Szülők, nagyszülők

Június 2-án országos szinten véget ér a járványhelyzet miatti karantén. A szülőket a munkahelyek nagy része visszavárja, a gyerekek pedig ismét mehetnek óvodába, iskolába, aminek természetesen nagyon örülnek. Vajon milyen nyomot hagyott bennük ez a két és fél hónap? Tanultak-e, fejlődtek-e, nyertek-e valamit a járványhelyzet miatti karanténnal?
Mindannyiunk számára nagyon fontosak a szülők, de úgy tűnik, hogy a nők számára az apa talán meghatározóbb szerepet játszik, mint az anya.
A világjárvány idején óriási bizonytalanság telepedett a legtöbb ember vállára. Nem tudhatod, hogy mi az, amit jól csinálsz, és mi az, amit nem, de a kétségbeesésedet fogadd el és ne hibáztasd magad.
Minden szülő a legjobbat akarja a gyerekének, de ez néha visszaüt. Az alábbiakban 8 olyan nevelési bakit mutatunk be, amelyeket jó szándékú szülők szoktak elkövetni, mert nem is sejtik, hogy erőfeszítésük ezekben az esetekben többet árt, mint használ.
Azt hiszem, sok gyerekes családnak lesz ismerős a következő cirkuláris mintázat: a szülő feszült, ideges, a gyerek szép lassan átveszi a szülő ki nem mondott szorongását is, és mivel a gyerek még nem mindig tudja verbalizálni a feszültségét, a szorongásra utaló változások a viselkedésében jelennek meg.
Manapság talán már nincs is olyan család, ahol legalább egy okos telefon ne lenne. Sőt, valljuk be, sokszor nem csak a szülők, hanem már az iskoláskorú gyerekek is rendelkeznek különböző okos eszközökkel. De vajon mivel teszünk jót a gyerekeinknek? Adjunk vagy ne okos eszközöket a kezükbe? Fülöp Hajnalka újságíró, 5 gyermekes édesanya és digitális kommunikáció, illetve intelligencia szakértő segítségével járjuk körbe a témát.
Egy anya vallomása arról, miért tartja fontosnak, hogy egy idő után ne ő legyen az első a fiai életében.
Levették a lélegeztetőgépről azt a 75 éves férfit, akit április 15-e óta kezelnek a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikáján súlyos koronavírus-fertőzéssel.
Az idei nyári szünet még a megszokottnál is sokkal nagyobb nehézségek elé állítja a dolgozó szülőket: az iskolabezárások miatt a szabadságukat jórészt kivették, az eddig megszokott megoldások nem működnek. Ki fog vigyázni a gyerekekre tíz hétig, ha a szüleiknek dolgozni kell?
Hogy bírjátok? Hogy vagytok? - Kapom meg naponta mástól a kérdést. Zavarba ejtő. Nem is tudom, hogy illene válaszolnom rá. Panaszkodjak a nehézségekre, virítsam az életünk pozitív részét vagy merjek belemenni lelkizésbe? Nem is tudom pontosan én magam sem, hogy vagyok.
© 2004-2020 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media