Az egész verseny egyetlen napból állt, ezt fejelték meg  a szervezők egy egész hetes lehetőséggel. Ezt az amatőröknek szánták. Az eltelt 6 évben már szinte része lett a város életének ez a hét is. Messzire költözött lakók, környékbeliek, rokonok, ismerősök térnek ilyenkor a városba, hogy ki ne hagyják ezt a nagy bulit.

Hétfőn kezdődik a verseny a lakóknak. Bár az utóbbi években az időjárás nem fogadta kegyeibe a résztvevőket, így is jelentős létszám állt a rajthoz mindig. Kissé esős napon izgultunk idén is, hogy este 6-ra elálljon, ott lehessünk a futáson. És ott voltunk, és bizony nem voltunk egyedül. Anyukák, apukák, babakocsik, tolókocsik, szinte mindent lehetett látni a futók között. Itt a cél ugyanis tényleg csak a részvétel. Aki teljesíti a távot, kap egy sorsjegyet, amivel nyerhet. Mindenki igyekszik minél több ilyenre szert tenni, hiszen ehhez mindössze annyit kell tenni, hogy az adott napi versenyt teljesítsük.

Kedden a bicikliseké a főszerep. Ezt érdemes látni: hány meg hány óvodás áll a sípszóra várva, és tekeri végig pillanatok alatt a rövidebb távot. A nagyobbak már kétkeréken, de a pótkerekesek is sokan vannak, hogy a 2 éves kismotorosokról (ők még pedál nélkül hajtanak) ne is beszéljünk! Ami még fantasztikus élmény, ahogy a szervezők, nézők szurkolnak a legutolsóként  befutó kistörpéknek is, mert mindenki úgy érzi, csodálatos, hogy megcsinálta. Aztán indul a nagycsapat. Élen természetesen a profikkal, de a sorvégére itt is beérnek a babák is a gyerekülésben…

Szerdára már egész csapatokat kell összeállítani, mert duatlon váltó szerepel soron. Az első fut, a középső bringázik, az utolsó megint fut. Aki eddig egyedül nem állt a rajthoz, az talán a csapatban szerencsét próbál. Nincs egyedül, itt is jelen van a város apraja-nagyja. Zeng a taps a szurkolóktól, mert azért mindig akad, aki inkább csak szemlélőként vesz részt a programokon.

És még nem írtam az evezős versenyekről, a maratoni futásokról, és biztosan volt olyan is, amit még én sem vettem észre.

Esténként koncertek várják a népet, a gyerekeknek egészen sötétedésig vannak játszóházak, kisautók, céllövöldék, hogy ők is csak a szépre emlékezzenek. Ezekben a napokban biztos, hogy rengeteg ismerőst talál az ember, akár osztálytalálkozókat is meg lehet ejteni a parkban, annyian vagyunk.

Ha már kellemesen elfáradt a lakosság, jöhetnek a profik. Vasárnap a  városból ingyenes buszok viszik a kíváncsiakat a Tiszához, hogy már az úszáson is szurkolhassanak. A kerékpárral bemennek  a versenyzők a városba, és ott futnak be a célba.

Estére a versenyzők eredményhirdetése is lezajlik, jöhetnek a sorsjegyek… Az utolsó koncertet egy tűzijáték is megelőzi, hogy teljes legyen a hangulat.

Nagyon jó csapat kezében van a szervezés (valószínűleg nem véletlen, hogy az athéni olimpia triatlon versenyeinek szervezésében is ott vannak néhányan!), büszkék lehetünk rájuk is!

Köszönjük nekik ezeket a napokat!
Jövőre is lesz triatlon! (Lesz?) Gyertek Ti is!