Kedves Doktornő!

Januárban lesz egy éve, hogy Fevarint szedek kényszerbetegségre. Napi 200mg-ot.Jelenleg nincsenek panaszaim, jól érzem magam. Párommal gyermeket szeretnénk. Mit javasol a Doktornő ebben a helyzetben?

Válaszát előre is köszönöm szépen!

Kedves Doktornő!

Nagyon hosszasan tudnám leírni a kálváriámat.
Négy éve küzdök, de végre meg van a diagnózis.
Deperszonalitáció.
Az a kérdésem, milyen kezelést javasol, tud -e ilyen esetben segíteni?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel
Gabi

Kedves Doktornő!

Szorongásos problémák miatt /önértékelési problémák, önvád elhatalmasodása/, mely leginkább az alvásban okozott problémákat, konkrétan nem tudtam aludni, 6 hónapja Yarocen 15 mg-os gyógyszert szedek /frontint és társait soha nem szedtem/. Már az első hónap után megmutatkozott a javulás és azóta folyamatosan tart, olyan szinten, hogy már sokszor lefekvés előtt mikor már félig alszom jut eszembe, hogy nem vettem még be a gyógyszert. Napközben is bármikor el tudok magamtól is aludni ha fáradt vagyok. Úgy érzem már feleslegesen szedem a gyógyszert. Abba szeretném hagyni, de legközelebbi időpontom az orvosomhoz szeptember végén lenne. Olyan kérdésem lenni, hogy mi a menete egy ilyen jellegű gyógyszer elhagyásának? Felezni kell? A legkisebb adagot szedem és most b-vitamin komplexet is szedek mellé, mely úgy érzem kedvezően hat a közérzetemre. Nem szeretném abbahagyni egyik napról a másikra mert olvastam más fórumokon, hogy az nem a legjobb megoldás. Szép napot kívánok Önnek, válaszát előre is köszönöm :)

Köszönöm válaszát!
Az édesapám a XVII. kerületben él. (Rákoskeresztúr).
Az eseti gondnokság kirendeléséhez kihez szükséges fordulnom? Az önkormányzatnál arról tájékoztattak, hogy a bírósági eljárás vezet majd a kirendeléshez, melyet már kezdeményeztem, és igen, tudom, hogy ez hosszadalmas folyamat. Valamint azt mondták, hogy ha nagy baj van, akkor rendelnek ki eseti gondnokot. Ezt azonban nem tudom értelmezni, mire hivatkozva lehet ezt egyáltalán kérni. Szerencsére olyan dolog nem történt, amely miatt ön- vagy közveszélyesnek lehetne őt tartani. Ezért gondolom, hogy szükség lenne egy orvosi véleményre, azonban ehhez őt nem tudom az otthonából kimozdítani.
Elsősorban tehát az lenne a kérdésem, hogy Ön vállal-e szakértői vizsgálatot az édesapám otthonában.
Válaszát előre is köszönöm!

"Abban az esetben, ha valaki az ügyfélkapun letiltja a pszichiátriai és addiktológiai adatainak a hozzáférését, akkor a többi orvos ezt nem láthatja.
Ha nem tiltotta le, láthatják."
Kedves Doktornő,
köszönöm szépen fönti válaszát! Úgy értendő, hogy a gyógyszert felíró orvos láthatja, és én, és más orvos, eü-személyzet nem?
KÖszönettel

Tisztelt Doktornő!
Az édesapám 86 éves, a feleségét 62 év házasság után januárban elvesztette. A mentális állapota az időskori demencia és orvos által még nem diagnosztizált, Altzheimer-kór (melynek szinte minden tünetét produkálja) miatt folyamatos felügyeletet és ellátást igényelne. Ezt egyedüli gyermekeként nem tudom megoldani. Az intézményi ellátást teljes mértékben elutasítja. Kezdeményeztem a gondnokság alá helyezését, melyhez indokolásként orvosi véleményre is szükség lenne. A helyi pszichiátriára sem volt hajlandó eljönni velem. Abban kérem szíves segítségét, hogy van-e mód őt az otthonában megvizsgálni, illetve van- e esetleges ötlete ennek a tarthatatlan helyzetnek a megoldására. Nagyon féltem őt, de 24 órában nyilvánvalóan nem tudok vele lenni.
Előre is köszönöm megtisztelő válaszát!

