
Frank Orsolya
Pszichológus, családi kommunikációs szakértő
Pszichológus, Gordon-instruktor
CSALÁDI KOMMUNIKÁCIÓS TANÁCSADÁS ÉS TRÉNING
Miért nem értek szót a gyerekemmel? Miként őrizhetnénk meg a családi békét és a párkapcsolatunkat? Hogyan csinálhatnám másként, mint a szüleim? És mi az a Gordon-módszer?
Egyéni tanácsadás igény szerint, felmérő beszélgetéssel.
Érdeklődjön, tájékozódjon, jelentkezzen itt:
Elérhetőségeim:
E-mail: posta@arete.hu
Honlap: http://www.szeresdjol.hu
Pszichológus, családi kommunikációs szakértő
Pszichológus, Gordon-instruktor
CSALÁDI KOMMUNIKÁCIÓS TANÁCSADÁS ÉS TRÉNING
Miért nem értek szót a gyerekemmel? Miként őrizhetnénk meg a családi békét és a párkapcsolatunkat? Hogyan csinálhatnám másként, mint a szüleim? És mi az a Gordon-módszer?
Egyéni tanácsadás igény szerint, felmérő beszélgetéssel.
Érdeklődjön, tájékozódjon, jelentkezzen itt:
Elérhetőségeim:
E-mail: posta@arete.hu
Honlap: http://www.szeresdjol.hu
Témakörök ►
összes téma
9 éves
akit aa megcsalás szele megcsapott
alkoholfüggés
anyós
autizmus
birtokló szülõk
büntetés
családi kapcsolatok
családi kommunikáció
családi rendszerek
csecsemõ
dackorszak
daganatos beteg
döntés
döntések
életvezetés
fejlõdés
felelõsségvállalás
felnõtt gyerek
férfi-nõ kommunikáció
gyerekek
gyereknevelés
gyereknyelv
gyerekvállalás
gyermekek félelmei
gyermeki fejlõdés
gyermeknevelés
halál
halálfélelem
hasfájás
házasságcsapda
iskola
iskolakezdés
kamaszkor
kapcsolati gyász
kétéves gyerekek
komfortszoptatás; digitális gyermekvédelem; altatás; testmozgás
kommunikáció
konfliktuskezelés
kötõdés
krízis
megváltozott családi helyzet
mentális egészség
mozaikcsaládok
nagyszülõhöz fûzõdõ viszony
nõi szerep
önismeret
önkielégítés
önsorsrontás
ovis gyerek
ovis kor
ovisok
ovisok gondjai
óvoda
óvodás korú gyerekek
óvodaválasztás
párkapcsolat
patchwork - családok
patchwork családok
pszichiáter
pszichológushoz fordulni
pszichoterápia
ragaszkodás
serdülés
serdülõ
serdülõk
serdülõkor
sorskönyv
stabilitás
személyiségfejlõdés
szeparációs szorongás
szerelem
szexuális fejlõdés
szexualitás
szobatisztaság
szófogadás
teljesítmény-szorongás
terápia
testvér fogadása
testvérféltékenység
titok vagy nem titok a családban
totyogó; alvás; szülõ érzései
válás
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Ovis utánozza barátját
Kedves OrsolyaEgy 4 éves kislány anyukája vagyok. Az alábbi helyzetre kérnék valami tanácsot!
A kislányomnak az óvódában van a csoporttársa/barátnője. Ha az óvódában együtt vannak akkor folyamatosan azt hallom az óvónéniktől, hogy a lányom ugyan azt csinálja mint a barátnő. Önálló tevékenységet nem akar folytatni. Mindenben utánozza, akkor is ha pisilni kell a barátnőnek illetve a múltkor is összetéptek egy mese könyvet mert a barátnő azt mondta. Az óvónéni állitása szerint mint egy kis majom mindent megcsinál a lányom amit a barátnő mond. Ha nincs a baratnő akkor teljesen más a lányom szofogadó, nem hisztizik, belehet vonni a mindennapi tevékenységekbe. Itthon is másképpen viselkedik ha nem jár a barátnő pl betegség vagy hiányzás miatt.
Kérdeztem a lányom miért utánozza mindenben , a válasz mindig mert szereti. Próbáltam már elmagyarázni a kislányomnak nem kell mindig azt tenni és játszani amit a barátnő, de nem hat semmi. Hiszti van belőle mindig, meg kell várni mindig a barátnőt akkor is ha én hamarabb eltudnám már hozzni. Üvölt velem, kiabál , verekszik ilyenkor a lányom. Sajnos a baratnőtől már a harapást és a csúnya szavakat is hamar eltanultuk. A játszótéren azonban ha együtt játszanak az óvódán kivül ezeket a dolgokat nem tapasztalom, de lehet azért sem mert mi szülök ott vagyunk.
