tanácsadó is várhat még,mondták az óvónők.Az utóbbi időben egyre többet mondogatta,hogy szeretne ebéd után ott aludni a többiekkel.Megbeszéltük az óvónénikkel is,hogy próbáljuk meg,ne lombozzuk le a lelkesedését.Az első alkalom félsiker volt,aludni nem aludt,de mint mondták,nyugodtan pihent.Következő nap,már szóltak,hogy menjek érte,mert sírdogál.Mikor odaértem,már nem akart hazamenni,ezért visszavitték aludni.Újra elkezdett sírni,így elhoztam.Még egy utolsó próbát tettünk,akkor is sírt és akkor sem tudta eldönteni mit szeretne.Ezért úgy döntöttünk-helyette-,hogy a továbbiakban ebéd után elhozom.Itt jönne az első kérdésem:hogyan tudnám segíteni,hogy megszűnjön benne ez a bizonytalanság?Hogyan tudnám rávezetni,hogy tudjon dönteni?
A másik probléma,pedig már az ott altatás előtt jelentkezett.Reggelente jön velünk hiszti is az oviba.Erre is úgy nézett ki,hogy találtunk megoldást,picit korábban vittem,mikor még csak pár gyerek van a csoportban,így nem zavarta annyira a ricsaj és a hirtelen sok gyerek.Szívesen ment be a csoportba,puszit adott elköszönt,szinte már inkább elzavart.Jó volt látni,hogy végre örömmel megy.Az utóbbi héten nem volt olyan reggel,hogy ne sírt volna,de mikor ebéd után megyek érte,az óvónők mondják,hogy napközben is el-el kapja a sírás,van hogy ebéd helyett is sír.Itthon pedig mindig lelkesen meséli,hogy mit csináltak aznap és hogy mikor megyünk már oviba.Reggel indulás előtt sincs semmi gond,de mikor átlépjük az ovi bejáratát,mintha valaki átkapcsolná a gyereket.Szerencsére az ovi összes dolgozója pozitívan áll hozzánk,csak néha úgy érzem,teher nekik ami velünk jár.Néha már nekem is.Segítségem nem igazán akad,apuka este ér haza.Ő is megbeszéli a fiúnkkal,hogy mi volt az oviban,de látom rajta,hogy mikor odaér a felsorolásban a gyerek,hogy \"és sírtam is\",tudna apa mást is mondani neki,azon kívül,hogy \"ha ilyen jó volt az oviban,akkor miért sírtál?\".Amire a válasz:azért,mert akartam.
Szóval tanácsot,ötletet szeretnék kérni,hogyan vagy mit kellene,lehetne még tenni,hogy mindenkinek jobb legyen egy kicsit,de legfőképp a fiamnak.
Válaszát előre is köszönöm!