A táplálkozás egészségmegőrző szerepéről nap mint nap szó esik. Tudjuk, mennyi energiát, vitamint, ásványi anyagot tartalmaznak ételeink, mit tanácsos fogyasztani különböző betegségek esetén. Szervezetünk napi 2-3 liter folyadékot is igényel, ezek összetételére, a folyadékfogyasztás jelentőségére azonban jóval kevesebbet gondolunk.

Étel nélkül 50 napig is képes életben maradni az ember, a víz hiánya azonban 6-7 nap alatt halálhoz vezethet. A tartós szomjazás nem csak a szomjúságérzetben merül ki. A szervezet először a 40-45% vizet tartalmazó izmokból vonja el a nélkülözhetetlen mennyiséget, ami az izmok fokozott ingerlékenységével, fájdalmas izomgörcsökkel jár.

Ezek a tünetek már 10%-os vízveszteségnél is jelentkeznek. Különösen érzékenyek a folyadékhiányra a gyermekek és az idősek, épp ezért pl. erős hasmenés esetén jóval hamarabb kiszáradhatnak, ha a folyadékpótlás nem kielégítő.

Megfelelő folyadékpótláskor a szervezet a víz- és a sóháztartást egyensúlyban tartja, az arányok eltolódása esetén viszont anyagcserezavarok jönnek létre.
Ha szomjúságérzetünk igen erős, bágyadtság és szájszárazság is jelentkezik, akkor a tiszta víz már nem képes pótolni a veszteséget. A szervezet csak akkor tudja megkötni a vizet, ha megfelelő mennyiségú só is rendelkezésére áll. Gyengén sós tea vagy leves ivása nemcsak a folyadékot, hanem a sóveszteséget is pótolja.

A jelentős fizikai terhelés hatására megnövekszik a folyadék- és ásványianyag-szükséglet. A fokozott légzés és az erősebb verejtékezés következtében folyadék- és sóveszteség jön létre. Verejtékünkkel nátrium, kálium, kalcium és magnézium távozik, ami bágyadtságot, szédülést, vérnyomáscsökkenést, izomgörcsöt okoz.
A szomjúságérzet nem más, mint a szervezet vízcsökkenésének jele, ezért a nehéz fizikai munkát végzőknek, a sportolóknak, a nyári kánikulában pedig mindenkinek még a szomjúságérzet megjelenése előtt kell innia.

A folyadék- és ásványianyag-pótlásban nagy jelentőségűek a gyümölcslevek és az ásványvizek. Az ásványi anyagokban gazdag, tiszta természetes vizet nevezzük ásványvíznek. Mindenki által korlátozás nélkül fogyasztható és élettani szempontból is értékes az az ásványvíz, amelynek összsótartalma 500-1000 mg/liter között található. A szénsavas ásványvizek sem értéktelenebbek "csendes" társaiknál, kellemes, savanykás ízük miatt kiválóan üdítenek.

Nem tévesztendő össze az ásványvíz és a gyógyvíz, ez utóbbi ugyanis 1000 mg/liternél több ásványi sót tartalmaz, és fogyasztása korlátozottan, ivókúraszerűen, kellemetlen tünetek, panaszok orvoslására ajánlott.

A gyümölcslevek nem csak a szomjat csillapítják. A rosttartalom kedvező élettani hatása a pektinnek köszönhető, amely a bélrendszerben megköti a toxikus anyagokat. A gyümölcslevek emellett vitaminokat, gyümölcssókat, káliumot és magnéziumot is tartalmaznak.

Már évszázadokkal ezelőtt megfigyelték, hogy az alkohol - legyen az akár a habzó, hideg, melegben oly kívánatos sör is nemhogy csökkenti a szomjúságérzetet, hanem inkább fokozza. Mértéktelen alkoholfogyasztáskor egyenes kínzó száj- és torokszárazság léphet fel. Az alkohol mérsékli a vizeletkiválasztást gátló hormon működését, így bőséges folyadékkiválasztás jön létre.

A nyári melegben tehát gyümölcslé, ásványvíz, vagy tiszta víz oltja leginkább szomjunkat.

forrás: www.ma.hu