A magas zsír- és kalóriatartalmú ételek gyakori fogyasztása ugyanolyan hatással van az agyműködésre, mint a kokain vagy a heroin. A tudósok patkányokkal végeztek kísérleteket. Az egyik csoportot zsírdús táplálékkal etették meghatározott időn át. Ezekben az állatokban rövid idő alatt kialakult a binge-eating (nagyevés=valaki rövid idő alatt nagyon sokat eszik) valamint a megszokott ételekhez való görcsös ragaszkodás.

Paul J. Kenny, PhD a floridai Jupiter Scripps Kutató Intézet Molecular Therapeutics professzora elmondja: "Drogok fogyasztásakor - mint a heroin, a kokain - az agy örömérzékelő központja egy idő után telítődik. Ugyanez történik az úgynevezett junk food (gyorsétkezdék fogásai, fagyasztott ételek, a félkész ételek nagytöbbsége) mértéktelen és egyoldalú fogyasztása esetén is. Az agyi érzékelőközpont összeomlik, és csupán az alapteltség érzéséhez is egyre nagyobb adagra van szükség, legyen az kábítószer, vagy csupán zsírdús étel."

"Az emberek nagy része tudatában van, hisz tapasztalja, hogy ennek a problémának a megoldása nemcsupán az akaraterőben, vagy annak hiányában rejlik. Az agy vezérlőközpontja túlműködik és tudat alatt irányítja a táplálkozást."

A Nature Neuroscience-ben megjelent cikk a kísérletekbe is beavat. 40 napon át tanulmányoztak 3 patkánycsoportot. Az első csoport rágcsálóeleséget kapott. A második csoport bacon-t, sajttortát, sültkolbászt, édességet, de csak egyszer egy nap, egy órán keresztül. A harmadik csoport számára lehetővé tették ugyanezen ételek korlátlan fogyasztását, napi 23 órán át. A harmadik csoport szinte napok alatt hízásnak indult. A kísérlet utolsó szakaszában az etető köré elektródákat vezettek, melyek közelítésre elektromos pásztorként védték a tálakat. Az első két csoport nem merte megközelíteni az etetőt, míg a harmadik csoport tagjai a fájdalom ellenére is odamentek a tálakhoz és lakmározni kezdtek.

"Az, hogy a zsír- és kalóriadús ételek a drogokhoz hasonló láncreakciót indítanak el a szervezetünkben, nem meglepő." - mondja az Upton, New york-i székhelyű United States Department of Energy’s Brookhaven Nemzeti Laboratórium elnöke, Gene-Jack Wang, MD. - "Ételeinket manapság a kokainhoz hasonlóan gyártjuk. A kokainleveleket az ősi időktől használja az emberiség, de idővel megtanultuk módosítani, tisztítani, annak érdekében, hogy minél nagyobb agyi mechanizmusra legyen képes az előállított anyag. Ételeink is ugyanezen a tisztításon, módosításon estek át az évszázadok során. Őseink teljes kiőrlésű kenyeret készítettek, mi fehéret. Az őslakos indiánok kukoricát ettek, mi sziruppá módosítottuk. A módosított ételek drog módjára, tudat alatt befolyásolják étkezési szokásainkat."

A dopamin nevű ingerületátvivő anyag okozta a patkányok étkezési zavarát, mint azt a tanulmány kimutatta. A dopamin felelős az agyban az öröm- és jutalmazási központ működéséért, valamint a megerősítési folyamatokért. A dopamin jelzi az agynak "valami történt, reagálni, tanulni kell a történtekből". A patkányokban a túltáplálkozás hatására a dopamin receptotok egy része nem működött kellőképpen és ez bezárta a kört. A receptotok nem jelezték, a gyomor tele, nem kell már enni. A patkányok tovább ettek, ennek hatására egyre több receptor kezdett alulműködni.  Emberekben ugyanez a receptor alulműködés okozza a kábítószerfüggőséget is, mely akár genetikus adottság is lehet.

betöltés...