Kedves Doktornő,
van olyan gyógyszer, amit nem váltottam ki. (Már nagyon régóta szedem, de néha elmaradt pár szem, így még azzal a dobozra nem került sor. A gyógyszertárban, az internetes felhőben is látszik, ott is mondták, hogy még 1 recept kiváltható, mert nincs kiváltva, abból a gyógyszerből. Azt szeretném ÖNtől megkérdezni, h. mint ahogy én, úgy háziorvosom, vagy szakorvos is tud érdeklődni az iránt, hogy a nevemen van-e még recept, tehát, hogy kiváltottam-e, vagy nem.
Előre is köszönöm Válaszát

Tisztelt Doktornő!

Szorongás miatt több éve Xanaxot szedtem, hol időközönként, hol rendszeresen. 2018 òta sajnos rosszabbodott az állapotom és 3-szor 0.5 mg Xanaxot szedtem rendszeresen. Most egy idő óta a tüneteim felerősödtek, a szorongás mellett légszomj, szívdobogás és belső remegés is társult. (Sajnos az ujjaim is remegnek láthatóan, nagyon zavaró, mely talán csillapszik ha megemelem az adagot...). Mostanában pedig úgy vettem észre hogy a hangokra is érzékeny vagyok mely eddig nem volt és nem tudom mitől.Úgy gondolom hogy gyógyszerfüggő lettem...40 éves vagyok és nem szeretnék gyógyszereken élni.A pszichiáter írt a Xanax mellé Lamolepet, (2x25 mg) de mivel nem nagyon éreztem a hatását, abbahagytam(talán megrémisztett a tudat is hogy epilepsziára adják ). Le szeretném tenni a Xanaxot de nem tudom hogyan. Azt szeretném kérdezni, hogy a Xanax kicserélése pl.rivotrilra vagy más gyógyszerre nem-e segítene a leszokásban., vagy segitene-e vmi más gyógyszer hogy jobban legyek. Előre is köszönöm szépen a választ!

Tisztelt Doktornő!

igen komoly családi problémánk van. Testvérem, aki most tölti a 38-at, nagyon komoly mentális zavarokkal küzd.
16 éves kora óta drog illetve alkohol abózus jellemezte az életvitelét. Eddig nem élt velünk (édesanyámmal élünk egy nagy családi házban), de mostmár egy ideje igen, mert teljes tévképzetei vannak, az a meggyőződése, hogy mindenki elárulta, eladta valamiféle origalhának (soha nem volt igazán vagyona, ami volt azt édesanyám próbálta alátolni vállalkozás formájában, hogy csináljon valamit), én a testvére is kiraboltam, kijátszottam az állítólagos vagyonát. Megfigyelik, a korábbi albérleteiben szétkaparta a falakat vélt kamerák miatt, a TV-jét bepoloskázták, minden telefonját darabokra szedi, senkiben nem bízik, már nincs senkije, pedig kifejezetten színes volt a társasági élete, az a fajta ember aki mindent megtudott csináltatni a körülötte lévőkkel, annyira tudta manipolálni őket a jófejségével, ő a legrittkább esetben csinált bármit is. Most oda jutottunk, hogy már nem beszélünk, köp egyet, ha meglát vagy ha mégis hozzám szól akkor valamiféle árulással vádol, a mondandójának se füle se farka.
Egyszer egy erős állapotba kerülésekor megdobott egy doboz sörrel, gondoltam itt a remek alkalom, kihívtam a mentőket, ők meg hallva az állapotát hívták a rendőrőket, egy szó mint száz, bevitték a zártosztályra. Nagyon örültünk, reméltük, hogy most már képbe kerül, tudni fognak róla, csak nem lesz ilyen rejtett a problémánk.
Hát nem így lett. A mellékelt zárójelentéssel szabadon bocsátották és azóta csak súlyosabb a helyzet. Betegségtudata nehogy nincsen, mindenki más a gonosz.
Megrendeltem Xavier Amador könyvét, hátha segít, hogy valahogy eljuttasuk orvoshoz, várom hogy kiszállítsák. Sajnos teljesen reményvesztettek vagyunk, a szívünk szakad meg, hoigy nem tudunk rajta segíteni.
Szeretném Öntől megkérdezni, hogy mit tehetünk vele. Megkeseríti az életünket, éjszaka jön-megy, láncdohányos, ha hozzánk szól az csak valamiféle téveszméből eredő vádaskodás. Próbál az ember türelmes lenni, de még beszélgetésre sincs mód, nem kommunikál. Borzasztó lehet neki, a saját elméjének rabja. Nagyon szeretnék rajta segíteni, nincs nagyobb vágyam ennél. Az egyre elhatalmasodó betegsége sem engedi már, de azt tudni kell, hogy dolgozni igazán sose akart. Még 10 évvel ezelőtt futárkodott, azóta seftelésből ill. az imént említett vállalkozásokból élt amíg tönkre nem tette azokat. Van egy 14 éves kiskorú lányom, akinek ezeket végig kell néznie. Kérem segítsen, hogy hogyan lehet elindítani valamiféle emberséges folyamatot, hogy bekerüljön valami féle intézménybe ahol miután beállították a gyógykezelését, hazajöhet. Félek, hogy ha kezeletlen marad a betegsége csak maradandó károsodásokat szenved. Mostanában már semmilyen anyagra nincs szüksége, így is úgy is téveszméi vannak. Hetek óta mégcsak egy kortyot sem ivott, de megint jön azzal, hogy kisemmiztem, áruló...%++!/=()=++ vagyok.

