"A matek egyébként is egy mumustantárgy, a dolgozatoktól való stresszelésnek még negatívabb a hatása van. De ha tudják a diákok, hogy nincs tétje, hanem nyugodtan kísérletezhetnek, van egy csomó lehetőségük arra, hogy pontokat gyűjtsenek, akkor ez a negatív stressz el tud múlni", magyarázza Barbarics Márta a pontrendszer lényegét.

Barbarics Márta, a még csak négy éve a pályán levő tanárnő folyton keresi az újításokat, digitális innovációkat, amivel motiválttá teheti a diákjait. A Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Szakgimnáziumban járunk, hogy megtudjuk hogyan lehet a rettegett matekórákat élvezetessé tenni.

A matematika tanárnő egyetemista korában egy konferencián hallott a gamifikációról, ami nagyon megtetszett neki, ugyanis sosem értett egyet azzal, hogy például valakinek az irodalomtudását jeggyel osztályozzák.
A gamifikáció lényege, hogy játékos elemeket használnak egy alapvetően nem játékra szánt környezetben. Ennek rengeteg területe van, az egyik alfaja a pontrendszer, amit Barbarics Márta is alkalmaz. Ez úgy működik, hogy a diákok az egyes témákon belül pontokat gyűjthetnek órai munkával, házi feladatokkal, "mini pontgyűjtő akcióval (vagyis előre megbeszélt röpdolgozattal). Mivel törvény írja elő, hogy jegyet kell adni, ezért az egyes témák végén írnak egy témazáró dolgozatot, amire szintén pontokat kapnak, és ebből meg az adott hónapban összegyűjtött pontjaikból tevődik össze egy jegy.

Fotók: Magócsi Márton

"Ha van egy témakör, akkor az elején feladok egy házi feladatot, és aki jól csinálta, az kap rá egy pontot, az órai eleji dolgozatnál is lehet 1-2 pontot összeszedni. Na most, ha valaki nem írja meg a dolgozatot vagy a házi feladatot, akkor nem történik semmi, csak nem gyűjt pontot”, mondja.

A diákoknak egy témakör alatt, ami nagyjából egy hónap, húsz pontot kell összeszedniük, a témazáró dolgozat is tíz pontot ér. Ezen felül lehet mesterpontokat gyűjteni, amiért különféle jutalmak járnak: segítségkártya a következő dolgozatnál, határidő kérése egy házira, a tanárnő sütije, fagyizás, pizzázás.

A 11. osztály angol nyelvű matekórájára megyünk be, ahol ma csapatmunkában kell dolgozni, de ahhoz, hogy a diákok együtt dolgozhassanak, előbb matematikai feladatok alapján meg kell találniuk a csapattársaikat. A diákok cetliket húznak a tanárnő kezéből, amikre vagy egy egyenlet, vagy egy koordináta rendszerben ábrázolt egyenes, esetleg vektorok és pontok vannak felírva. A diákok hosszas tanakodásba kezdenek, van olyan, aki a füzetébe jegyzetel, és olyan is, aki társaitól várja a segítséget. Miután sikerült mindenkinek megtalálnia a maga kis csoportját, csapatneveket kell kitalálniuk, amit a tanárnő felír a táblára. Ezek alá gyűlnek a strigulák, három strigula pedig egy pontot jelent a csapat minden tagjának. A diákok egyesével rohangálnak ki a tanárnőhöz, hogy leellenőriztessék, jó-e a megoldás.

Fotó: Magócsi Márton

A diákok azt mesélik, hogy szeretik a pontrendszert, és nem annyira nehéz elég pontot összegyűjteni a négyesért vagy az ötösért. Ők azokat a témaköröket szeretik, ahol több feladatot kell csinálni ugyanazért a pontért, mint egy kevesebb feladatból álló témánál, mert így nincs olyan, hogy valaki egy nap alatt összecsapja, és megvan a jegye, hanem végig kell melózni a hónapot.

Barbarics Márta viszont azt meséli, hogy vannak olyan diákok, akik morognak, mert annyira jó képességűek, hogy korábban egész évben nem kellett szinte tanulniuk, mert kirázták a kisujjukból, a pontrendszernél viszont ez nem működik. Ennek ellenére rugalmas a rendszer, ha valaki a hagyományos oktatás híve, akkor, ha jól megírja a témazárót, nem kell túl sokat lapátolnia a jó jegyért.

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mi a különbség a gamifikációs pontrendszer és a mezei pirospont osztás között. Legfőképpen az, hogy a pirospontok mellett a hagyományos oktatásban a gyerekek folyamatosan kapnak mellette jegyeket, írnak röpdolgozatokat, illetve sokszor feketepont is jár. Barbarics Márta szerint ez a legjobb benne, hogy nincs pontlevonás, csak annyi történik, hogy a diák nem halad előre.

"Egyszer voltak magatartásproblémák a csoportban, és ott bevezettem a mínusz pontot, de rettenetesen visszaütött a dolog, ott nagyon nem működött, és azóta is hallgatom a csoporttól. Az egész módszeremnek az a lényege, hogy én pozitívan motiválom őket. És akkor rájöttem, hogy én most pont azt csinálom, amit nem akartam csinálni”, emlékszik vissza a tanárnő.
 

