Nem csak az egészséges, minden szempontból szerencsésnek nevezhető ember érheti el a kitűzött céljait. A Down-szindróma sem lehet leküzdhetetlen akadály egy olyan nyílt és felvilágosult világban, ahol ezt a kromoszóma-rendellenességet is a helyén kezelik. Legalábbis az argentínai városban erről döntött a vezetőség egy Down-szindrómás óvónő alkalmazása esetében.
 

A Down-szindróma

A Down-szindróma (ismertebb, de kevésbé szakszerű nevén a Down-kór) egy veleszületett kromoszóma eltérés. Ez a 21. kromoszómapár hibás osztódásának következménye, ami középsúlyos, vagy enyhe értelmi fogyatékossággal jár. Előfordulhatnak testi rendellenességek is.
A Down-szindróma - bár befolyásolhatja a fizikai és mentális fejlődést - az értelmi és egyéb képességek terén, illetve a személyiségfejlődésben nagyon eltérő lehet. Enyhébb tünetek esetében, illetve a megfelelő fejlesztéseknek köszönhetően a betegek rendkívül jól beilleszkednek a társadalomba. Nagyon sok barátságos, nyíltszívű, érzékeny Down-szindrómás embert ismerhetünk meg azokban a magyar közösségekben is, ahol az ő munkavállalásuk elősegítésével és álmaik megvalósításával foglalkoznak.

Kire bízzuk a gyermekünket?

Noeliának nagy szerencséje volt, a Down-szindróma enyhe változata nem zavarja a munkájában, és egy egész város állt mellé.
Akadtak azért fenntartások az alkalmazásával kapcsolatban. Voltak, akik úgy vélték, nem felelős dolog egy óvodai csoportot rábízni valakire, akinek tanulási nehézségei vannak. Az óvónők, a szülők és a város polgármestere is mérlegelték a helyzetet.
Végül úgy határoztak, hogy nincs olyan ok, ami miatt Noelia ne taníthatná a kicsiknek az olvasáshoz vezető első lépéseket. Córdoba polgármestere pedig támogatta abban, hogy gyermekkori álma valóra váljon, s ő maga is pedagógus lehessen.
Az óvoda vezetőségét végül Noelia rendkívüli elszántsága, tettrekészsége és fiatal, vidám személyisége győzte meg a pályára való alkalmasságáról. Mindannyian úgy érezték, Noelia a legfontosabbat képes nyújtani a rá bízott gyermekek számára: a szeretetet!

A kolléganőjével közösen rájuk bízott csoportban egy Down-szindrómás kisfiú máris úgy érezheti, hogy az ő óvónénije a világon a legjobb, hiszen hasonlítanak egymásra, olyan, mint ő.

Példaértékű a Down-szindrómás óvónő hozzáállása

Noelia saját gyermekkori rossz tapasztalatai, emlékei ellenére döntött úgy, hogy pedagógus szeretne lenni. Őt magát "szörnyecskének" csúfolták, és felvételét akkor el is utasították egy intézménybe. Édesanyja még mindig könnyek között emlékszik vissza arra, amikor a lányát, mint “szörnyeteget” utasították el az óvodából. A 31 éves pedagógus ma már nevetve mesél erről:

"Olyan ez, mint egy mese, amit a gyerekeknek olvasok. Az az óvónő a szomorú „szörny”, aki nem tud semmit, nem jól csinálja a dolgokat. Én pedig a vidám „szörny” vagyok."

Noelia azt is elmesélte, hogy nagyon szereti a gyerekeket, jól érzi magát közöttük. Élvezi, hogy a szülők és a többi óvónő is elfogadták őt, az igazgatóság is elismeri a munkáját. Ő maga pedig tovább álmodozik: saját családot, gyermeket is szeretne, nemrég megismerkedett valakivel. Szabadidejében sokat olvas és imád táncolni.

Kitartásának, szorgalmának köszönhetően 2012-ben kezdte a munkát pedagógiai asszisztensként. Ma már teljes értékű pedagógus és boldogan játszik, mesél a rá bízott gyerekeknek.

"Jó lenne, ha a gyerekek minél több mesét hallgatnának. Megtanulnának figyelni, mert a társadalomban az embereknek tudniuk kell egymásra figyelni" – vallja a down-szindrómás pedagógus.

Más országokban is ritka, hogy Down-szindrómás személyek kiemelkedő sikert érnek el valamilyen szakmában. Argentinában egyelőre még abban sincs egyetértés, hogy óvodásként és iskolásként felvegyék-e őket a többségi intézményekbe. Noelia az első és egyetlen személy a térségben, aki Down-szindrómásként pedagógus lett. Ezzel vélhetően nem csak a dél-amerikai országban, hanem talán az egész világon példaértékű ritkaságnak számít.