Köszönöm szépen, hogy elovasta az írásom, remélem van valamiféle tapasztalata hasonló esetekben. Mit tehet egy család ilyen kiszolgáltatott helyzetben? Mikortól kell néznie egy embernek a saját érdekeit? Kialvatlanok, fáradtak, elcsigázottak vagyunk, lelkileg teljesen kimerültek.

Köszönettel: Furikake

Kedves doktornő!
Hipochondriára sertalin sandozt írt fel a pszichiáter. De a mellékhatások közt azt írja, hogy rosszindulatú daganatokat okozhat. Mit tegyek?

Tisztelt Doktornő!

2017-ben nagyon sok stressz ért: 2 haláleset, gyermekem mellől munkába visszaállás, bölcsődei beszoktatás, munkahely változtatás stb. Véleményem szerint ennek eredményeképpen kialakult pánikbetegségem, ami 2018. februárjában éjszakai felriadásokkal, halálfélelemmel, szapora pulzussal (160) kezdődött, majd már napközben is állandó szorongás, rosszullét épült rá. Ezután folyamatosan különböző tünetek jöttek elő 5 hétig szédültem, gynegeség, ájulásérzés, állandó hányinger, öklendezés, kéz , lábfej, karzsibbadás következtek. Szépen lassan előjött a deperszonalizáció/derealizáció is. Most kicsit több, mint egy év után eljutottam arra a szintre, hogy már csak egy hónapban kb. 3-4 napra jön elő a szorongás, illetve a deperszonalizáció, derealizáció. 2 hónapig szedtem remotív extrát, elkezdtem jógázni, és relaxációs technikákat is gyakorlok. Mivel havonta már csak pár napig gyötörnek a tünetek, így abban reménykedem, hogy gyógyuló félben vagyok, kezdek kikecmeregni ebből. Doktornő véleménye szerint is így lehet, vagy ez csak egy átmeneti javulás? esetleg tunda- e olyan szert ajánlani, ami csökkenti a szorongást, deperszonalizációt?
Válaszát előre is köszönöm.

Kedves Doktornő! Én vagyok az, aki tegnap este a 25 éves fiatalember miatt Írtam. A Lényeg csak annyi lett volna , Hogy az eset eléggé súlyos. Nyilván, kell hozzá az orvos, de én egyedül nem értek hozzá, viszont bármire rá tudom venni, úgy látom, jó hatással vagyok rá. Ezek szerint a gyógyszeres kezelés elengedhetetlen és ez mind így együtt , de ha nem is jó neki, feltétlenül mennie kell a pszichiáterhez. Segíteni fogok neki, mindenben. Köszönöm megtisztelő válaszát. Szép napot: Üdvözlettel:Nikoletta

