Jogosítvány vagy vezetni tudás?

Kezdjük ott, ami mindennek a kiindulópontja. Vagyis, hogy egy fiatal vezetni szeretne megtanulni, vagy csak jogosítványt szeretne szerezni. Köves Szilárd vezetéstechnikai oktató gyakran találkozik utóbbi esetekkel. Amikor például a szülő szeretné, hogy jogosítványt szerezzen a gyereke, mert úgy gondolja, hogy a későbbiekben ez fontos lehet számára. A költségeket is állja, a fiatal azonban mégis alulmotivált, hiszen nem vezetni szeretne megtanulni.

”Tudatosítani kell azt is magában, hogy abban a pillanatban hogy jogosítvánnyal vezet, vagyis kezében van a vezetői engedélye, nincs olyan hogy én kezdő vagyok, mert rá pontosan ugyanazok a szabályok és normák vonatkoznak erkölcsileg és jogilag is, mint arra, aki már több 10 éve vezet. Úgyhogy ez nem játék. Viszont egy nagyon szép dolog a saját önmegvalósítása és a lehetőségei felé. Egy diplomával, egy nyelvvel, egy számítógép ismerettel és egy jogosítvánnyal nyitva van előtte a világ.”

Az autóvezetéssel járó felelősség fejben dől el

Pexels képe a Pixabay-en

A szakértő szerint a tizenévesek döntő többsége könnyen formálható, könnyen tanítható.

”Van nagyon érett gondolkodású tizenéves és nagyon infantilis 30-as is. A felelősség kérdése fejben dől el. Minél idősebb valaki, annál érettebb gondolkodású, viszont nehezebben formálható, mert sokkal kialakultabb személyiség, ezért 30 év felett már nehezebb tanítani.” – árulja el az oktató.

Hozzáteszi, hogy a korábban említett motiváción kívül kreativitásra és jó mozgáskoordinációra van szükség ahhoz, hogy valaki elsajátíthassa a vezetési képességeket.

Mit, mikor lehet legkorábban elkezdeni?

Köves Szilárd vezetéstechnikai oktató a Családinetnek elmondta, hogy

• KRESZ tanfolyamra 16,5 évesen lehet beiskolázni
• elméletből, vagyis KRESZ-ből 16 év 9 hónaposan lehet vizsgázni
• gyakorlatból, vagyis autóvezetésből pedig a betöltött 17. életévében vizsgázhat először.

Hozzátette, hogy alapfokú iskolai végzettség, minimum 8 általános szükséges, továbbá egy orvosi alkalmasságit is csináltatni kell, mielőtt elkezdi valaki a tanfolyamot. Választani kell egy autósiskolát is, ahová beiratkozik. A szerződést csak nagykorú írhatja alá.

Elméleti oktatás: KRESZ tanfolyam

”A KRESZ tanfolyamot tanteremben és e-learning-en is végezheti. A tantermi oktatás 28 órából áll, mindegyik órán részt kell venni. Ha ugyanis hiányzik és nem pótolja, akkor érvénytelen a jogosítvány. Az e-learninget pedig akkor csinálhatja, amikor erre ideje van, a gép ellenőrzi hogy hogyan halad, és amikor a megfelelő időt eltöltötte és a megfelelő százalékot elérte akkor tud jelentkezni a vizsgára.” – mondja a vezetéstechnikai oktató.

Hangsúlyozza, hogyha a tanuló elvégezte a KRESZ tanfolyamot, akkor kap egy vizsgaidőpontot, amin meg kell jelennie, vinnie kell a személyi igazolványát, már meglévő vezetői engedélyét, ha rendelkezik ilyennel, továbbá a legmagasabb iskolai végzettségét bizonyító okmányát.

”Az első KRESZ vizsgának 9 hónapon belül kell meglennie, az első sikeresnek 1 éven belül, sikeres elméleti vizsgától számított 2 éve van, hogy a gyakorlatot, az autóvezetést is befejezze. Ha bármelyiket elbukja, akkor az egész folyamatot elölről kell kezdenie.” – hívja fel a figyelmet az oktató.

Gyakorlati oktatás: autóvezetés

Peter Fazekas fotója a Pexels oldaláról

Köves Szilárd a Családinetnek elmondta, hogy jelenleg rengeteg a tanuló és hihetetlenül kevés az oktató. Éppen ezért a sikeres KRESZ vizsgától számítva minimum 2-3 hónap, mire oktatóhoz kerül a tanuló.

