A retinaleválás során – leegyszerűsítve – a retina elemelkedik az alapjától, és mivel ilyenkor károsodik a retina oxigén és vérellátása, ezért minél tovább áll fenn ez az állapot, annál nagyobb a kockázata annak, hogy az érintett szemen maradandó látásvesztés/károsodás következik be.

Mitől válhat le a retina?

„A retinaleválásnak számos típusa van, amelyek közül a leggyakoribb az, amikor a retina egy bizonyos pontján szakadás alakul ki. Ennek fő oka, hogy a szemgolyó belsejét kitöltő anyag (üvegtest) bizonyos okok miatt zsugorodni kezd, és a húzó hatás miatt kiszakít egy "területet" a retinán. Ezt követően a szakadáson keresztül folyadék áramlik a retina alatti térbe, és az elemeli a retinát. Trauma következtében is kialakulhat szakadás és egyéb ritkábban előforduló formái is léteznek a retinaleválásnak" – magyarázza Dr. Cserháti Zoltán, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa.

Milyen tünetei lehetnek a retinaleválásnak?

Leggyakrabban akut panaszokat okoz, bár sajnálatos módon a leválás folyamata fájdalommentes, ezért sokszor későn veszik észre az emberek. A következő figyelmeztető jelek gyakran jelentkezhetnek, bár a folyamat ritkán lezajlik panaszmentesen is:

• hirtelen megjelenő lebegő foltok, apró pöttyök, amelyek átsodródnak a látómezőn
• fényvillanások, szikralátás, villámlátás - főleg a periférián
• homályos (centrális) látás, ill. látásvesztés
• fokozatosan csökkenő oldalsó (perifériás) látás, "mintha lehúzták volna a függönyt"

Ki van kitéve a retinaleválás kockázatának?

A retinaleválás kockázati tényezői és okai közé tartoznak:

• öregedés - leggyakrabban 60-70 éves korosztályt érinti
• súlyos szemsérülés - kb. 10%-ban felelős a retinaleválásokért
• korábban másik, vagy ugyanazon szemen kialakult retinaleválás, vagy a családban előfordult retinaleválás jelentősen emeli a kockázatot
• szürkehályog műtét minimálisan növeli a retinaleválás kockázatát
• közepes és nagyfokú rövidlátás - kb. 10x-es kockázatot jelent
• zöldhályog műtét
• kontakt sportok
• balesetet szenvedők, szemsérültek
• súlyos cukorbetegségben szenvedők
• koraszülöttek
• perifériás retina elváltozások
• ritkán, különböző vírusfertőzéseket követően is előfordulhat

„Szeretném kiemelni, hogy közepes vagy nagyfokú rövidlátó várandós hölgyek természetes úton is szülhetnek, annak ellenére, hogy a "régi iskola" szerint ebben az esetben a császármetszés volt a preferált szülésvezetési mód. Nincs klinikai bizonyíték arra, hogy a spontán, hüvelyi úton történő szülés növelné a retinaleválás kockázatát" – emeli ki Dr. Cserháti Zoltán.

Hogyan diagnosztizálják a levált retinát?

Ha a korábban említett tünetek egyikét észleljük magunkon, azonnal forduljunk szemészhez. Orvosunk cseppenteni fog a szemünkbe, hogy kitágítsa a pupillánkat. Ezt követi a szemfenék vizsgálat, mely során megállapítja, hogy valóban van-e elváltozás (szakadás, vérzés) a retina területén. A vizsgálatot érdemes lehet ultrahanggal is kiegészíteni.

Hogyan kezelik a levált retinát?

„A levált retina helyreállítása a legbonyolultabb és legkomplexebb szemészeti műtéti feladatok közé tartozik. A kezelés kizárólag műtéti úton lehetséges, ám többféle módszer közül is választhatunk attól függően, hogy milyen típusú a retinaleválás. Napjainkban a leggyakoribb eljárás az ún. vitrectomia, amely során három ponton keresztül "jutunk be a szembe". A műtét során olyan területeket is meg lehet vizsgálni, amit korábban nem láttunk, és el tudjuk dönteni, hogy milyen anyagot használjunk a retina "visszafektetésére". Általában gázzal vagy szilikonolajjal töltjük fel a szemgolyó belsejét, amely nyomást fejt ki a retinára, és az visszafekszik az alapjára, remélve, hogy a sejtek regenerációja megtörténik és újra látni fog a páciens" - fejti ki Dr. Cserháti Zoltán.

Érdemes lehet megemlíteni az egyik legnehezebb kérdést is, miszerint mikor kell megoperálni a levált retinát. Általánosan elmondható, hogy a normál nappali munkarendben végzett műtétek kiegyensúlyozottabb eredményt mutatnak, ezért egy éjszakai ügyeleten valószínűleg azt fogják javasolni, hogy a páciens várjon a reggeli/nappali műtéti ellátásra. Az ügyeletes azonban a retina sebésszel konzultálva több mindent is mérlegel a műtét ütemezésekor. Például, hogy a látóélesség helye (macula) levált-e vagy nem, van-e elérhető retina sebész, ill. időben hány órája/napja történt a leválás. A műtét után előfordulhat, hogy rosszabbul látunk, mint műtét előtt, szúró, idegentest érzés is lehetséges a varratok miatt. A kellemetlen tünetek fájdalomcsillapítóval tompíthatók, ám fel kell készülni, hogy több héten keresztül szemcseppet kell majd használni. Sőt, vannak esetek, amikor egy második műtét is szükséges lehet, így érdemes tudni, hogy közvetlenül a beavatkozást követő hetekben nem szabad fizikai munkát végezni, sportolni, javasolt az autóvezetést kerülni, és rendszeresen kontrollra járni.

„A gyógyulás körülbelül négy-hat hétig tart, de van akinél ez hosszabb időt vesz igénybe. A látás a műtétet követő hetekben-hónapokban javul, de a végleges eredményt nem lehet előre megmondani, mivel akár a műtét előtt, akár a műtétet követően kialakulhatnak olyan állapotok, szövődmények, amelyek befolyásolják a retina állapotát. Az, hogy a látás milyen mértékben javul és milyen látás várható hosszú távon attól függ, hogy a leválás milyen károsodást okozott a retina sejtjeiben, és azok hogyan fognak regenerálódni" – zárja Dr. Cserháti.
 

Forrás: Budai Szemészeti Központ, purecom
Kép: Budai Szemészeti Központ