Úgy tűnik, lassan véget ér az az idő, amikor a kémiaóra nem volt más, mint 45 perc tömény képletmásolás a tábláról, ami egy 30 fős osztályból 25-nek minimum vagy gyomorgörcsöt vagy fizikai fájdalmat okozó unalmat jelentett (esetleg a kettő elegyét). Az új NAT deklarált célja, hogy „mind a kémiai tanulmányok, mind az egyes témakörök tárgyalása ne száraz leírással, hanem érdekes, a tanulók számára is izgalmas kérdések, problémák felvetésével, kísérletek bemutatásával kezdődjön.” Ehhez pedig ilyen témákon keresztül vezet az út:

„A víz vagy vörösbor desztillációjának bemutatása, a desztilláció folyamatának értelmezése.”

„A pálinkafőzés tanulmányozása videofilm segítségével, a folyamat értelmezése.”

„Alkoholos filctollak festékanyagainak elválasztása papírkromatográfiával.”

A magyarázat szerint „Az élményközpontú tanításnak arra kell összpontosítania, hogy a tanulók tudatába beépüljön: a kémiai ismeretek szükségesek az élőlényekben zajló folyamatok megértéséhez, a mindennapokban használt tárgyaink előállításához, feladata a tudatos vásárlási és anyagfelhasználási szokások kialakítása, az egészségvédelemhez és az élhető környezet megóvásához szükséges ismeretek és szemlélet biztosítása.”

Magyarországon 2010 óta legális az otthoni pálinkafőzés. A veszélytelennek nem mondható művelet ellenőrizetlen keretek között történő végzése már nem egy esetben okozott tragédiát, ezért a Pálinka Nemzeti Tanács 2018-ban ajánlást tett közzé a témában, amelyben a veszélyek felsorolása mellett azt is leszögezik, hogy kellő szakértelem nélkül az egészhez inkább ne is fogjunk hozzá.

Kapcsolódó cikkeink:

• "Se nem nemzeti, se nem alaptanterv" - tiltakozik az új NAT ellen a Magyartanárok Egyesülete
• Az alkohol a legerősebb kapudrog - állítja a szakember
• Miért szoknak rá már korán az alkoholra és a cigarettára a gyerekek?
• A kémiatanítás halott

Kép: Pavlofox / pixabay