A napraforgómag

Magja több ezer éve alapvető élelmiszer. Az oroszoknál pl. azért lett népszerű, mert nem szerepelt az ortodox egyház olajos élelmiszerek tilalmi listáján. Az újvilágban az őslakosok példája nyomán szintén gyorsan hódított a napraforgó. Használták élelmiszerként és orvosi célokra is. 1870-ben Kanadát is meghódította. Elterjedt az a hiedelem, hogy a napraforgóval körülvett házat elkerüli a malária. Manapság olaja miatt termesztik, Argentína, USA, Oroszország és Ukrajna adja a világ napraforgóolaj termelésének 50%-t. Emellett kitűnő madáreleség és kedvelt dísznövény.

A Napraforgó csíra

Neveljük otthon

Vásároljunk emberi fogyasztásra alkalmas magvakat, és a csíráztatáshoz északára áztassuk vízbe őket. A leázott külső héjat a vízzel együtt öntsük el. Csíráztassunk tálcán, fedőben, tányéron, használjunk gézlapot, papírvattát. Két nap csíráztatás után, amikor a gyököcskék már kiemelkednek, ültessük el. Tálcán egyengessünk el kertészeti tőzeg-kertiföld keverékét, amelyhez kevés! mészkőport adunk, hogy a talaj ásványi anyag tartalmát növeljük. Szórjuk a felszínre a magvakat, gyengéden öntözzük bel, majd egy hasonló méretű tálcával takarjuk. Két nap elteltével takarjuk ki, állítsuk napra, öntözzük naponta, és a teljes procedúra kezdetétől számított nyolc nap elteltével vágjuk le a zöldet. Ekkor a növénynek két levele van, de valódi levelei még nem fejlődtek. Vigyázzunk, hogy a növény ne fejlesszen újabb leveleket, mert azok íze már keserű.

1 bögre napraforgó zöld, 2 bögre csíkokra vágott spenót, fél fej apróra vágott lilahagyma, egy bögre szeletelt, nyers gomba, 1 bögre pirított szemlekocka. A hozzávalókat keverjük össze, és ízesítsük citromlével.