Madarasi Anna az MTI kérésére ismertette: az úgynevezett idehozatali ügyek száma, vagyis amikor a gyermeket jogellenesen Magyarországra hozták, idén az első félévben 11 volt, miközben tavaly egész évben 12, 2012-ben pedig mindössze 10 ilyen eljárás volt. Háromból két esetben az anya követ el jogellenes gyermekelvitelt, és az elkövetők egy-két kivételtől eltekintve magyar állampolgárok.

Beszámolt arról is, hogy az Európai Unióban mintegy 122 millió házasságot tartanak nyilván, ezekből 16 millió nemzetközi házasság. Az unión belül évente 2,2 millió házasságkötés mellett a bontóperek száma meghaladja az 1 milliót, vagyis majdnem minden második házasságra jut egy bontóper. Hozzátette: a házassági perek gyakori járulékos kérdése a szülői felügyeleti jog és a kapcsolattartás rendezése.

Madarasi Anna hangsúlyozta: a Fővárosi Törvényszék számára azért is különösen fontos ez a téma, mert a gyermek jogellenes Magyarországra hozatala esetén lefolytatandó eljárásra kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes, másodfokú bíróságként pedig a törvényszék jár el ezekben az ügyekben.

Határon átnyúló családjogi ügyekben elsődlegesen az szokott felmerülni kérdésként, hogy mely állam bírósága jogosult eljárni - mondta Madarasi Anna. Hozzátette: az unión belül annak a tagállamnak a bíróságai járhatnak el, amelynek a területén van a gyermek szokásos tartózkodási helye. Ennek megállapítása nem mindig egyszerű, gyakran előfordul, hogy a gyermek két országhoz is kötődik, például mindkét országban vannak iratai, van bejelentett lakcíme, háziorvosa.

Ha a magyar bíróság megállapítja, hogy az ügyben eljárhat, akkor ezt polgári törvénykönyv szabályai szerint teszi meg, amely rögzíti, hogy egy gyermek huzamos ideig csak mindkét szülő egyetértésével tartózkodhat külföldön. Hangsúlyozta: az, hogy a bíróság valakit feljogosít a szülői felügyeleti jog gyakorlására, még nem jelenti azt, hogy a másik hozzájárulása nélkül külföldre költözhet a gyermekkel.

Az új polgári törvénykönyv rendelkezik arról is, hogy a kapcsolattartás joga kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is. Ez azt jelenti, hogy például iskolai szünetben a gyermek külföldi nyaralásához két magyar állampolgárságú szülő esetében már nem szükséges a másik szülő engedélye.

A jogellenes gyermekelviteli ügyekről szólva elmondta: azok kétirányúak, az egyik irány, amikor valamelyik szülő Magyarországról külföldre viszi a gyermeket, illetve ott visszatartja. Ezekben az ügyekben annak az országnak a hatósága jogosult eljárni, ahová a gyermeket jogellenesen elvitték. Az itthon maradt szülő a jogellenes elviteltől számított egy éven belül terjeszthet elő kérelmet az igazságügyi tárca nemzetközi magánjogi főosztályához, ezt továbbítják az illetékes ország hatóságához.

A jogellenes elviteli ügyek másik iránya, amikor a gyermeket Magyarországra hozzák, ezekben az ügyekben illetékes a PKKB. Madarasi Anna ismertette: külföldön dolgozó magyar állampolgárok nagy számban létesítettek élettársi kapcsolatot, kötöttek házasságot, amelyből gyermekük született. Az életviszonyok megváltozásával, a párkapcsolatok meglazulása, megszűnése miatt jellemzően az anya tér vissza a kiskorú gyermekkel Magyarországra úgy, hogy erről nem egyeztetett az apával.

Az eljárások kiindulópontja, hogy a jogellenes elvitel vagy visszatartás súlyosan sérti a gyermek érdekeit, ezért a jogszabályok lehetővé teszik, hogy a legrövidebb időn belül vissza lehessen vinni a szokásos tartózkodási helyére. Magyarországon az eljárás időtartama hat hét, ezért a bírák általában a heti szokásos tárgyalási napjaikon felül tárgyalják ezeket az ügyeket.

Madarasi Anna közölte, bár a szabályozás elsődleges célja az, hogy a gyermeket haladéktalanul visszavigyék, a bíróságoknak lehetőségük van arra, hogy egyedi és kellően indokolt esetekben elutasítsák a visszavitelt. Ilyen megtagadási ok lehet az is, ha a gyermek kellően érett, és befolyásolásmentesen el tudja mondani, hogy ellenzi a visszavitelét.

Az elmúlt öt év tapasztalatai alapján a PKKB azonos arányban rendeli el a visszavitelt, illetve tagadja meg azt - mondta.

Madarasi Anna felhívta a figyelmet arra, hogy a szülői felügyeleti jogot külön eljárásban kell rendezni. Ha a két eljárás egyszerre van folyamatban, akkor a jogellenes elviteli eljárás befejezéséig nem rendezhető a szülői felügyeleti jog.

Forrás: MTI
Fotó: Olichel/pixabay