A köznevelési törvényben ez áll:

A Nemzeti köznevelési törvény (Nkt.) 45. § (1) bekezdés szerint: "Magyarországon – az e törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.

(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti,legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését."

Általánosságban elmondható, hogy az iskolaérettségi vizsgálatokon minden gyermek megfelel, akinek nincs valamilyen tudott, kezelt betegsége, részképességzavara, mentális elmaradása. Ritka eset az, ha szociális éretlenség miatt visszatartanak egy gyermeket az óvodába. Ezekben az esetekben az óvodai és a szakértői véleményeket figyelembe kell venni, és lehetőség szerint az utolsó óvodai évben még több energiát fordítani a szükséges fejlesztésekre. Ilyenkor mondhatjuk, hogy szerencsés az a helyzet, hogy még egy év felkészülési idő rendelkezésre áll.

Az iskolaérettség kritériumáról egy korábbi cikkemben részletesen írtam!

Iskolaérett a gyermek. Maradjon vagy menjen?

A gyerek 6. életévében az óvónő döntheti el, hogy szerinte érett-e már a gyermek az iskola megkezdésére. Ha a szülő nem ért egyet a döntéssel, kezdeményezhet iskolaérettségi vizsgálatot, joga van a döntés ellen fellebbezni, kérhet évismétlést, de kérheti a gyermek korengedményes iskolába engedését is. A szakértői vélemény alapján az iskolaigazgató dönt, hogy beiskolázza- e a gyermeket.

Manapság kevesen kérvényezik a gyermek idő előtti beiskolázását. Ez köszönhető egyrészt annak a társadalmi vélekedésnek, hogy elfogadottabb, ha még egy évig óvodás, szabadabb, játékosabb a gyermek.

A legtöbb dilemmát éppen az okozza, ha a gyermek életkora és a képességei szerint iskolaérett, de mégis szeretnék, ha egy évig még az óvodában maradhatna. Sokan azzal érvelnek, hogy egy augusztusban 6. életévét betöltött gyermek még túl kicsi az iskolához, nem fogja magát jól érezni a 6,5-7 évesek között.

A kérdés jogos, és valóban nehéz a döntés. Az alábbiakban néhány mérlegelési elvet vetek fel, melyek mentén gondolkodhatnak. (Jó megoldást itt biztosan nem találnak. A körülmények minden esetben mások)

• Nagyon fontos az óvónők véleménye az iskolakezdésről. Az elmúlt években ők voltak a legtöbbet a gyermekkel, így ők képesek megítélni a teljesítményét, motivációját és szociális érettségét, melyek az iskolaérettség kritériumai.
• Amennyiben az óvónők véleménye nem egyértelmű, vagy a szülő megkérdőjelezi azt, szakértői vizsgálatra van szükség. Ha a szakértői vélemény alapján még egy év óvodai nevelésre van szükség, lehetőség szerint maradjon is. A túl hamar, éretlenül kezdett iskola számos későbbi kudarcélményhez vezet. Ezek komoly pszichés terhet rónak a gyermekre, és akár egy életre megkeserítik a tanulást.
• Érdemes mérlegelni, hány kisgyerek megy az óvodai csoportból iskolába. Ha a barátok többsége nem marad még egy évig, a gyermek kudarcosan élheti meg a halasztást.
• Sokan figyelembe veszik azt is, milyen lesz a leendő osztály összetétele, kik a pedagógusok stb. Ebben az esetben mérlegelni kell, mennyire etikus a döntés a környezet hozzáállásának függvényében.
• Megfontolandó az is, milyen feltételekkel maradhat az óvodában. Sok intézmény összevont csoportokat alakít ki a nagyoknak. Lehet, hogy változik az óvónő személye, de még az is előfordulhat, hogy kisebbekhez kerül a gyermek.
• Ha egy nagycsoportos óvodás iskolaérett, tudásszomja olthatatlan, akkor pusztán kényelmi szempontokból nem érdemes óvodában hagyni. A fejlődésben visszavetheti, ha kisebbekkel marad egy csoportban.
• Végül, de nem utolsó sorban: A gyermek véleménye is számít!! Lehet, hogy számára nagyobb kudarc a maradás, mint a szülő gondolná.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a cikkben szereplő szempontok minden esetben egyéni mérlegelés tárgyát képezik. Nincs két egyforma eset és körülmény, ezért konkrét választ senkitől nem kaphatnak mi lesz a jó vagy rossz döntés. Érdemes minél több ember véleményét figyelembe venni, aki ismerheti a körülményeket. A pedagógusokon és szakértőkön túl a csoporttársak, leendő osztálytársak, felsőbb évfolyamos diákok szüleinek a véleménye is fontos lehet a döntéshozatalban.

Fotó: David Castillo Dominici/FreeDigitalPhotos.net

betöltés...