Nõi testben férfi

Kedves Anonim34!
Nagyon köszönöm, hogy megtisztelt a bizalmával. Elismerésemmel adózom a tudatosságnak és elszánásnak, amivel keresi a harmonikus párkapcsolatot, a tartalmas emberi viszonyokat. Nyilván számos vonatkozása van a helyzetnek, amit bölcsességgel kell kezelniük. Egy kész családba kívülről bekerülni minden esetben komoly lelki feladat mind az újonnan érkező, mind a befogadó családtagok számára. Azt is tökéletesen megértem, ha első körben a gyerekek előtt Ön férfi-szerepben jelenik meg, tehát abban a szerepben, amelyikkel könnyebben azonosul. Ugyanakkor talán már most érdemes elgondolkodni azon, hogy ha a kapcsolat tartósnak bizonyul, akkor a gyerekek növekedésével milyen stratégiát követnek. Fenntartható-e huzamosabban ez a látszat? Ha pedig a gyerekek megsejtik, hogy a valóság ennél összetettebb, akkor Önök készen állnak-e ezt a valóban összetett helyzetet türelmesen elmagyarázni nekik? És felkészültek lesznek-e ők ennek a befogadására, feldolgozására? Érdemes-e más megoldáson gondolkodni - mint pl. egy olyan operáción, amely az Ön számára is megnyugtató helyzetet teremt. (Nem tudom, ennek mik Magyarországon a reális lehetőségei, számos országban elfogadott gyakorlat.)
Ami a hatósági beavatkozással kapcsolatos aggodalmát illeti, értem, mire gondol, és megértem az aggodalmát. A gyámhatóság feladata az, hogy a gyerekek érdekét mindenek fölé helyezze testi és lelki értelemben egyaránt. Ezt a tág megfogalmazást eltérően értelmezhetik esetről esetre, helyről helyre - már ha egyáltalán sor kerülne bármiféle bejelentésre vagy vizsgálatra.
Számomra az a további kérdés is felvetődik – és ezzel Ön a levelében nem is foglalkozik -, mégpedig az, hogy Önnek személyesen mennyi energiáját emészti föl, mennyi belső feszültséget, terhet jelent ezt a helyzetet viselni, kezelni, az emberi kapcsolatait ilyen nehezített feltételek mellett rendben tartani. Szívből kívánom, hogy ehhez megkapjon minden lehetséges emberi támogatást és szeretetet.
 

Frank Orsolya
2010-11-06 20:49:32