1. Friss vagy öreg?

Sokszor nehéz eldönteni, hogy valóban friss almával van-e dolgunk, vagy a boltok polcairól ránk mosolygó gyümölcs csupán a rákent viasz miatt olyan csábító. Ha tökéletesen érett és friss almát szeretnénk fogyasztani, válasszunk olyat, amelynek kemény és ragyogó héja van, ha ugyanis matt, az azt jeleni: régóta áll. Egy másik bombabiztos módszer a szár közelében megpöcögtetni az almát - ha ilyenkor tompa hangot hallunk, biztos, hogy érett és friss almát választottunk, ha viszont kongó visszhang jelentkezik, valószínűleg egy régóta a polcokon álló almára bukkantunk.

2. Ünnepi népszokások

A hagyományos karácsonyi szokások szerint a családtagok az ünnepi asztalnál annyifelé szeletelték az almát, ahányan voltak, és mindannyian elfogyasztották a nekik szánt szeleteket - ezzel erősítették a családi összetartást és megteremtették az ünnep békéjét. Az alma falatozástól remélték azt is, hogy bármerre járjon a világban a szeretett nő vagy férfi, karácsony kezdetére hazataláljon családjához.

3. Az alma, mint múzsa

A múlt nagy költőit és tudósait is különleges viszony fűzte az almához. Schiller íróasztalfiókjában például mindig ott lapult egy alma, a nagy német romantikus költőnek ugyanis ez a gyümölcs volt a múzsája, illata mindig megihlette az írózseni fantáziáját. Bolyai Farkas, a geometria megújítója szintén ezt a gyümölcsöt helyezte gondolatai középpontjába, sőt, végrendeletében meghagyta, hogy Éva, Paris és Newton emlékére, almát helyezzenek a sírjára.

4. Mekkora a Guiness rekorder?

A világ legnagyobb almája a japán Chisato Iwasaki kertjének egyik fáján nőtt 2005-ben – a gigantikus gyümölcs 1,85 kg-os súlyával bekerült a Guinnes Rekordok Könyvébe. A legnagyobb magyar almát egy felsőtárkányi kertben fedezték fel 2008-ban, 84 dekát nyomott és végül egy almás sütemény elkészítéséhez használták fel. Az egyetlen probléma ezekkel a nagyra nőtt gyümölcsökkel az, hogy a száruk kicsi, és emiatt könnyen a földre pottyannak.

5. A torokgyulladás és a sápadtság ellenszere

Régen a népi szokás szerint tűzbe vetették az almát, az így kapott sült gyümölcsöt pedig az egészség megőrzése érdekében fogyasztották. Szegeden a torokgyulladást igyekezték megelőzni vele, Csongrádon pedig a holtak sírjára helyezték őket, hogy az elhunyt családtagok és ismerősök is osztozhassanak a sült gyümölcs élvezetében. A sápadt arcú fiatal lányoknak pedig vasszöget szúrtak az almájába, ettől remélve, hogy megerősödnek és visszanyerik egészséges színüket.