Az orális fogamzásgátlók használata és a méhtestrák előfordulása között fordított arányosság áll fenn, ezt igazolja az egyetem munkatársai által, az Acta Obstetricia et Gynecologica Scandinavica című tudományos folyóiratban nemrég megjelent publikáció.

Eszerint azoknál a nőknél, akik valaha is szedtek fogamzásgátló tablettát, 39 százalékkal kisebb arányban fordult elő méhtestrák, mint azoknál, akik soha nem használtak ilyet.

Az öt évnél rövidebb ideig történő alkalmazás 34 százalékos, az öt évnél hosszabb 61 százalékos, míg a legalább tízéves használat akár 69 százalékos kockázatcsökkenéssel járhat együtt.

Amikor a vizsgálatot kizárólag a kombinált – ösztrogént és progeszteront is tartalmazó – hormonális fogamzásgátlókra szűkítették, a védőhatás még kifejezettebb volt: ezek alkalmazása 54 százalékos kockázatcsökkenést mutatott a tablettát nem használókhoz képest.

„Az orális fogamzásgátlók a hormonháztartás szabályozásán keresztül csökkentik a méhnyálkahártya sejtjeinek osztódását, ezáltal valószínűsíthetően kevesebb mutáció lép fel ezekben a sejtekben, ami hosszú távon csökkentheti a daganatok kialakulásának kockázatát” – magyarázta dr. Harajka András, a tanulmány első szerzője, a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjának PhD-hallgatója.

A kutatás 56 nemzetközi tanulmányt vizsgált. Az összesített adatok közel 10.000 méhrákos beteg adatait tartalmazták. A publikációból az is kiderül, hogy világszerte több mint 150 millióan szednek fogamzásgátlót.

A méhtestrák előfordulása több mint nyolcszor gyakoribb a 35 és 70 év közötti nők körében, mint a fiatalabbaknál. Az elhízás (30 feletti testtömegindex) közel háromszorosára növeli a kockázatot. A szülés (paritás) akár 31%-kal csökkentheti a méhtestrák kockázatát, míg a késői menopauza több mint kétszeresére növelheti azt.

A méhtestrák napjainkban a leggyakoribb nőgyógyászati daganat a magas jövedelmű országokban – áll a publikációban. 2020-ban világszerte több mint 417.000 új esetet regisztráltak. Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint ez a szám 2050-re akár 49%-kal is emelkedhet. A növekvő esetszám hátterében az elöregedő népesség, az elhízás és a hormonális tényezők állnak. Korábbi kutatások szerint az ösztrogén és a progeszteron szintje, valamint ezek egyensúlya alapvető szerepet játszik a betegség kialakulásában.

Dr. Ács Nándor, a tanulmány társszerzője, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának vezetője hozzátette: „Bár a méhtesrák kialakulásának kockázatcsökkenése fontos szempont lehet a fogamzásgátlási lehetőségek kiválasztásában, használatuk mellékhatásokkal is járhat. Ilyenek lehetnek a hangulatingadozás, az émelygés, illetve ritkán a fokozott vérrögképződési vagy sztrók-kockázat. Mindezeket együtt kell figyelembe venni az orvos-beteg konzultációk során.”

A méhtestrák leggyakoribb tünete a szokatlan hüvelyi vérzés, különösen menopauza után. További jelek lehetnek a medencetáji fájdalom, szokatlan váladékozás vagy megmagyarázhatatlan fogyás. Bár rutinszerű szűrés jelenleg nem áll rendelkezésre, a korai diagnózist segítheti a rendszeres nőgyógyászati vizsgálat, az ultrahang és a méhnyálkahártya-biopszia.

Fotó: Zellei Boglárka, Kovács Attila – Semmelweis Egyetem; Borítókép és illusztráció: Johnstocker – Envato Elements