A válaszok, amiket szakértőktől kapunk sokszor ellentmondanak egymásnak, ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy egyre kevesebb azoknak a munkahelyeknek és munkaköröknek a száma, ahol nem követelik meg legalább minimális szinten eme eszközök használatát. Nyilván nem szeretnénk, ha a gyermekünk hátránnyal indulna a nagybetűs életben, tehát be kell látnunk, hogy a kütyühasználat immár nem pusztán egy opció, de szükséges is.

A digitális készségek elsajátításának objektíve legoptimálisabb ideje a gyermekkor, hiszen az idegi kapcsolatok ilyenkor "huzalozódnak" a leggyorsabban. A gyermekkorban elsajátított készségek és képességek hamarabb válnak praktikusan használható jártassággá, nem is beszélve arról, hogy ebben a korban hihetetlen sebességgel tanulunk. A digitális eszközök használatának legegyszerűbb és arra legalkalmasabb módja pedig a játék. 

Nem véletlen, hogy a tanításba is egyre több helyen vonják be a számítógépet, tabletet, vagy akár a mobiltelefont. Idővel azonban a feladat kinövi a játék kereteit. Már általános iskola felső tagozatában, sok esetben az internetes kutatómunka alapértelmezett része a házi feladat elkészítésének, illetve a kooperációs projektekben résztvevő tanulók is az interneten tartják egymással a kapcsolatot és osztják meg részeredményeiket egymással. Függetlenül a hordozófelülettől, tehát az eszköz éppúgy lehet egy desktop vagy laptop, mint tablet vagy mobiltelefon. 
Ez valójában semmiben sem különbözik attól, mint amikor egy munkahelyen egy adott projekten több alkalmazott dolgozik együtt egy projektvezetővel. Ennek fényében világos, hogy a digitális eszközök bevonása az oktatásba egy valóban használható tudást ad a gyermekek kezébe.

13+1 lehetőség, amit a gyermek a digitális eszköz használata közben megtanulhat:

1. Az eszköz/eszközök fizikai használatát,
2. Az eszköz/eszközök hardvereinek szoftvereinek, applikációinak használata, frissítése,
3. Megtanulja felismerni, hogy a különböző feladatokhoz milyen programokat kell használnia, hogy ezen programok használata milyen egyéb kiegészítő szoftvereket és applikációkat igényel, mikor, hogyan és honnan tudja ezeket legálisan letölteni, frissíteni, alkalmazni,
4. Megtanulja, hogy a saját hétköznapi életében hogyan tudja alkalmazni a digitális eszköz nyújtotta lehetőségeket: pl. riasztó, ébresztőóra, órarend, edzésnapló, diétásnapló (pl. cukorbeteg gyermek esetében), elemlámpa, "to do list", olvasás, memorizálás, emlékeztető és/vagy jegyzetkészítés,
5. A digitális eszközök egymás közti kommunikációjának lehetőségeit,
6. Kooperációs készséget az információk, adatok privát vagy "social media" alapú megosztásával, cseréjével,
7. Hagyományos-és felhő alapú dokumentumkészítést-és kezelést,
8. Gépelést,
9. Forrásanyag kutatást-és felhasználást,
10. A hiteles információkat tartalmazó források és az álhírek, "conteo"-k, hatásvadász bulvárinformációk közti különbséget felismerni,
11. Adat-és dokumentumkezelést-, tárolást-megosztást, ezek etikáját, lehetőségeit és szabályait,
12. Időgazdálkodást,
13. Képszerkesztési alapismereteket,

+1. Tervezést, tervszerű gondolkodást.

Ha jobban belegondolunk, a fentiek semmiben sem különböznek attól, amit egy felnőtt ember a felnőtt életében használ, vagy használni kénytelen akár a magánéletében, akár a munkahelyén, vagy vállalkozásában, cégében. 
A gyermekkorban ésszel és megfontolással, és természetesen a gyermek védelmében felügyelet mellett elsajátított digitális készségek olyan - a jövőre és az önálló, felnőtt életre nézvést pozitív - plusz támogatást nyújtanak, amit egy teljes kütyümegvonással operáló szülő minden igyekezete ellenére sem biztos, hogy meg tud adni a gyermekeinek. 

Tetszik, nem tetszik, a megvalósult science-fiction világában élünk. Olyan léptékben fejlődik az információs technológia - és ezzel együtt a társadalom és a munkaköri elvárások-, amelyhez mi, X-generációs szülők nem feltétlenül tudunk kellő ütemben alkalmazkodni. A gyermekeinknek viszont már alapértelmezett beállítás a számítógép, mobiltelefon, tablet és egyéb mobileszközök használata. Az ő felnőtt életüknek már szerves és elemi része lesz a digitális és információs technológia mindennapi használata.

Melyek azok a készségek és képességek, melyeket a digitális eszközök, illetve a digitális játékok fejleszthetnek?

Egy 2014-es, az Amerikai Játékok Lapja című újságban megjelent cikkben Adam Eischenbaum, Daphne Bavelier és C. Shawn Green kutatók a következő, a gyermekek készségeire vonatkozó tanulságot vonták le: a digitális eszközök használata, illetve a számítógépes-és konzoljátékok fejlesztik a gyermekek

• logikai-,
• olvasási-,
• figyelmi-,
• végrehajtási,
• szocializációs készségeit. 

Egy 2016-os, a hazai Játékoslét Kutatóközpont által végzett tanulmány is ellentmond annak, hogy a videójátékok csak agressziót, engedetlenséget, függésre való hajlamot váltanak ki a gyermekekből. A tanulmány legelső helyen a nyelvtanulást, ezen belül is az angol nyelv készségszintű elsajátítását és gyakorlati használatát említik pozitív hozadékként; az információs technológia és a játékok nyelve ugyanis az angol. 
A kutatóközpont tanulmánya szerint a megkérdezett gyermekek 80%-a állítja azt, hogy a szókincsét, a nyelvi fordulatokat, az élő, mai kifejezéseket nem az iskolában, hanem a játékok használatával sajátították el. 

A másik terület, ahol a digitális eszközök használata egyértelműen fejleszti a gyermek készségeit, az informatika. Persze vannak olyan gyermekek, akik megállnak az eszközök és a szoftverek felhasználói szintű alkalmazásánál, de tény, hogy azok a gyerekek, akik jobban átlátják az információs technológia működését, azok az elméleti alapoknál jóval többre is kíváncsiak lesznek. Keresni fogják azokat a lehetőségeket, ahol tudásukat és készségeiket, képességeiket gyakorolhatják, illetve kamatoztathatják. 

Szülőként az első és legfontosabb feladatunk az, hogy biztosítsuk gyermekeink számára az önálló életre való felkészülés lehetőségeit. Ez alól a digitális eszközök használata sem lehet kivétel!

Indexkép: pixabay - alphalight1