Jó estét kívánok Doktornő! Először is szeretném megköszönni , hogy foglalkozik a levelemmel, illetve válaszol rá. Problémám a következő: Összebarátkoztam egy fiatalemberrel(25 éves), aki elmondta nekem, hogy alkoholista volt és hogy leszázalékolták, jelenleg családi pótlékot is kap saját jogán, illetve többször volt bentfekvős pszichiátriai kezelése, közel egy hónaposak, három alkalommal(depresszió miatt) , jelenlegi papírja szerint állapota kielégítő, munkát keres, nyugodt, de dysphorya van jelen nála, illetve alkohol okozta káros használat volt még, állapota rendezett, abzisztens, gyógyszerei: Helex, Tegretol, Tiager, Duloxetin, Frontin. Ezek közül elmondása szerint egyiket sem szedi, illetve a frontint hagyta el legutoljára. Sajnos kényszerességet figyeltem meg rajta, illetve akaratlan mozgásokat, néha belassult mozgást. Kényszeresség alatt azt értem, hogy hajsimogatás, fejvakarás, szavak ismételgetése, fújkálás, kacsintás(szándékos) és hazudozás. Részben szégyenérzet miatt is, de ahogy látom, kis dolgokban is füllent, amik nem számítanak. Én nem szólok ilyenkor neki, mert azt vettem észre, hogy a legkisebb stressz is óriási bajt vált ki nála. Olyankor ha lehet, inkább nem is mutatkozik, mert keze- lába járni kezd, és gyakran zavaros a tekintete, zavarban van. Alkoholfogyasztása elmondása szerint közel 11 hónapja nem volt, ( egyébként vesebeteg és húgyhólyagbetegsége van, ezért gondolom még jobban leterhelte a szervezetét az alkohol). Erősen kávé- és cigarettafüggő. Amikor megkértem, a kávét vegye lejjebb, a tejre váltott át, viszont bármilyen stressz éri, rögtön kéri a tejet. Fél litert is megiszik , folyadékot pedig rengeteget. Lehetőség szerint kólát. Nem tudom, hagytam- e ki valamit. Amiatt írok, mert csak tőle tudom, amit tudok, illetve mutatta a januári pszichiátriai papírját, és ennyit. Viszont nagyon kár lenne érte, mert valójában egy nagyon értékes ember és segíteni szeretnék neki. Csak nem tudom, hogy innen van- e még visszaút, vagy amikor már leszázalékolnak valakit, akkor már nem. Kérem, segítsen nekem ebben. Mély tiszteletem: Nikoletta

Tisztelt Doktornő,
unokabátyámmal beszélgettünk, és azt mondta, hogy ő végülis soha nem volt szerelmes, olyat, hogy szerelem, tul.képpen nem érzett. Ő már ötvenes, volt párja is 14 évig, stb. (Nekem nincs párom, de már óvodás koromban is! szerelmes voltam.) Ezen megdöbbentem, hogy van ilyan átlagember, aki nem tudja, mi a szerelem, soha nem volt szerelmes, ez elképesztő...
(Mert pl. ha van egy súlyosan .... ember, talán olyanokról el tudom képzelni, hogy van, aki nem tudja,mi a szerelem, de egy átlagember...)
Elnézést kérek, remélem, nem zavarom ilyennel, de nagyon érdekel, hogy milyen ember, vagy milyen diagnózis mondható az olyan emberre, aki nem volt szerelmes? Neki hiányzik ez az érzése? Miért?
(Nem fogok neki errőlsemmit mondani, őt lehet, h. nem érdekli, én szeretnék tudni erről valamit.) Ő olyan egyszerű? Hol szúrták el?
Köszönöm, ha ír a lényegről:
Unokatestvér

Kedves Doktornő!
Körülbelül 5 éve szedek antideprenszánst és mivel a gyomrom nem bírja így le kell álnom vele.
Elöszőr a Citaloprán tevát szedtem, de az nem segített, majd szedtem a Scippat majd mivel attól az utobbi időkben rosszúl lettem így jött a Rexetin. Azt egy hónapig bírta a fejem, utána visszatértem ismét a Scippára... Két hétig bírtam és rettenetes undorom valamint hányingerem lett.
Voltunk a sűrgösségin és azt mondták, hogy gyógyszer váltás kell mivel ez nem jó. Kiderűlt, hogy nagy dózisban szedtem és az ártott meg (egy szem egy nap )
Ma van az ötödik napja, hogy nem szedem és nagyon rosszúl érzem magam. ( Hányinger, émelygés, fáradság, szorongás, hidegrázás ) jellenkezik. Maga szerint ez mennyi ideig fog még tartani? Valamint ez még lesz rosszabb is? Nyugtatónak rivotrilt szedek esténként egy egészet.
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel Rebeka!

Kedves Doktornő,
szeretném megtudni, hogy mit jelent az, hogy "listában" van felírva egy gyógyszer? Mert a gyógyszertárban kiváltottam a Valdoxanomat, és a kérdésemre, hogy a korábbi 2000,- körüli ár helyett miért fizettem nyolcszázvalamennyit, azt a választ adta a gyógyszerész, hogy ennyi az ára, listában van felírva. Nem értettem, nem tudott mást mondani.
Köszönöm:
Egy Valdoxan szedő

Kedves Doktorno,
On, mint termeszetgyogyasz, tudna-e valami biztosat a helico bakterium gyomorbol kiirtasara? Mert antibiotikumot nem kaphatok, es azt raadasul tobb antibiotikummal szoktak kiirtani. Helicob. van a gyomromban, es gyulladasban van a gy. Vagy a temeszetgyogyaszati szerek nem olyan biztosak, mint a gyogyszer? De szakorvos azt mondta, kart szokott okozni az eradikaciot terapia.
Elore is koszonom

Tisztelt Doktornő,
háziorvos azt mondta, hogy pszichiátriai szakorvosi javaslatot (gyógyszerrre), legkevesebb időre 6 hónapra lehet kiadni. Ugye, hogy a háziorvos téved, mert 3 haónap a legkevesebb idő?
Egyébként 3, 6, és 12 hónapra lehet kiadni? Elnézést, hogy ilyennel zavarom, nem tudok hol utánanézni, másban meg nem bízom.
Köszönettel A.

