személyiségzavar

Kedves Doktornő,
szeretném megkérdezni, hogy a túlérzékenység inkább személyiségzavarban jellemző, vagy depresszióban? Ha felkavar valami, rosszul alszom, rossz álommal, antiderpresszívum mellet is. Egyébként depresszióra szedek gyógyszert, mert ha nem szedném, teljesen elborítanának a rossz álmok, nem tudnám vinni az életem. Gyógyszerrel pedig ritkán van rossz álom.
(De lehet, h. néha úgy felkavar valami, mint egy gyereket. Vajon ez mitől van?)
Kellemes ünnepeket kívánok!
Köszönettel
Aliz

Kedves Doktornő,
azt szeretném megkérdeuzni, hogy a leszázalékoló biizottság előtt számít-e valamit, ha az embernek személyiségzavarokat állapított meg a pszichiáter, vagy csak az olyan számít, mint depresszió?
Köszönöm
A.

Kedves Doktornő! Ismét kérdezek. Pszichiátriai betegségem első orvosilag is igazolt diagnózisom 45. éves koromban jelentkezett év végén, de év elején történt egy nagyon komoly lejáratás személyem ellen, ami nagyon megviselt stresszes állapotom miatt a magas vérnyomásom még magasabb lett, amiből adódóan 47. éves koromra leszázalékoltak, azóta állapotom súlyosbodott és II. csoportú rokkant lettem. A háziorvosom kiadott egy igazolást hogy dokumentációi közt 2001. novembere előtt ideg gondozói kezelés alatt nem álltam. Kérdezem azt hogy a pszichiátriai betegségem ez esetben mikortól alakult ki? Mert nekem ilyen betegségem nem volt korábban, erről semmilyen dokumentáció nincsen hogy lett volna ilyen betegségem. A bíróság által elrendelt sokadik igazságügyi orvos szakértő megható véleményt adott ki ami ellenkezik a korábbi szakértői véleményekétől, Azok meg állapították azt hogy a pszichiátriai betegségemet okozhatta a lejáratás miatti lelki stresszes betegségeimet ami még magasabb vérnyomás betegséget okozott a meglévőtől. Az új szakértői vélemény azt állapította meg hogy a lelki és a stresszes betegségeim életemben végig követhető, ezért e betegségeknek csak állapotrosszabbító szerepe lehet.erre a véleményre a bíróság elutasította kártérítési keresetemet. Szerintem a lejáratásom egy új betegséget okozott nekem a lelki stresszes pszichés betegségeket ami magasabb vérnyomást okozott ami a leszázalékolásomat is okozta. Sajnos az új szakértő figyelembe sem vette a leszázalékolás indokolásában foglaltakat, valamint azt sem hogy orvosi igazolás igazolta azt hogy 2001 év novembere előtt ilyen betegségeim nekem nem voltak. Kérdezem Ön hogyan látja a fentieket. Mit javasol vagy tanácsol a fenti ügyben? Köszönöm szépen megtisztelő válaszait.

Tisztelt Szakorvos Doktornő! A zárójelentésemben ez van, pszichiátriai szempontból élete során végig követhető panaroid személyiségzavarban szenved, amelynek első dekompenzálása a2010. májusára a munkáltató általi negativ hatására idejére tehető.Innen kezdődtek sorozatos szomatikus tünetei és az ezek bizonyítására irányuló sorozatos vizsgálatai. Kérdéseim. 2010 előtti évekre a panaroid betegségemet miből állapíthatták meg? Ennek a betegségnek még csak a tünetei sem bizonyítottak.Vagy úgy érti hogy a hátralévő életem során végig követhető a fenti betegségem? Ezt a betegséget mi okozza, magas-vérnyomás betegség okozhatja e? 2010 év elején a munkáltató negatív hatásaira lettem stresszes, pszichés, és rendkívül magas vérnyomásom, aminek szövődményei a szív- érrendszeri betgségem angina is megállapított. Köszönöm szépen megtisztelő válaszait. Rozália

Tisztelt Doktornő!
Azt olvastm, (igaz 96-os orvosi diagnosztikai könyvben, teát nemtudom, most is ez-e az irányadó), hogy személyiségzavaros embernél mellőzni kell minden testi érintést, akármilyen jó szándékú is...
Az a kérdésem: pontosan miért kell mellőzni? (Erről nem szól a könyv.)
(És még azt tenném hozzá, hogy nekem nagyon jól esett, amikor biztatásképp átkarolt az orvos, amikor kísért kifelé, ill. tiszteletre méltó nőnek éreztem magam, amikor kabátom felsegítette. Ha nem is mutattam ki, de ezek estek jól. Ma meg már tényleg nincs semmi testi érintés, még a kabát föladását is mellőzi, csak végig nézte, hogy fölveszem, vagy azalatt az idő alatt a jegyzeteibe nézett bele... Én meg ezek miatt nem érzem jól magam, mert az előttem lévő betegnél meg látom, hogy viszi be neki a folyosóról a kabátját, pedig fiatal csaj az a beteg, 15-20 évvel is fiatalabb tőlem. De akár időssel is másképp viselkedik, mint velem. Szóval rosszul érzem magam amiatt, hogy látom máshogy viselkedik velem, mintha én nem érdemelném meg, mint ember, azt a tiszteletet, törődést, kedvességet, amit más beteg, nem érdemlem meg sem nőként, sem emberként. Nekem ezzel nem tesz jót, ellenkezőleg! szerintem egy jó orvos-beteg kapcsolat része ezek az apró figyelmességek, sőt a gyógyulást is beindíthatja, bizalmat, ha az emberrel törődnek (ilyen módon is). Viszont a hiánya miatt, az ember frusztrálva van! Nem tudom, érti-e, mire gondolok, remélem. Mintha én nem érnék annyit, mint más! Azt hiszem ez a legtalálóbb. És ez nagyon rossz érzés, és hiszen nincs is így, mert az emberek egyenértékűek...
Nem akarom ott hagyni az orvost emiatt, csak azt szeretném megkérdezni, hogy miért az, vagy az volt a protokoll, hogy személyiségzavaros embernél mellőzve legyen minden testi érintés!
Előre is köszönöm!

Kedves doktor Nő! Kérdezem hogy a kevert szorongásos személyiség zavart mi okozhatja? Milyen jelenségekkel jár e betegség? Az hogy panaroid személyiség zavar ez mit jelent? Fiamon aki 23 éves észrevettem azt hogy ha beadványokat készít ( jogász képzőre jár) mindig variál rajta javítgatja újra írja stb. A házi orvos személyiség zavarra gondol. Ez mivel járhat ha súlyosabbá válna betegsége? S 23 éves korban egyáltalán mitől szerezhette fiam ezt? Köszönöm megtisztelő válaszait. Gáspár