Múltunk a jövő
Ezek a kérdések egyre gyakrabban merülnek fel. Közben nem kívánunk szembenézni azzal a ténnyel, hogy bár életünket szüleink alapozzák meg, annak minősége saját életvezetési szokásunktól függ. Jellemünk, hajlamaink, fizikai külsőnk, értékeink és hibáink gyermekkorunkban, sőt, már létezésünk első pillanatától kialakulnak. Ezek a későbbiekben fejlődhetnek, tökéletesedhetnek, de alapvetően már meghatározottak.
Szép új világ(?)
A genetika mindent eldönt - vallják sokan. De vajon igazuk van-e? Mi a meghatározóbb, a genetika, vagy az életvitel? A szülés maga egy természetes folyamat - mondják. De vajon milyen közel vagy távol állunk ma már a természettől? Minden megtanulható! - vélik mások. De mikor és mivel kell kezdeni a tanulást, mikor és mit kell feltétlenül elsajátítani? Hibás életvezetésünk mennyire befolyásolhatja gyermekünk fejlődését? Miből ismerhető fel ez a hiba?
Megannyi kérdés, ami egyre ritkábban merül fel gyermekvállalás előtt. Az élvezetek és a kényelem vezérelte "nonstop" társadalmunk számára az üzlet a fontos, és egyre inkább nem kíván ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. Mindannyian jobban, boldogabban szeretnénk élni, miközben az idő követelménye az, hogy egyre intelligensebbek, energikusabbak, alkotóbbak legyünk. Közben kapcsolataink felszínessé válnak, egészségi állapotunk pedig egyre romlik életmódunkkal együtt járó terhelések következményeként.
A gyors karrier, egy jól felépített egzisztencia reménye és a környezet hatásai a fiatalok gyermekvállalási kedvének drasztikus visszaeséséhez vezetett. Míg korábban a nők 20-24 éves korukban kötöttek házasságot, ma 25-30 évesen gondolnak családalapításra. Ennek következtében nem csak a "termékenység" csökken, hanem a kismamák is egyre "idősebbek" lesznek.
Minden megpróbáltatással és fájdalommal járó jelenséget tőlünk függetlenként kezelünk, és átruháznánk másokra, hogy oldják meg helyettünk. Ma már az egészségügyre bízunk olyan feladatokat is, amelyekkel korábban soha nem foglalkozott, mint például inkább a külső megjelenés körébe tartozó esztétikai hibáink eltüntetése.
Nem tagadhatjuk, mára az egészségvédelem is komoly üzletté vált. Egész iparágak élnek meg ebből, és egyre többen igyekeznek csatlakozni, hogy kiszakíthassák a saját kis szeletüket ebből a piacból. Teszik ezt anélkül, hogy ők maguk egyáltalán keresnék a választ a kérdésekre. Így aztán egyre inkább a hangzatos ígéretek bűvkörében élünk, és a sikertelenség ellenére sem merül fel bennünk, hogy problémáink nagy részét önmagunknak kell megoldani, vagy legalábbis tevőlegesen részt kell vennünk benne.
Meddő a próbálkozás
Azt senki nem vitatja, hogy egy új élet létrejöttekor nem számíthat semmi más, mint a leendő gyermek egészsége és boldogsága. De mit teszünk mi magunk ennek érdekében?
Miért pont a fejlett társadalmakban nő világszerte a meddőség aránya? És miért pont a leginkább az iskolázott, karriert építő rétegek esetében?
Valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy egy fiatal szervezet egy ideig sok mindent kibír anélkül, hogy a betegség tünetei jelentkeznének. A természet törvényei azonban megváltoztathatatlanok. Mire az oly divatos szingli társadalom meggondolja magát, és gyermek vállalásával tenné életét teljessé, addigra életvitelének pecsétjét már egészségén viseli. A tanulmányok befejezése, a karrier elkezdése után 30-35 éves lesz egy nő, mire a szülésre gondol, miközben húszas évei végére reprodukciós képessége már rohamosan csökken! S mivel 35 év fölött már csak korlátozott(?) idő áll rendelkezésére a menopauzáig, kezdődik a versenyfutás az idővel.