Jo napot kivanok!

Ket es fel eve kezdodott a betegsegem, sulyos szorongassal, hasmenessel, gyomorfajdalommal, majd kovette hallucinacio (mindvegig tudtam, hogy ez nem valos, es csak az elso par nap jelentkezett, azota nem fordult elo), valamint kenyszergondolatokkal, alvas hiannyal. Anyukam skizo-affektiv beteg, a szorongasom elsosorban erre alapult, hogy talan en is az lettem...
A diagnozis akut pszihes megbetegedes (nem Magyarorszagon elek).
Akkor a pszihiater 4mg Risperidont, Tritticot, Alprazolamot 3*25mg es altatot irt fel. Egy honap utan elmentem egy masik pszihiaterhez is, mert nem tudtam igy teljes erteku eletet elni, borzasztoan lassu voltam, a munkaban sem tudtam jol teljesiteni, nem volt kedvem semmihez es senkihez, ugy ereztem, ez igy nekem nem a megfelelo, talan nagy ez az adag. Igy a kovetkezo honapban maradt a 3mg risperidon a tritticoval, a ra kovetkezo honapban 2mg, majd 1mg a tritticoval egyutt.
A kezdeti idoszak utan minden mas tunetem elmult, kiveve a kenyszergondolatok, amelyek neha antipszihotikum mellett is jelentkeztek.
Az elmult idoszakban 1.5 evet jartam pszihoterapiara, valamint egy eve jarok homeopatias orvoshoz is, es az elmult idoszakban 6 honapig 0.5mg risperidont, utana 2 hetig 0.25mg risperidont szedtem, most pedig 5.hete nem szedem csak a homeopatias szereket, amelyeket parhuzamosan szedtem az elmult egy evben az antipszihotikummal. (Jelenleg Zincum muriaticum C200-as, heti 2*5golyo, valamint szukseg eseten Calmedoron, Zincum metallicum 30ch, Aconitum napellus 200ch).

Vannak tokeletes napjaim es olyan napjaim is, amikor atvillan egy egy nem megfelelo gondolat, kenyszeresen ismetlodve (a kezdeti betegsegemhez kepest mindez 5-15%-ban). Ilyenkor alkalmazom a szukseg esetere felirt homeopatias szereket, amelyektol nagyjabol rendezodik az allapotom. Az elmult egy hetben sajnos minden nap alkalmaznom kellett.

A kerdesem az lenne, hogy a kenyszerbetegseg homeopatiaval teljesen es veglegesen gyogyithato?
Jol erzem, gondolom azt, hogy ratalaltam es elindultam a gyogyulas utjan? (es hogy nem baj, ha meg ilyen aranyban jelentkezik, ez mar elviselheto, ez idovel es megfelelo kezelessel kimaradhat?)
Valamint nagyon szeretnenk kisbabat (a parommal 10 eve vagyunk egyutt), a terhesseg kezdetet akkora terveztuk (ember tervez, Isten vegez), hogyha fel ev antipszihotikum nelkuli megfelelo allapottal a hatam mogott lennek. Viszont sokszor gondolok arra, hogy mi van abban az esetben, hogyha a terhesseg alatt jelentkeznek a tuneteim, es esetleg nem ilyen kis aranyban?

Nagyon szepen koszonom a turelmet, elnezest, hogy ilyen hosszasan irtam es elore is koszonom valaszat!

Tovabbi szep napot kivanok!

Udv.,
Anna






 

Kedves Doktornő,
mint természetes módszerekkel is forduló szakemberhez fordulok Önhöz. Szeretném megkérdezni, hogy ismeri-e a kristálygombát (aminek a szűrletét kell inni, pl. lúgosításra, a székelés gyakoribbá válására)? Vagyis félek, hogy allergiás lennék rá, szeretném Öntől megkérdezni, hallott-e olyanról, hogy allergiás redkciót okozott, ill. hallotta-e jó, lúgosító hatását emésztőrendszerre? Félek elkezdeni, mert amikor szűrtem, pár órával később egy borzalmas orrfújásos (szénanátha?) napom következett.
Előre is köszönöm
Liza