Tisztelt Doktor Úr!
29 éves vagyok. A családtervezés előtt lelkiismeretesen teljes nőgyógyászati vizsgálaton vettem részt (uh, hormonvizsgálat a ciklust nyomonkövetve). Nagyon komolyan vettük a dolgot, a férjem is elment andrológushoz, biztos ami biztos alapon. Mindent rendben találtak nálunk, teljesen egészségesek vagyunk, normál súlyúak, rendszeresen sportolunk. Tavasszal mégis vetéléssel végződött a terhességem a 11. héten. Nem tudjuk, mi lehetett az oka. Műszeres befejezés történt. Pár nappal a beavatkozás után szörnyen fájni kezdett az alhasam, így ismét bementem a kórházba. Azt mondták méhgyulladásom van. Az UH-on residuumot láttak az orvosok, ezért megismételték az abrasiot. A tüneteim ezt követően sem szűntek, a hasi fájdalom erősödött, vérzés alig volt. Pár napig bent tartottak a kórházban, antibiotikumot, oxitocint kaptam intravénásan. Sajnos nem javult a helyzet. Az UH vizsgálaton még mindig láttak visszamaradt magzati képletet, folyadékot ezért reabrasiot végeztek. Tehát 3 héten belül 3 abrasiom volt. Ezt követően még antibiotikumos kezelést kaptam, noha a laboreredményeim szerint a gyulladásos paraméterek végig normális tartományban voltak. Nagyon lassan, kb. 1,5 hónap alatt fokozatosan csökkent az alhasi fájdalom, de teljesen nem szűnt meg. Rendszeresen járok kontrollra az orvosomhoz. A legutóbbi mechanikus nőgyógyászati vizsgálat során (az utolsó abrasio után 6 héttel) még mindig fájdalmat éreztem, ahogy a doktor megnyomkodta a méhemet, s utána még napokig érződött az enyhe fájdalom, majd elmúlt. Az orvosom erre csak annyit mondott, hogy a krónikus méhgyulladás „maradványtünete” lehet ez az érzés. Más doktort is felkerestem, aki az UH diagnosztikában elismert szakember. Szerinte rendben vagyok. A ciklusom szépen visszaállt 28 naposra. A méh szépen regenerálódott, a nyálkahártya egyenletes, és megfelelő vastagságú. Kis meszes képletet látott mélyen beágyazódva a méhnyálkahártyába, azt mondta, ez az embryo maradványa. Véleménye szerint azért volt ilyen nehéz „kikaparni”, mert nagyon mélyen volt beágyazódva. Kérdésem a következő: Baj ha az embryo mélyen beágyazódik? Az a meszes képlet fel fog majd szívódni? A megtermékenyítésnél az embryo mindig ugyanarra a helyre ágyazódik be, vagy véletlenszerűen „választ” magának helyet a méhnyálkahártyában?
Pár hónap múlva szeretnénk ismét próbálkozni. Persze az elmúlt hónapok rémes tortúrája után aggódom az ismételt vetélés lehetősége, s az azt követő „kötelező” jellegű abrasio miatt. Mi történik, ha megint így járok?! Ha az ember elutasítja a kaparást, az elhalt embryo magától is képes távozni szövődmények nélkül?
Hálás vagyok, hogy elolvasta a levelemet! Bízom a válaszában.
Köszönettel:
Krisztina