A magzat számtalan dolgot érzékel az anyaméhben

Többek közt hangokat, zajokat, fényeket, ízeket, érintéseket és az anya érzelmeit is. Ez utóbbiakra a hormonokon keresztül tesz szert, amik a méhlepényen át jutnak el hozzá. Ha jó a kedved, azt is érzi a baba, ha rossz, azt is. Mivel ezek a legelső tapasztalatai az érzelmekkel kapcsolatban, fontos, hogy mit tanul meg ebben az egészen kicsi korban a kezeléséről.

A tudósok szerint a veleszületett személyiségjegyek kialakulásának egyik fő tényezője éppen az, hogy mit élünk meg, milyen tapasztalataink vannak magzati korban. Ha például az anya aktív, tevékeny a várandósság alatt, akkor a gyermeke is a veleszületetten aktív személyiségjegyeket hordozza majd magán. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ha az anyának végig feküdnie kell a várandósság alatt, akkor ne születhetne aktív gyermeke. Egyrészt azért, mert ez nem csak életmódbeli, hanem genetikai kérdés is, másrészt pedig, mert az aktivitás szintje nem csak a fizikai, hanem szellemi oldalra is vonatkozik. Ez utóbbit pedig éppen a már említett hormonok révén tapasztalja meg a baba.

A stressz egy bizonyos szintig normális

Teljesen természetes, hogy új helyzetekben szorongunk. Normális, ha néha dühöt élünk át, van egy-egy hangosabb szóváltásunk valakivel, ha egy nagyobb megrázkódtatás következtében jobban aggódunk. Ilyenkor az átmeneti stresszt követően a nyugalmi állapot hamar visszaáll. Ha azonban a stressz állandósul, az anya szervezetében nagy mennyiségű stresszhormon képződik, ami a méhlepényen keresztül a baba vérkeringésébe jut. Az ilyen huzamosabb ideig (hetekig, hónapokig) tartó stressz a születés után a baba viselkedésére is kihathat: az átlagosnál nyűgösebb, ingerlékenyebb, nyugtalanabb lehet.

Különösen nehéz az a helyzet, amikor a kisbaba váratlanul érkezik a családba, vagy az anya ugyan tervezte a babát, de a család többi tagja ellenáll, nem örül a kicsi érkezésének. A nem szívesen, örömmel átélt babavárás az anya számára különösen nagy stresszt jelenthet, ha a családnak vagy a párjának folyamatosan bizonygatnia kell, milyen jó dolog a baba érkezése, ha a környezete nem támogató vagy pedig kimondottan ellenséges. Ez nem csak a magzatra, hanem az anya későbbi viselkedésére is kihathat. Problémák esetén hajlamosabb lehet magát hibáztatni, úgy érzi majd, nem tett meg mindent. Megnőhet a szülés utáni depresszió esélye.
Hajlamosabb lehet rá az édesanya, hogy bizonyítani akarjon a család felé, ezért túlságosan rátelepedhet a gyermekére, egyre nagyobb teljesítményekbe hajszolhatja bele, hogy meggyőzze a családot.

A terhesség alatt átélt kellemetlen élmények, az erőteljes stressz nem feltétlenül lesznek kihatással a gyermeked egész további életére. Fontos tudnod, hogy a gyermeked a stressz, a nehézségek kezelését tőled tanulja meg és ez nem csak a magzati korra igaz. Ha tudod, hogyan kezeld az érzelmeidet és az indulataidat, a gyermeked is képes lesz elsajátítani ezt tőled. Magzati korban annyit tehetsz ezért, hogy tudatosan elsajátítasz olyan hétköznapi stresszkezelő technikákat, amikkel kiiktathatod a felesleges aggódást, szorongást az életedből.

Miért káros a stressz a magzatra?

Nagyjából ugyanazért, amiért egy felnőtt emberre is káros hatással van. Ha stressz éri az anyukát, a vér az izmaihoz áramlik, gyorsabbá válik a szívverése, magasabb lesz a vérnyomása, így a magzat nem jut elegendő vérhez, táplálékhoz és oxigénhez. Ilyen helyzetekben a méhlepény is kiválaszt egy hormont, a kortikotropin nevűt, melynek a koraszülésekben fontos szerepe van, ugyanis a méh összehúzódását okozza. Ha gyakran éri ilyen inger az anyukát, ez hajlamossá teszi a terhességi toxémiára, görcsökre és a korai szülés megindulására.

Mi a helyzet az újszülöttel?

A koraszülés önmagában is komoly rizikófaktor, aminek a következménye lehet az, hogy a csecsemő később könnyebben és gyakrabban betegszik meg, fejlődési és magatartásbeli zavarok lépnek fel nála. Ha nem is lesz koraszülött a baba, a nagy és tartós anyai stressz hatására az ilyen csecsemők sokkal gyakrabban sírnak hosszú órákon keresztül, gyakorlatilag vigasztalhatatlanul. Felnőttkori szövődmény lehet például a magas vérnyomás és a fiatalkori cukorbetegség is.

A fentiekből világosan látszik, hogy elsősorban a szülőknek, másodsorban pedig a közvetlen környezetnek óriási felelőssége van a várandósság kezdetétől egészen a végéig. Nincs az emberi fejlődésnek még egy ilyen periódusa, amikor az emberi lény ennyire sérülékeny és ilyen mértékben ki van szolgáltatva az anya lelkéből, testéből érkező impulzusoknak.

Hogyan csökkenthető a stressz?

Sokszor elég egy kis zenehallgatás, de sokat segíthet a meditáció, a jóga, a relaxáció, a különféle nyugtató, ellazító légzéstechnikák, de jótékony hatású a tánc, a rendszeres testmozgás, a kertészkedés és a különféle művészeti tevékenységek is (festés, zenélés, éneklés, kreatívkodás). Nagyon jó hatással van a várandósság alatti érzelmek feldolgozásában a naplóírás.

Természetesen nem csak magaddal, a magzattal is törődhetsz, neki is segíthetsz nehéz helyzetekben, hiszen már a 10. héttől érzi a kicsi az érintéseket és a 22. héttől kezdve hall téged. Megnyugtató számára a pocak érintése és jól reagál a kellemes, megnyugtató zenére is.

Sok anya számára a legnagyobb stresszt maga a szülés jelenti, gyakori félelem az, hogy a baba későbbi alvási, viselkedési problémáit talán éppen az elhúzódó vajúdás vagy a sürgősségi császár okozta. Ezt, valamint a várandósság alatt elszenvedett erőteljes stresszhatást a babánál megszületése után sok testközelséggel, dédelgetéssel, igény szerinti szoptatással tudod mérsékelni. A babára különösen nyugtató hatással vannak az anyai szívhangok, ezért nyugszik meg könnyebben, ha a mellkasodon feküdhet. Jó hatással van rá a víz is, valamint a megnyugtató zene.

A cél az, hogy a kicsi megtanulja: a világ jó hely, bízhatok benne, vigyáznak rám és jöhet bármilyen külső körülmény, ezt te meg tudod tanítani neki.

Forrás:

Psychological stress during pregnancy and stillbirth: prospective study és 
Maternal Stress During Pregnancy Predicts Cognitive Ability and Fearfulness in Infancy

Indexkép: depositphotos

betöltés...