Tartsuk a lépést, mert hihetetlenül gyorsan tanulnak!

Az említett családi délutánon, legnagyobb meglepetésemre a négy éves unokaöcsém a kezébe vette az anyukája telefonját, feloldotta a zárat, és el is indított egy játékot. Az ő korosztályuk egyszerűen annyira gyorsan alkalmazza az újonnan elsajátított tudást, hogy elég egyszer ellesniük a szülőktől a készülék működtetését, és máris le tudják azt utánozni. Azzal persze nincs baj, ha kontrollált környezetben, felügyelet mellett megengedjük a kicsiknek, hogy néha játszanak valami nekik megfelelő játékkal, amely esetleg valamilyen készséget is fejleszt, vagy hogy mesét nézzenek, ugyanakkor mindig a szülőnek kell ilyenkor kezelni az eszközt, hogy biztosan csak azt nyissák meg, amit ők megengednek.

Ezen segíthet, ha nem elérhető közelségben tartjuk az eszközeinket, és nehezebb jelszóval vagy biometrikus azonosítással védjük azokat.

Ugyanúgy kell rá vigyázni, mint az utcán!

Ahogy a gyermekek elkezdik az iskolát, egyre többet fognak elektronikus eszközökkel találkozni. Az elmúlt években otthonra és online platformokra kényszerült oktatás rávilágított arra, hogy mennyi problémát vet fel a fiatal gyermekek számítógép-, és főleg internethasználata. Ha a tanáraikkal és társaikkal való kommunikáció is teljes mértékben az online világba költözik, akkor az internetelérés elengedhetetlen ehhez. Ezen a ponton azonban felmerül, hogy így gyakorlatilag bármihez hozzáférhet, számára káros vagy fenyegető tartalmakhoz is, illetve rendszeres közösségimédia-fogyasztóvá válik.
Bár az ezekhez a felületekhez való csatlakozás korhatárhoz kötött, a gyerekek ezt könnyen ki tudják kerülni, így érdemes odafigyelni erre is. Szülőként talán ekkor gondolkodunk el először azon, hogy miként tudhatnánk gyermekünket biztonságban, ha egyedül internetezik, amikor még otthonról sem feltétlenül engedjük el kíséret nélkül.

Erre a dilemmára adhatnak technikai választ a különböző gyerekzár- vagy szűrőszoftverek, amelyeket a legtöbb számítógépes biztonsági szolgáltatónál beszerezhetünk különböző ingyenes és fizetős konstrukciókban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ajánlása szerint olyat érdemes választani,
amely az alábbi funkciókat képes betölteni:

• tájékoztatja a szülőket a gyermekek által felkeresett weboldalakról,
• elemzéseket szolgáltat a gyermekek közösségimédia-használati mintáiról,
• összegyűjti a használt keresőkifejezéseket,
• megakadályozza, hogy a gyerekek kiadják a személyes adataikat,
• lehetőséget adnak időkorlát beállítására,
• értesít, ha a gyermekek letiltott weboldalakhoz próbálnak hozzáférni,

mindezt pedig egy összekapcsolt szülői alkalmazásban bárhonnan tudjuk a telefonunkról figyelni.

Beszélgessünk velük a saját nyelvükön!

A gyermekvédelmi szűrőeszközök nagyon hasznosak lehetnek, hogy technikai oldalról támogassák ezt a folyamatot, ugyanakkor elengedhetetlen mindig a koruknak megfelelően, a saját szintjükön megértetni a gyermekekkel, hogy miért van erre szükség, hogy véletlenül se úgy éljék meg, hogy a szülők kémkednek utánuk, vagy nem hagynak nekik semmi privátszférát. Először is alakítsunk ki egy olyan otthoni környezetet, amelyben bármikor, bármivel kapcsolatban mernek a szülőkhöz fordulni tanácsért vagy segítségért. Soha ne szidjuk le őket azért, amit kérdeznek, vagy amit az interneten megkerestek! Emiatt könnyen elveszítenék ezt a bizalmat, és ha titkolózni kezdenek, előfordulhat, hogy nem vesszük észre, ha valami komolyabb bántja őket. Éppen ezért legyünk mindig nyitottak a beszélgetésre, és számukra is befogadható érvekkel győzzük meg őket arról, hogy mindez az ő biztonságukért van. Vegyünk komolyan minden kérdést és minden kisebb felmerülő problémát, és próbáljuk azokat együtt megoldani!

Állítsunk fel közösen szabályokat!

A szülők is megnyugodhatnak, és a gyerekek is könnyebben tartják be az otthoni internetes házirendet, ha a szabályokat együtt fektették le.

Állapodjunk meg közösen a napi képernyőidőben, amit internetezéssel tölthetnek annak függvényében, hogy mennyi időt vesz el esetleg a házi feladat, vagy iskolai kutatómunka, amihez a világhálón keresgélnek, vagy hogy éppen több időt szeretnének egy kis játékra. Adjunk teret annak, hogy elmagyarázzák, hogy mire van éppen szükségük, mivel szeretnék tölteni az online idejüket!

Értessük meg velük, hogy hogyan működnek a különböző közösségi platformok, az ott terjedő manipulált képek, álhírek. Ne várjuk meg, amíg ezek esetleges negatív hatást gyakorolnak az énképükre, a hangulatukra vagy az értékrendjükre!

Tanítsuk meg nekik azt is, hogy nem szabad óvatlanul beszélgetést kezdeményezni idegenekkel a világhálón, és az azonosításukra alkalmas személyes adatokat kiadni, esetleg őket ábrázoló fényképeket küldeni, vagy nyilvánosan megosztani! Ezen kívül például az e-mail címüket se adják meg és ne regisztráljanak semmilyen oldalra egyedül, nehogy adathalászatnak essenek áldozatul!

Tanuljunk együtt!

Azon szülők számára, akik még nem ebben a közegben nőttek fel, és a munkájuk során sem gyakran használják a számítógépet, szintén tartogathat újdonságokat az online világ. A fiatalok számára azonban mindez természetes, gyakran már felső tagozatban elvárás, hogy utána tudjanak nézni valaminek, prezentációt készítsenek egy órára, vagy online könyvtárban keressenek könyveket. Tanuljuk meg és mutassuk meg a gyerekeknek azt a rengeteg előnyt, amit az internet nyújthat, ha megfelelően használjuk, így egy fontos eszközt adhatunk a kezükbe.

Forrás: Rackhost.hu

Nyitókép: pexels.com

betöltés...