Részlet a szülői egyesület leveléből:
„Az óvodai nevelési év szeptember 1-jétől, a következő év augusztus 31-éig tart, amely 244 nevelési napot jelent. Sok helyen ebből különböző hivatkozásokkal 40- 50 napot zárva tart az óvoda. Az óvodába járó gyermekek számára nincs előírva szünet, mint az iskolákban, sok óvoda mégis zárva tartja kapuit az őszi, tavaszi és nyári iskolai szünetek idején. Hivatkozási alap, hogy a törvény előírása szerint a pedagógus szabadságát az óvodákban a június 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, ha a szabadság nyáron nem adható ki, akkor a nevelési év többi részében kell ezt megoldani. De ez nem indok arra, hogy egész nyáron vagy szakaszosan zárva tartsák az óvodákat. Az óvodafenntartónak kell gondoskodnia a szabadságolások miatt távol lévő óvodapedagógusok helyettesítéséről. ” Az óvodákban nincs nyári szünet. Az óvoda - a szülők igénye alapján - egész évben folyamatosan működik. Az óvodát csak felújítási munkák idejére lehet részben vagy egészben zárva tartani. Ha az óvodapedagógus szabadságát nyáron veszi ki, akkor gondoskodni kell a helyettesítéséről, nem a gyermekeket kell utaztatni egy másik óvodába, rakni egyik helyről a másikra, mint egy krumpliszsákot.

A Gyermekvédelmi Törvény (Gyvt.) értelmében a gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

A dolgozó szülők nem ismerik azokat a lehetőségeket, amelyeket az állam biztosít számukra gyermekük elhelyezésére a nyári szünetben, vagy elhiszik, hogy a nyári szünetben kizárólag az ő feladatuk gondoskodni gyermekükről. Tévhit például az, hogy a pedagógusoknak van őszi, téli, tavasz nyári szünetük, csakúgy, mint a diákoknak.
A pedagógusok számára a nyári szünet tanítás nélküli munkanap. Az iskolákat a munkavállaló szülők igénye alapján nyitva kell tartani, biztosítani kell a tanulók felügyeletét, étkeztetését a szünetekben is.

A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető - nyári napközis otthonban vagy napközis táborban, de az önkormányzati fenntartók többsége pénzhiányra hivatkozva kevés férőhellyel vagy egyáltalán nem szervez ilyen táborokat. Nehézséget okoz, hogy a pedagógusok nem vállalnak munkát ezekben a táborokban. Ugyanakkor a szülő elhelyezheti gyermekét különböző magántáborokba heti 60-100 ezer forintért, ha meg tudja fizetni. Állítólag a kollégiumok munkarendjét is úgy kell meghatározni, hogy a tanuló elhatározása szerint rendszeresen hazalátogathasson, de a hazautazás tanítási évben - beleértve az évközi szünetek idejét is - nem lehet kötelező. Nem lehet hazaküldeni a kollégiumból a gyerekeket nyári szünetben sem azért, hogy busás haszonért szállodaként működtessék a jól felszerelt intézményeket.

 Önkormányzati feladat az iskolai napközis ellátásban nem részesülő, különösen a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év feletti gyermekek számára nyújtott nappali felügyelet, foglalkoztatás - sport- és egyéb klubfoglalkozás, illetve játszótér, játéktár, játszóház keretében - és az étkeztetés biztosítása is. (Gyvt. 41. §).

Nyilván az az optimális, ha a kicsi vagy nagy gyerek a családtagokkal tölti a vakáció napjait. De nagyon sok szülő különböző okok miatt ezt nem engedheti meg magának, illetve a családjának. Egybevetve az egyesület levelét és a napi szomorú tapasztalatokat nem kell csodálkozni azon, hogy ijesztően sok a csellengő, veszélyeztetett gyermek a nyári szünetben.