Töprengtem arról, hogy miről írjak először, de mai napon érkezett két olvasói kérdés döntött:

„Tisztelt Doktor Úr! Kb. a terhességem 5. hetében járok, ezt még csak itthon végezhető teszt igazolta. A januári TSH értékem 7, 22 mIU/l, T4: 14,75 pmol/l, T3: 4,38 pmol/l. Ezután az érték után 2 hónapig jódaquát ittam minden nap 1,5 ml-t egy természetgyógyász hatására. Most májusban is voltam vérvételen, aminek a következő, számomra meglepő eredménye lett: TSH: 0,04 mIU/l, T4: 23,77 pmol/l, T3: 5,86 pmol/l. Kérdésem: normális-e ez az eredmény a terhesség elején (olvastam, hogy a hcg termelődés befolyásolhatja ilyen irányban a TSH-t) vagy kóros és mindenképp menjek el endokrinológiai szakrendelésre? A másik kérdésem pedig, hogy árthat-e ez az eredmény a babának?”

„Tisztelt Doktor Úr! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Már 2 éve kezel autoimmum-try. és szépen gyógyul a pajzsmirigyem. A családomban figyelmes lettem egy problémára, ami nem tudom, hogy összefüggésben van e pajzsmirigy működésével. Van egy húgom, akinek nincs pajzsmirigy betegsége, viszont a 3 gyermekéből kettő fiú ott idegrendszeri éréssel van probléma, ami a beszédkészségükkel áll összefüggésben. A nagyobbik fiú suli előtt elkezdett dadogni és a tanulásra oda kell figyelni. A kicsi fiúnál most állapították meg a szenzomotoros diszpáfia állapotot, ami szintén idegrendszeri éréssel a beszédkészséggel van összefüggésben, egyébként két értelmes egészséges és kedves fiúkról van szó, nagyon aktívak és mozgékonyak. A kislánynál semmi ilyen gond nincs. Válaszát előre is köszönöm .tiszteltettel,Barbara”

A kongresszuson sok közül talán az egyik fontos és röviden összefoglalható kérdés tehát
a pajzsmirigybetegség, a terhesség és a születendő gyermek egészségének kapcsolatára vonatkozik. Miként a vezető nemzetközi orvosi lapban is olvasható (Thyroid Maternal Thyroid Autoimmunity During Pregnancy and the Risk of Attention Deficit/Hyperactivity Problems in Children: The Generation R Study , Vol. 22, Issue 2: February 1, 2012) a pajzsmirigy autoimmun gyulladása, a TPO elleni antitest jelenléte befolyásolhatja a születendő gyermek magatartását. Az már korábban is ismert volt, hogy a csökkent pajzsmirigyműködés nem csak a meddőségnek lehet egyik oka, hanem a gyermek szellemi képességének, az intelligencia kvóciensének (IQ) 20%-os csökkenését eredményezi. A több centrumban végzett tanulmányba 3139 gyermeket és anyját vonták be és a laboratóriumi teszteken kívül vizsgálták az immunológiai folyamatokat, különös tekintettel a TPO elleni antitestekre, amely az anyai pajzsmirigygyulladás egyik jelzője.  Vizsgálták a megszületett gyermekek szellemi felfogó, kognitív képességeit és viselkedését 3. éves korukig. Azt a meglepő eredményt kapták, hogy azoknak az anyáknak a gyermekei, akiknek a terhesség alatt a TPO elleni antitestük emelkedett volt figyelmetlenebbek és hipermotilisabbak voltak, mint az antitestet nem hordozó anyák  gyermekei.  Ezt a jelenséget nem tudták a csökkent pajzsmirigy-működéssel magyarázni, mert a két csoport a pajzsmirigy funkcióban nem különbözött egymástól.   A szerzők és a vitában részt vevő szakemberek véleménye arra utalt, hogy ez a megfigyelés nem jelenti azt, hogy a pajzsmirigygyulladásban szenvedők gyermekei feltétlen károsodottak lesznek, de a családtervezés során mindenképpen célszerű a pajzsmirigy-működés meghatározásán túlmenően az immunológiai folyamatot is tesztelni. Hozzá kell azonban tennem, hogy néha a szakemberek esetében is előfordul, hogy összemossák a hiperaktivitás és a hipermotilitás fogalmát. Ezért mindenekelőtt fontos tisztázni a két tünet együttes pontos tartalmát, mert különböző okokra vezethetők vissza, és ennek megfelelően különböző kezelést és fenti tanulmány alapján megelőzést igényelnek.

Ez annál is inkább célszerű, mert a legújabb adatok azt bizonyították, hogy azoknak az anyáknak, akiknek a TPO elleni antitest szintje emelkedett, nagy valószínűséggel  ún. „poszt-partum thyreoiditis” (azaz szülés utáni pajzsmirigygyulladás alakul ki. Ez a betegség gyakran alattomos formában lép fel, mert a szülés után 3-4 hónap múlva fokozott hormonszint emelkedést, szívpanaszokat (ritmuszavarokat), pszichés tüneteket (pánik jeleket, depressziót), fogyást produkálhat. A tünetek alapján a kórkép felismerhető és gyógyítható, de az esetek nem kis hányadában évek múlva tartósan csökkent működéshez és a krónikus gyulladás  meddőséghez vezethet.

A következtetés az, hogy a gyermektervezés időszakában már gondolni kell a pajzsmirigy-betegség lehetőségére, különösen azoknál:

• Akiket már kezeltek pajzsmirigy betegség miatt.
• Akik jelentékeny mennyiségű jódbevitelt kaptak (jódaqua).
• Akiknek a családjában pajzsmirigybetegség fordult elő
• Akinek golyvájuk (strúmájuk) ismert.
• Akiknek pajzsmirigy elleni antitestek mutathatók ki a vérükben.
• Akinek inzulinnal kezelt cukorbetegségük van.
• Akinek egyéb autoimmun betegségük: ízületi-, bél-,  bőr-, máj-vese-, szembetegségei ismertek.
• Akinek meddősége van (ennek hátterében autoimmun  pajzsmirigybetegség állhat!).
• Akiknek ismételt vetélésük, koraszülésük volt.
• Akiknek nyakát valamilyen okból besugározták.

A fokozott rizikójú nők kiszűrése lényegesen csökkentheti a sterilitást, a vetélések, tovább az újszülöttek fejlődési rendellenességeinek számát.

Prof. Dr. Balázs  Csaba