Minden, ami a diákok digitális világához passzol

A gamifikáció nemcsak az állandó osztályzás kikerüléséből áll, Barbarics Márta szívesen kísérletezik az oktatást segítő applikációkkal, folyamatosan figyeli az újabbakat. Azokban az osztályokban, ahol nincs akkora szintkülönbség, a diákok versenyezhetnek is egymással, az elért pontjaikat pedig különböző avatarok jelzik. Például a Star Wars különböző karakterei mutatják a szinteket.

Fotók: Magócsi Márton

A tanárnő egy másik applikáció segítségével egy virtuális osztálytermet is létrehozott, ahol a diákok látják a pontjaikat, feladatokat oldhatnak meg, amikért pontok járnak. Olyan gyakorló feladatokat tartalmazó applikáció is van, ami úgy teszi fel a kérdéseket, mintha a Legyen Ön is milliomos játékban ülnénk Vágó Istvánnal szemben. Barbarics Márta szerint ezt nagyon élvezik a gyerekek, igyekszik mindig olyan újításokat bevinni az órára, ami a diákok digitális világához passzol.

Barbarics Márta angolt is tanít az iskolában, ahol szintén alkalmazza ezeket az eszközöket, de szerinte ott sokkal egyszerűbb, mert nem olyan kötött a tananyag, a diákjai bármiből írhatnak beadandót, akár a kedvenc videójátékukról is.

"Én abszolút hiszek abban, hogy a motivációt kell megtalálni, azt, amit a gyerek szeret csinálni. Matekból ez korlátoltabb, mert ott fix a tananyag, ezért legalább abban hagyjunk szabadságot, hogy hogyan akarja megoldani azt a feladatot. Azt látom, hogy sokszor ez már elég is a motivációhoz", meséli a tanárnő.
 

Az életben nincs szükség a másodfokú egyenlet képletére

Barbarics Márta folyamatosan keresi az alternatív pedagógiai módszereket, ezért is vesz rész egy, az MTA pályázatán nyert kutatásban, a kísérleti felfedeztető matematika oktatásban (amelyről már mi is írtunk korábban). A módszer lényege, hogy képletek bemagoltatása helyett a diákoknak maguknak kell rájönniük az egyes összefüggésekre. Ez egy 30-40 éves technika, de egészen idáig csak a tehetséggondozásban, például a matekolimpikonoknál alkalmazták. Most szeretnék kipróbálni, hogy működik-e a közoktatásban.

Fotók: Magócsi Márton

"Szerintem erről kellene szólnia a matematika oktatásnak. Az életben nem a másodfokú egyenlet megoldóképletét kell tudnod, mert azt nyilván soha nem kell. Az a lényeg, hogy te hogyan fejlesztetted vele az agyadat, az, hogy te erre magadtól jöttél rá. Így máris van értelme, és ráadásul sokkal élvezetesebb is", magyarázza lelkesen a tanárnő.

Barbarics Márta a most 9.-es osztály egyik felén kísérletez, akik a szülők beleegyezésével vállalták, hogy a gyerekeik más módszerekkel tanuljanak. A tanmenetet gyakorlatilag kidobták a kukába, és most azon ügyködnek, hogy megtanuljanak gondolkodni a gyerekek.

A kísérleti csoportba nagyon eltérő tudású diákok kerültek, az pedig hatalmas kihívást jelent Barbarics Mártának, hogy differenciálni tudja őket. Mindenkinek más mennyiségű idő kell arra, hogy egy-egy összefüggésre rájöjjön, de a tanárnő szerint a középiskolában elvárt matematikai anyagot mindenki meg tudja csinálni.

Fotó: Magócsi Márton

Az értékelésnél ugyanúgy a gamifikációs módszerek játszanak, ezért egy újabb stresszfaktor kerül le a gyerekekről.

"Ha eleinte nem is megy valakinek, akkor is küzd azért, hogy rájöjjön. Nem akarom, hogy azt érezzék, hogy a tanárnőnek kellett megmondania a megfejtést, mert én nem jöttem rá. Inkább hagyok több időt, maximum egy pici segítséget adok, hogy milyen irányba menjen tovább", mondja.

A módszer megalkotói abban bíznak, hogy - noha másféle feladatokkal fejlesztik a gondolkodásuk -, az érettségire könnyen fel fognak tudni készülni, mert pontosan érteni fogják a hátterét, nemcsak a képletet.

Az iskola vezetősége nyitott Barbarics Márta ötleteire, a tanárnő nem is tudná elképzelni, hogy más szemléletű iskolában tanítson. A fiatal tanárnő nem gondolja, hogy ő képes lesz majd elterjeszteni az egész országban az újra való nyitottságot, de szerinte a digitális világ, amiben élünk, ki fogja kényszeríteni.

Indexkép: Magócsi Márton
Forrás: abcug.hu