Kérem , adjon valami tanácsot, hogy hogy tudnám elmagyarázni a kislányomnak, hogy szeretheti a barátnőjét és játszhat vele, de ne ugyanazt csinálja amit ő mond. Okos , értelmes, nyitott, kreatív egyébként a lányom. Elfáradtam és elkeseredtem már abban , hogy amikor megyek az oviba akkor azt halljam mindig hogy a lányom már megint rosszat csinált a barátnő miatt és mint a tükör másolja minden lépését. Az óvónénik foglalkazások alkalmával szétszedik őket, de nem sokáig bírják ki egymás nélkül. Mit tehetnék , hogy a lányom a baratnője jelenlétében is olyan legyen mint nélküle?!
Előre is köszönöm a válaszát.
Üdvözlettel, egy anyuka
Kedves Levélíró!
Azt a célt, amit a levele végén olyan tisztán megfogalmaz, "hogy a lányom a barátnője jelenlétében is olyan legyen, mint nélküle" aligha lehet közvetlenül, direkt módon elérni ,megvalósítani. De nem tudom, szükséges-e. Hiszen látja: a kislánynak semmi baja, ha más környezetben van, nem mutat semmiféle aggasztó viselkedést. Valamit megél, valamit tanul ezzel a kislánnyal - talán a barátságot, az egymásra hangolódást, ami neki most nagyon fontos. Nem vagyok benne biztos, hogy be kell avatkozni; illetve Önök már eddig is beavatkoznak, hiszen az óvónők is, Önök is beleteszik őt barátnő-mentes helyzetekbe... ez épp elég lehet ahhoz, hogy ő megőrizze önmagát. Az ovis korosztály - mindig mondom - nagyon furcsán, irracionálisan működik, teljesen eltér a gondolkodásuk a miénktől, hiába tűnnek "olyannak mint egy ember". Ezért is van, hogy minden "elmagyarázom neki, hogy..." típusú igyekezet meglehetősen reménytelen. Elmagyarázni ilyesmit inkább majd kisikolás korban lehet, de ott is az lesz a fontos, hogy megélje ezeket a társas viselkedési kísérletezéseket. Tehát most inkább arra törekedném, hogy legyenek más helyzetek is, más barátok, óvodamentes napok. A másik, ami még érdekes lehet, az az, hogy mit mesél erről a barátnőről: ha megengedjük, ha nem stressszelünk miatta, ha nem akarjuk letiltani, csak puszta kíváncsisággal fordulunk felé, vajon mit tudunk meg, mit él meg vele?
Ha a helyzet nem javulna, hívjon bizalommal, egy néhány konzultáció alatt biztosan találunk megértést, megoldást!
Frank Orsolya
2013-09-11 19:40:33
Azt a célt, amit a levele végén olyan tisztán megfogalmaz, "hogy a lányom a barátnője jelenlétében is olyan legyen, mint nélküle" aligha lehet közvetlenül, direkt módon elérni ,megvalósítani. De nem tudom, szükséges-e. Hiszen látja: a kislánynak semmi baja, ha más környezetben van, nem mutat semmiféle aggasztó viselkedést. Valamit megél, valamit tanul ezzel a kislánnyal - talán a barátságot, az egymásra hangolódást, ami neki most nagyon fontos. Nem vagyok benne biztos, hogy be kell avatkozni; illetve Önök már eddig is beavatkoznak, hiszen az óvónők is, Önök is beleteszik őt barátnő-mentes helyzetekbe... ez épp elég lehet ahhoz, hogy ő megőrizze önmagát. Az ovis korosztály - mindig mondom - nagyon furcsán, irracionálisan működik, teljesen eltér a gondolkodásuk a miénktől, hiába tűnnek "olyannak mint egy ember". Ezért is van, hogy minden "elmagyarázom neki, hogy..." típusú igyekezet meglehetősen reménytelen. Elmagyarázni ilyesmit inkább majd kisikolás korban lehet, de ott is az lesz a fontos, hogy megélje ezeket a társas viselkedési kísérletezéseket. Tehát most inkább arra törekedném, hogy legyenek más helyzetek is, más barátok, óvodamentes napok. A másik, ami még érdekes lehet, az az, hogy mit mesél erről a barátnőről: ha megengedjük, ha nem stressszelünk miatta, ha nem akarjuk letiltani, csak puszta kíváncsisággal fordulunk felé, vajon mit tudunk meg, mit él meg vele?
Ha a helyzet nem javulna, hívjon bizalommal, egy néhány konzultáció alatt biztosan találunk megértést, megoldást!
Frank Orsolya
2013-09-11 19:40:33
Olvasói értékelés: nincs még értékelés