Mivel genetikai eredetű betegség, a terhesség folyamán szűréssel felismerhető. A 35. életév után babát vállaló anyák gyakrabban szülnek Down-gyermeket, ezért az e kor után létrejövő terhességeknél minden esetben javasolják a vizsgálat elvégzését. Nem öröklődő, bár néha előfordulhat családon belül a halmozódás. Mutáció okozza e betegség-csoportot, a 21. kromoszóma nem párban, hanem úgynevezett triszómában, hármas csoportban fordul elő.

A Down-baba kicsi súllyal születik, s egész életében jellemzően kicsi lesz. Általában különböző fokú értelmi fogyatékossággal társul, az IQ 40-60 között mozog, szemben az átlagos 100-as értékkel. Mindannyian szívrendellenességgel élnek, többnyire ez okozza sajnos rövid életüket is. Izomtónusuk gyenge, kötőszöveti fejlődési gondjaik is vannak. Idegrendszerük lassabban fejlődik, s nem is éri utol az egészséges gyermekekét.

Ezek következtében a Down-baba csendes, nyugodt kisbaba, lassan fejlődik, kicsit lassabban reagál a körülötte zajló történésekre, nem sírós, jó alvó, de rossz evő. Gyakran beteges, gyenge. Beszélni, járni később tanul meg, s az önellátó tevékenység kifejlődéséhez is hosszabb időre van szükségük.

Ezek a száraz tények. De aki már látott Down-gyermeket, s eltöltött közöttük egy kis időt, igazán csodálatos élményt élhetett át! Melegszívű, nyitott, ragaszkodó, boldog teremtések! Bájosak és igyekvők! Igazi kisangyalkák. Ha megkapják mindazt a szeretetet, törődést, biztonságot és fejlesztést, amire minden emberi lénynek joga és szüksége van, igazi csodát képesek produkálni!

Sajnos, gyakran előfordul ma is, hogy ha nem vették a terhesség alatt észre, s megszületett a Down-baba, az orvos az intézeti elhelyezést javasolja a szülőknek. Pedig épp ezek a gyerekek a legragaszkodóbb, legszeretőbb gyermekek, s azok is maradnak egész életükre. Természetesen gyengeségük és fejlődési zavaraik miatt fokozott gondozásra és törődésre szorulnak.

Mit tehet a szülő, azon túl, hogy rendszeresen elviszi a megfelelő neurológiai és kardiológiai ellenőrzésekre, betartja a védőnő, az orvos tanácsait, korai fejlesztésre, tornára hordja, majd megkeresi a megfelelő közösséget, ahol a fejlesztést folyamatosan biztosítani tudják? Nagyon is sokat!

Az első időszakban a legfontosabb, hogy megtanulja elfogadni különleges gyermekét. Bűntudat, önvád és harag nélkül. Higgyék el, őt is ugyanúgy, talán még jobban lehet szeretni, s ha megismerik, éppolyan büszkék lesznek rá is!

Kép: William Murphy / Flickr