A meddőség világszerte egyre növekvő arányban előforduló probléma. Pedig nagyon sokszor nincs is fogamzást kizáró ok, csak gátló tényezők! Amerikában a párok 20%-a, nálunk 14%-a hiába szeretne gyermeket. S mivel az érintettek többsége a meddőséget betegségként éli meg, orvoshoz fordulnak. Szinte biztos, hogy az orvos talál is valamilyen betegséget vagy elváltozást. Az életvezetési és táplálkozási hibák, amelynek hatása összegződik, hosszú lappangási idő után szervi rendellenességként vagy funkcióbeli zavarként nyilvánulnak meg.
Az orvostudomány ezekkel a problémákkal látszólag jól megbirkózik, hiszen az egyéves hiábavaló próbálkozást követően a párok körülbelül felének erőfeszítése - kezeléssel vagy anélkül - sikerrel jár. Ezek a mindenre elszánt párok akár évekig spórolnak, hogy esélyük legyen a terhességre. Miközben - nagyon sok esetben - megoldást jelentene egy sokkal kisebb teherrel járó, megfelelően kidolgozott életmód program összeállítása, és betartása.
Természet a természet ellen
Az életvezetési hibák; az erőltetett sport, az egészségtelen fogyókúrák, a táplálkozási zavarok, a kövérség, az állandó stressz, a kimerítő munka, a depresszió, vagy a zavarok gyógyszeres kezelése, mind-mind akár a meddőségig vezethetnek. Az éjszakából nappalt csinálunk, aztán fáradságunkat és a stressz hatásait egyre intenzívebben kompenzáljuk élvezeti szerekkel. A dohányzással, a kávéval, a drogokkal felborítjuk belső egyensúlyunkat, a férfiak reprodukciós képessége spermiumszám folyamatosan csökkenése miatt egyre romlik. (Vajon miért alakulhat ki egy olyan hüvelyi miliő, amelyben a befogadó test maga öli meg az amúgy sem valami erős spermiumokat?) Ha végre sikerül a petének megtapadni, akkor a terhesség alatti problémák (spontán vetélés, koraszülés) kockázata nő egyre inkább.
Ez az életforma nagymértékű savterheléssel jár együtt, és mérhető túlsavasodáshoz vezet. Amikor ez a terhelés az egyén teherbíró képességet meghaladja, a természet dönt: nincs meg a megfelelő feltétel a megtermékenyítéshez vagy a jövevény fogadására. Amennyiben a sav-bázis egyensúly megbomlása hosszú távon már a gazdaszervezet egészségkárosodásához vezetne, hogy vállalna fel egy új életet ilyen körülmények között? Így is milyen sűrűn találkozunk terhességi cukorbetegséggel, terhességi magas vérnyomással, terhességi fogromlással, és csak az orvosok tudnák megmondani, hány és hány egyéb betegség jelentkezhet a terhesség következtében.
Előttünk az utódunk
Ha valaki mindezt végiggondolja, nem nehéz belátnia, mennyire fontos az egészségi állapotunk a gyermek vállalását megelőzően. És nem csak az anyáé, mert két sejt találkozásának következményeként fogan meg az új élet... Majd a magzat az anya "részeként" kezdi meg életét, akinek terhesség alatti egészsége befolyással lesz születendő gyermeke egész további életére.
Szemléletváltásra van szükség. Egy felismerésre, nagyobb felelősségtudatra mindkét szülő részről, mert a genetika mellett mi programozzuk be a jövőt gyermekünkbe még megszületése előtt. Tehát a jövője a mi kezünkben van. Ez valóban rossz hír. Ez a felelősség ugyanis nem hárítható senkire. De ez a jó hír is. Ha hajlandóak vagyunk időt, kényelmet, féktelen vágyaink teljesítését feláldozni, ha hajlandók vagyunk a fogantatást megelőzően rossz szokásainkról lemondani, ha hajlandók vagyunk túlsúlyunktól megszabadulni és testünket rendbe hozni, akkor minden esélyünk meg lesz ahhoz, hogy boldog, kiegyensúlyozott és egészséges gyermeknek adjunk életet akár negyven éves korunkban.
Török Zoltán, szakedző, személyi edző, táplálkozási tanácsadó
Dr. Füzi Rita, az élelmiszer szaktudományok doktora, táplálkozási tanácsadó
Családinet hozzászólások:
A gyermekvállalás akadályai
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: