A víz az egyik lételemünk, ezért a nyári hőségben a legtöbben alig várjuk, hogy megmártózhassunk a Balatonban vagy a hűs tengerben. A gyerekek pedig nemcsak a mólókról, hanem a nyaraló vagy a hotel medencepartjáról is imádnak a vízbe ugrálni. Azonban a nyaralás alatt is muszáj ébernek maradnunk, hiszen elég egy apró figyelmetlenség, és már meg is történt a baj. A szerencsétlen, akár életre szóló baleseteket azonban könnyebb megelőzni, mint gondolnánk.

Ésszel a vízbe!

1. Mindig hűtsük le magunkat fürdőzés előtt!

„Az egyik ökölszabály, hogy soha ne ugorjunk vízbe felhevült testtel. Vízbeugráskor a fokozott fizikai igénybevétel és a jelentős hőmérséklet-különbség miatt szívünk teljesítőképességének rövid idő alatt komoly mértékben kell megnövekednie: emelkedik a szívfrekvenciánk, a vérnyomásunk és a légzésszámunk is. Ezekre a folyamatokra pár másodperce van a testünknek az ugrást követően. Normál, egészséges szervezet esetén ezek a reakciók többnyire gond nélkül lezajlanak, ám előfordulhat, hogy valamilyen nehézség lép fel. Testünk reflexeit ráadásul jelentős mértékben csökkenthetik a beszedett vérnyomáscsökkentő és szívgyógyszerek, illetve az elfogyasztott alkohol is. A váratlan hideghatás az erek összehúzódását, keringésleállást okozhat, illetve a gége görcsös állapotát eredményező ún. Kratschmer-reflex légzésmegálláshoz is vezethet” – mondta Dr. Menyhárt Orsolya, a Budai Egészségközpont belgyógyász, kardiológus szakorvosa.

A baj megelőzéséhez hosszú ideig tartó napozás után mindig hűtsük le magunkat zuhanyzással, és csak ezután fürdőzzünk. Ha erre nincs lehetőség, akkor csak bokáig menjünk a vízbe és lassan locsolgassuk meg a testrészeinket, hogy a szervezetünk hozzászokjon a hőmérsékletkülönbséghez. Ám ezután is csak fokozatosan merüljünk el a vízben, különösen a hirtelen mélyülő bányatavaknál, ahol a vízfelszín hiába tűnik melegnek, a mélyebb rétegek sokkal hidegebbek lehetnek.

2. Soha ne ugorjunk ismeretlen és/vagy sekély vízbe!

„Sajnos egy nyár sem múlik el olyan baleset nélkül, amikor egy jókedvű fiatal társaság egy tagja ismeretlen mélységű vízbe ugrik fejest” – mondta Dr. Ferenc Mária, a Budai Egészségközpont reumatológus, fizioterápiás, mozgásszervi rehabilitációs főorvosa. „Ilyenkor a fej, illetve a nyaki gerincvelő idegpályáinak sérüléséhez nem szükséges a víz fenekéig érni, hanem (túl nagy magasságból, nem megfelelően kivitelezett ugrással) a víz felszínének felületi feszültsége is elegendő hozzá. Egyetlen felelőtlen tettünkért akár az életünkkel is fizethetünk, hiszen egy ilyen ugrás azonnali halálhoz, vagy olyan gerincvelői sérüléshez vezethet, amely teljes vagy részleges bénaságot okoz. Évente több száz ilyen strandbaleset történik, amikor valaki, általában ittasan vagy bátorságpróbából, a társak által felheccelve úgy ugrik fejest, hogy fogalma sincs arról, milyen mély a víz és milyen tárgyak vannak esetleg benne. Pedig az ilyen típusú szerencsétlenségek felelős viselkedéssel teljes mértékben elkerülhetőek lennének. Ne menjünk bele tehát a bátorságpróbákba, és ugrás előtt mindig ellenőrizzük a vízmélységet, akár tó, folyó, medence vagy tenger vizébe ugranánk.”

További tanácsok a vízi balesetek elkerüléséhez

3. Csak nappal és csak kijelölt fürdőhelyen fürödjünk, a bóján túl ne merészkedjünk. Tilos fürödni hidak környékén!

4. Strandolás előtt nézzük meg, milyen időjárás várható, és strandolás közben is mindig figyeljük a viharjelzést, aminek első jelzésére okvetlenül hagyjuk el a vizet!

Esős időben többek között azért tilos fürdeni, mert ekkor a víz felszínén és felette pára képződik, ez az ún. vízporzás, ami akár légszomjat is okozhat.

5. Ha csak bizonytalanul vagy egyáltalán nem úszunk, maradjunk a sekély vízben és mindig legyen társaságunk.

A mély vizet, a gumicsónakot és a matracozást is hagyjuk meg a jól úszóknak, akiknek szintén javasolt a párban úszás.

6. A gyerekeket lássuk el megfelelő úszófelszereléssel:

úszógumival, karúszókkal vagy mentőmellénnyel és sose hagyjuk őket egyedül.

7.  Alkoholfogyasztást követően és egyéb tudatmódosító szerekkel a szervezetünkben ne menjünk vízbe.