SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK
Frank Orsolya


Frank Orsolya
Pszichológus, családi kommunikációs szakértő

Pszichológus, Gordon-instruktor
CSALÁDI KOMMUNIKÁCIÓS TANÁCSADÁS ÉS TRÉNING

Miért nem értek szót a gyerekemmel? Miként őrizhetnénk meg a családi békét és a párkapcsolatunkat? Hogyan csinálhatnám másként, mint a szüleim? És mi az a Gordon-módszer?

Egyéni tanácsadás igény szerint, felmérő beszélgetéssel.
Érdeklődjön, tájékozódjon, jelentkezzen itt:
Elérhetőségeim:
E-mail: posta@arete.hu
Honlap: http://www.szeresdjol.hu

Témakörök

összes téma      9 éves     akit aa megcsalás szele megcsapott     alkoholfüggés     anyós     autizmus     birtokló szülõk     büntetés     családi kapcsolatok     családi kommunikáció     családi rendszerek     csecsemõ     dackorszak     daganatos beteg     döntés     döntések     életvezetés     fejlõdés     felelõsségvállalás     felnõtt gyerek     férfi-nõ kommunikáció     gyerekek     gyereknevelés     gyereknyelv     gyerekvállalás     gyermekek félelmei     gyermeki fejlõdés     gyermeknevelés     halál     halálfélelem     hasfájás     házasságcsapda     iskola     iskolakezdés     kamaszkor     kapcsolati gyász     kétéves gyerekek     komfortszoptatás; digitális gyermekvédelem; altatás; testmozgás     kommunikáció     konfliktuskezelés     kötõdés     krízis     megváltozott családi helyzet     mentális egészség     mozaikcsaládok     nagyszülõhöz fûzõdõ viszony     nõi szerep     önismeret     önkielégítés     önsorsrontás     ovis gyerek     ovis kor     ovisok     ovisok gondjai     óvoda     óvodás korú gyerekek     óvodaválasztás     párkapcsolat     patchwork - családok     patchwork családok     pszichiáter     pszichológushoz fordulni     pszichoterápia     ragaszkodás     serdülés     serdülõ     serdülõk     serdülõkor     sorskönyv     stabilitás     személyiségfejlõdés     szeparációs szorongás     szerelem     szexuális fejlõdés     szexualitás     szobatisztaság     szófogadás     teljesítmény-szorongás     terápia     testvér fogadása     testvérféltékenység     titok vagy nem titok a családban     totyogó; alvás; szülõ érzései     válás  

Kérdezz-felelek

Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.

Kisgyerek önálló evés

Kedves Orsolya!
Kislányom 22 hónapos, és nem hajlandó az önálló evésre. Nem fogja meg a kanalat, de amit kézből tudna enni, azt sem veszi el,vagy ha mégis akkor is nagy hisztik árán. Korábban (1-1,5 éves korában) fordultam ezzel a problémával orvoshoz, ill. védőnőhöz, de ők azt mondták ne erőltessem, ráér még önálló lenni. Én nem is erőltettem, de még mindig nem mutat semmi féle hajlamot az evés iránt. Ha megfogja a kanalat, akkor is csak játszik az étellel. De enni nem hajlandó vele.
Van, hogy néha-néha megfogja a kanalat, ha én is fogom, és belevezeti a szájába, de ha elengedem, utánna már meg se akarja fogni.
A pohárból ivás is nehéz. Tegnap nagy nehezen (sírás és hiszti árán) rávettem, hogy igyon egyedül pohárból, szépen fogta a poharat egyedül és ivott is belőle. De este már rájött arra, hogy a pohárban lehet pancsikolni, és nem megfogni és inni akart belőle, hanem bele nyúlkálni.Ma is próbáltam többszőr, de mióta rájött, hogy abban lehet locsizni, csak játszana benne, és inkább nem iszik.
Úgy veszem észre minden más jobban érdekli mint az evés-ivás, inkább játszik.
Arra is gondoltam, lehet hogy az a baj, míg más gyerek már a cumis üveget is saját maga fogja, ő egészen pici korától fogva kis pohárból itta az anyatejet is, mert a cumis üvegből nem volt hajlandó inni, ez által ugye a cumit se igényelte, így ő az üvegből sem tudott önállóan inni.
Sőt mikor elérkezett az idő, hogy 8 hós körüli korára etetőszékből egyen, onnan is ki kellett vennem, mert volt egy furcsa szokása.Ez egy másik probléma, ami már hála Istennek elmúlt, de bizony lehet, hogy maradandó hátránya keletkezett.
Ez a furcsa szokás az volt, hogy az etetőszék asztallapjához, nyomkodta a pocakját, folyamatos ütemes mozgásokkal, de olyan erővel, ha oda raktam a kezemet, az már nekem fájt(a fotelhez letérdelve is hasonló dolgot csinált, de szerencsére ezt is elhagyta). Az orvos azt tanácsolta vegyem ki az etetőszékből, és egyen kisszéken, kisasztalnál.
Hát igen, így tettem ,de az én kislányom olyan izgő-mozgó, hogy abszolút nem akart megmaradni a kisszéken, inkább elfut és játszik. Tehát maradt az ölben etetés, ill. kb. egy hete vissza raktam az etetőszékbe, de nem nagy sikerrel, mindig ki akar mászni.
Nem tudom mit csináljak vele, kérem adjon valami tanácsot, hogyan vezessem rá az önálló evésre?
Kedves Levélíró!