”A gyakorlati oktatás két részre oszlik: van egy úgynevezett alapoktatás, és van egy főoktatás. Az alapoktatás a rutinképzést jelenti, ide tartoznak a parkolások, tolatások, ez egy zártpályás képzés, de kisforgalmú helyen és időszakban közúton is végrehajtható. Ennek az időtartama 9 óra.” – árulja el a vezetéstechnikai oktató. 

Kiemeli, hogy főoktatásban, egy nap maximum 4 órát (2x2 órát) vezethet a tanuló, de ezt is csak úgy, ha a kettő között legalább 1 óra szünetet tartanak. Összesen minimum 30 autóvezetési órát kell venni és 580 km-t kell vezetni.

”Ebben van 2 óra éjszakai autóvezetés, 4 óra országúti autóvezetés, a többi 14 óra városi autóvezetés, így összesen 29 óra, és a 30. óra a vizsgaóra. Ez alatt kellene 580 km-t levezetni, ami Budapesten lehetetlen.”

Jackson David fotója a Pexels oldaláról

Ráadásul, mint mondja, egy átlagképességű embernek nem 30, hanem sokkal inkább 45-50 autóvezetés órára van szüksége, hogy megszerezze a jogosítványát. 

”5 sikertelen forgalmi vizsga után egy pszichológiai alkalmassági vizsgára kell mennie, hogy megnézzék, hogy egyáltalán alkalmas-e autóvezetésre. Ha sikerült, akkor utána annyit vizsgázhat, amennyit akar, és amennyi belefér a 2 évébe.” – hangsúlyozza az oktató.

Elsősegély

A jogosítvány megszerzéséhez sikeres elsősegély vizsgára is szükség van, vizsgázni a Vöröskeresztnél lehet, ha ezen megfelelt, akkor kaphatja meg a tanuló a vezetői engedélyt.

400 ezer forint alatt nincs jogosítvány

Tobi fotója a Pexels oldaláról

A vezetéstechnikai oktató azt mondja, hogy az ár természetesen piac és marketingfüggő, de véleménye szerint 400-450 ezer Ft alatt most nem megszerezhető a jogosítvány.

”És akkor csak alapórával számoltunk. Szabadáras hogy ki mennyiért adja az elméletet és az is, hogy egy órát mennyiért vállal, de az átlag 6 és 9 ezer Ft között van. Ehhez jönnek még a vizsgadíjak, orvosi vizsgálat, stb.”

Vizsgázás fiatalként

A szakértő szerint a vizsgaszituációt még egy felnőtt is rosszul tűri, a fiatalok pedig még inkább.

”Nagyon sok fiatal életében először találkozik azzal, hogy tizedmásodpercek alatt felelős döntéseket kell hoznia és ez nem arról szól, hogy majd kijavítom, mert mondjuk kaptam egy rosszabb jegyet, hanem ez komoly felelősséggel jár. A fiatalok tartanak magától a vizsgahelyzettől, legyen szó KRESZ vizsgáról, vagy a későbbi autóvezetés vizsgáról. 100-ból 95 embernek pedig ez nem fokozza, hanem leveszi a teljesítményét. Én 13 évig vizsgáztattam, sok olyan vizsga volt, hogy elizgulta a tanuló, de nem lehet elnézni azokat a hibákat, hogy például rosszul vált sávot vagy nem áll meg a gyalogosnak.” – mondja a szakértő.

Nem a legkezdőbb vezetők okozzák a legtöbb balesetet

Joshua Santos fotója a Pexels oldaláról

Az oktató azt mondja, hogy a baleseti statisztikák azt mutatják, hogy nem a legkezdőbb vezetők okozzák a legtöbb balesetet. Hanem olyanok, akik technikailag már kiválóan vezetik az autót, de közlekedési érzékük, logikájuk, előrelátásuk még vagy már nem elég jó, viszont már bevállalósabbak. Mint mondja, akkor történnek balesetek. A kezdők még óvatosabbak, mindenre odafigyelnek, később ez lazulhat, előkerül a telefon, nem figyel oda, stb.

”Én még nem láttam olyan oktatót, aki azt tanította volna, hogy index nélkül válts sávot, ne állj meg a gyalogosátkelőhely előtt, menj át a piroson, vagy, hogy a 30-as táblánál 60-al tessék menni. A gyorshajtás, elsőbbség meg nem adása a leggyakoribb ok, ami miatt baleset történik. Ez pedig inkább a gyakorlottak, nem a kezdők jellemző balesetezése.”

Indexkép: JESHOOTS.com fotója a Pexels oldaláról