Rizikófaktorok, veszélyek

A visszér-betegség oka a nyomásviszonyok megváltozására vezethető vissza, a felületes és mélyvénás rendszerben. Ennek oka többek között az álló, vagy ülő munka, terhesség, testsúlynövekedés, genetikai hajlam, veleszületett billentyűelégtelenség.

A vér visszafolyása a szívhez az artériás keringéssel szemben passzív folyamat, így a gravitáció is komolyan befolyásolja a visszeresség kialakulását és terjedését. A felületes vénás rendszerben kialakult fokozott nyomás a vénák tágulatát okozza, mely billentyűelégtelenséghez vezet - ez a visszeresség kialakulásának fő okozója.

A visszér-betegség veszélye abban rejlik, hogy vénás elégtelenséget okoz és károsítja a szívtől legtávolabb eső, vagyis a lábszár és a lábujjak bőrének vérellátását. Ennek következtében a fertőző betegségek, mint pl. gombás fertőzés, könnyebben terjednek el. Ez a bőr mikrorepedéseihez vezet, mely a thrombosis és az orbánc kialakulásának melegágya.

• Megfelelő életmóddal részben megelőzhető, részben lassítható a visszeresség terjedése, ezért mindenképpen ajánlatos a fölös kilókat fokozatosan csökkenteni, elsősorban mozgással illetve az étrend átalakításával, hogy minél kevesebb súly terhelje az alsó végtagokat.
• Segíthet, ha naponta akár többször váltózuhanyt alkalmazunk, amikor felváltva meleg, majd hideg vizet folyatunk a vádlinkra, hideg vízzel befejezve a folyamatot. A változó hőmérséklet hatására az erek kitágulnak, majd összehúzódnak, ez kiváló értorna és vérkeringés-serkentő is egyben.
• A vér visszaáramlását a szívhez főleg az izompumpa biztosítja, emiatt érdemes kerülni a túl magas sarkú cipőket, ugyanis azok jelentősen gyengítik az izompumpa hatását. Ideális az 5 centi alatti sarokmagasság.
• Kerüljük a hosszú ideig történő álldogálást, illetve ha muszáj ezt tennünk, rendszeresen tornáztassuk, mozgassuk meg a lábfejünket, álljunk többször lábujjhegyre, szabadidőnkben sétáljunk, biciklizzünk, ússzunk. 
• Kifejezett visszeresség mellett kerülendő a hosszú meleg fürdő. A szaunázással kapcsolatban megoszlanak a vélemények, de nem feltétlenül ellenjavallt.
• Mindenképpen jó hatással van a végtagpolcolás, így ha tehetjük, ülés közben is polcoljuk a lábunkat, legalábbis egy kis emelvényre tegyük őket.
• A kompressziós harisnya rendszeres viselése jelentősen csökkenti a vénás pangást, megelőzi a lábszárduzzanat kialakulását, csökkenti a visszeresség terjedését.

A kialakult visszér eltávolítható

A kifejlett visszerek esetén szükség lehet műtétre, amelynek célja a tágult visszerek eltávolítása, a vénás pangás megszüntetése. Az alsó végtag keringése zömében a mélyvénás rendszeren át zajlik, így a felületes vénák eltávolításán nem károsítja a végtag keringését.

A lézerkezelés egyre jobban terjed hazánkban is, de egyelőre a magas költségek miatt csak szűk réteg számára érhető el. Az érdemi különbség a hagyományos és a lézertechnika között, hogy az utóbbinál a lágyékban nem kell metszést ejteni és kisebb terhelést jelent a betegek számára. De mindkét technikát ma már egynapos sebészet keretein belül végzik, vagyis a műtét után 4-5 óval haza lehet menni.

A pókháló-ereket szklerotizáció segítségével tüntetjük el, mely lényege egy speciális anyag befecskendezése az érbe, minek következtében az ér falai összetapadnak és megszűnik bennük a vérkeringés. A szklerotizálásra az ősz, a tél és a tavasz a legalkalmasabb, a kezelés után ugyanis rugalmas pólya viselése kötelező, ami nyári melegben igen kellemetlen lehet - mondja dr. Sepa György, az Oxygen Medical sebésze, érsebésze.

Forrás: www.oxygenmedical.hu