Nem értem, miért ennyire fontos az önálló evés. Az ilyen korú kisgyereknek az a "dolga", hogy pancsoljon, ha vizet lát, maszatoljon, ha van mivel, kísérletezzen, játsszon, tapasztaljon, mindent kipróbáljon. Az önállóság úgy szokott jelentkezni, hogy a gyerek ki akar valamit próbálni, önálló akar lenni, egyedül akarja csinálni, és mi hagyjuk, megengedjük, szemmel láthatóan örülünk neki, stb. De ha már EGY éves korában arra próbálták tanítani, hogy önállóan egyen (!!), akkor ez tipikusan az a dolog, amikor egy témára, feladatra egy gyerek-szülő páros "rágörcsöl", és a dolog köré egyre több feszültség gyűlik. Aligha van más megoldás, mint nem foglalkozni a dologgal, és semmi kétség, a gyerek egy napon majd akarni fog egyedül enni. Érdemes kint felejteni ezt-azt, egy süteményt, egy kiflit, egy puha gyümölcsöt, ha éhes, majd megfogja, és megeszi. De én sokkal kíváncsibb lennék arra, miért volt fontos egy-másfél éves korában, hogy ez a gyermek egyedül egyen. Számos két éves gyereket is etetnek még, illetve ekkor folyhat az áttérés. Két éves kor után a legtöbb gyereknek rettentően fontos lesz az önállóság, a felnőttekről való leválás, az, az élmény, hogy én más vagyok, mint te, én különálló lény vagyok. Ilyenkor büszkén és boldogan szoktak egyedül csinálni különféle dolgokat. Lehet, hogy ezt a hullámot majd sikerül meglovagolni - de csak akkor, ha addig lehetne lazán kezelni a dolgot. Az is biztos, hogy a gyerek - bármit csinálnak is - előbb-utóbb eleget fog enni, egyszerűen mert éhes. Az izgés-mozgás ebben a korban nagyon fontos, ha nem izegne-mozogna, nyúlkálna és próbálkozna, komoly aggodalomra adna okot. Egy ekkorka gyerektől nem várható fegyelem, feladat-tudat, jó teljesítmény, katonás viselkedés. A viccet, játékosságot, kedvességet szeretik és igen, sok türelem kell hozzájuk. Sajnálom, hogy nem úgy segítettem, ahogyan elképzelte, de a gyerek életkori igényét és sajátosságait felismerni, megérteni, elfogadni mindenképpen érdemes, mert megkönnyíti a dolgunkat. Érdemes lenne valakivel arról beszélgetni, hogy Önnek miért fontos, mi a tétje annak, hogy a gyerek minél előbb önálló legyen. Minden jót!

Frank Orsolya
2013-12-06 21:29:48
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
A szerkesztő ajánlja